Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-348

112 368. országos ülés 1912 február 23-án, pénteken. cziák alapján fentartjuk azt az álláspontunkat, hogy az általános választói jog alkottassák meg. És most rátérek röviden arra, hogy miért nem elég tehát a t. ministerelnök ur által tett Ígéret arra, hogy bennünket ettől az állásponttól eltérítsen. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy ő még ebben az évben beterjeszti a javaslatot az általános választói jog alapján, az egyenlőség alapján, és ebben az irányban ő kész magát házhatározattal terminushoz is kötni. Normális parlamentárss viszonyok között ez megint rendkivül fontos, súlyos és jelentőséges nyilatkozat lenne. De miért nem bir ez reánk nézve oly sulylyal, hogy küzdelmünket feladjuk ? Ugyebár ebben megint nincs benne az, hogy a beterjesztendő javaslat, a mely tehát itt újév előtt a ház előtt fog feküdni, az általános választói jognak milyen formáját, milyen módját kivánja törvényerőre emeltetni. Kérdés marad, hogy vájjon megfelel-e a hozzá fűzött jogos követelményeknek, a melyek részünkről és mások részéről füzetnek hozzá, vagy azokon lényegesen alul maradva, más czélokat kivan esetleg szolgálni, a mire bátor leszek mindjárt rámutatni. Először tehát kérdés, hogy milyen lesz ; másodszor, ha felteszszük, hogy tartalmazni fogja a leghelyesebb, a legtisztább elveket, kérdés, van-e garanezia, hogy abból törvény is lesz, vájjon a házban, a bizottságokban, a főrendiházban nem fognak-e akadályokat görditeni a javaslatnak törvényerőre emelése elé, a mi azután érvényre emelését, jó és helyes mivoltát és konstrukczióját meg fogja semmisiteni. Itt van megint az, hogy nekünk épen a véderőtörvényj avaslatoknak keresztül nem engedése az általános választójog nélkül azért kell, mert a véderőtörvényj avaslat a mi zálogunk, a melyet bírunk ; (Igaz ! ügy' van ! Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) a királyi ígéret, a királynak hozzáfűzött kívánsága forog itt szóban ; a király kivánja a véderőtörvényt, de nem ellenzi az általános választói jog megalkotását. Ha tehát összekötjük, akkor igenis, az uralkodóban legális, törvényes támogatót nyerünk a választójogi törvény keresztülvitelére. Ha azonban szabadjára engedjük, felszabadítjuk mindazokat a hatalmakat, a melyek ott forrongnak a túloldalon, a melyek mindenféle akcziókra vállalkoznak, hogy meghiúsítsák a választói jog keresztülvitelét — ha felszabadítjuk, akkor azokat kitörésre bírjuk, mert esetleg többé nem számithatunk az uralkodó ebbeli támogatására, és az ellenzők érvényesíthetik mindazokat a törekvéseket, azokat az aknamunkákat, a melyeket ellenünk alkalmaznak. Itt sem lehet tehát elfogadni a puszta ígéretet, akár házhatározatot, akár kormány kijelentéseket eUenértékül a véderő-törvényjavaslat keresztülvitele esetén azzal, hogy azután valamikor az általános választói jogra is rá fog kerülni a sor. Azt mondja a t. ministerelnök ur. hogy nem lehet I ebehurgjí'án elintézni ezt a kérdést. Kérdem, hát hebehurgyán intézték el az azelőtti ministerelnökök ? Hiszen gróf Tisza István akkor, a mikor ministerelnök volt, világosan még abban a parlamentben ígérte a választói jog megalkotását; ígérte, hogy nem fog az országgyűlés addig feloszlattatni, a míg az keresztül nem megy. Ha akkor megcsinálja, hebehurgya lett volna az ? És ha gróf Andrássy Gyula belügyminister a maga javaslatát keresztülviszi, akár módosítással, akár módosítás nélkül, ő is hebehurgyán készítette volna elő javaslatát, és mindazok az anteczedíncziák, a'ok az előzmények mind az ország kárára lettek volna, az ország érdekének megsértésére vezettek volna ? Egyáltalában nem, t. ház, ezek az akkori kormányok felfogásának nyílt kifejezését képeitek. Ha tehát a jelen kormánynak is van felfogása és nyilt állásfoglalása, ezzel előjönni és az eddigi adatokat is felhasználni teljesen módjában állana, ha nem félne tényleg azon bomlasztó hatástól, melyet ezen kérdés saját pártjában előidéz. Hogy nincsenek meg az uj statisztikai adatok és még néhány hónapig kell reájuk várni ? Hát ki akadályozza meg, hogy várjunk rá ? Méltóztassék félretenni a véderőj avaslatokat; (Mozgás jobbról.) hiszen azt tetszett mondani, hogy nem sürgősek, (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és tessék a: általános választói jog statisztikáját bevárni, szépen, kényelmesen, nem hebehurgyán elkészíteni, és azt a javaslatot ide beterjeszteni. Még a kormánynak bukását sem kivánjuk, (Felkiáltások jobbjelől: Szép!) tessék nyugodtan megcsinálni ezt a választójogi törvényt. . . Eítner Zsigmond: Talán ez sem tetszik már 1 A legszebb ajánlat! (Zaj.) Éljenek örökké, de csinálják meg ! (Zaj. Elnök csenget.) Holló Lajos : ... és ha megvan, majd ráérünk a véderőj avaslatok megalkotására. A véderőj avaslatoknak előtérbe tolása, reájuk nézve a priusnak forszirozása különben is ellentétben áll a kormányprogrammokkal és ígéretekkel. Nem akarok szavakban kereskedni, de világosan meg volt mondva, (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) hogy az általános választói jog az, mely el nem odázható és sürgős feladat. Ez a véderőj avaslatokra nem lett kimondva sem a királyi trónbeszédben, sem a feliratban ; egyedül csak az általános választói jogra lett kimondva. Tessék tehát ezen királyi ígéretet realizálni, s akkor a véderő ellen való ezen harcz mindjárt visszatér a normális medrébe, és akkor majd azon kívánalmak jutnak előtérbe a véderőj avaslatokkal szemben, melyeket ezekhez jogosan lehet fűzni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Holló Lajos: T. képviselőház! Ezek szerint megokoltuk tehát részünkről, hogy sem a katonai téren való u. n. engedmények, melyeket a ministerelnök ur beszédében felajánlott, sem pedig a választói jog terén tett Ígéretek nem bírnak bennünket arra, hogy ezen küzdelmet abbahagyjuk. De ugy gondolom, hogy nem keressük az igazságot igazán, ha csak ezen a téren mozgunk, mert tényleg más téren való kialakulások is állnak