Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-347

§6 347. országos ülés 1912 február 21-én, szerdán. tartom. Ez ma már országos jelentőségűvé fejlődött és merem állítani, hogy régóta nem történt eset, mely oly nagy megdöbbenést keltett volna a görög katholikusok, de általában az összrománság lelkében, mint ez a maga nemében páratlanul álló drákói szigorú intézkedés. Azt kellett hallanunk, t. képviselőház, hogy egy szabadkőmives lap kiáltson fel: »Hol van a keresztényszeretet?« Szabadkőmivesekmegbotránkoztak azon, hogy abban a szent lakásban épen azok, a kik annak a szeretetnek istápolására vannak hivatva, azt a szeretetet teljesen mellőzték. Ilyen körülmények között azt hiszem, hogy a mélyen tisztelt minister urnak első kötelessége minden tekintetben szabályszerűen a legsürgősebb vizsgálatot megindítani. Mert az a körülmény, hogy 16 fiatalember nemcsak az utczára dobatott, hanem majdnem akkor, midőn pályájuknak végczéljához értek, — mert közülök némelyek harmad-, mások már negyedévesek voltak — akkor akarja az intézet vezetősége őket proletárokká tenni, ez sürgős kötelességévé teszi a minister urnak, hogy közbelépjen és intézkedjék, hogy az igazság kiderittessék és azoknak a meghurczolt fiatalembereknek az elégtétel megadassák; ha bűnösök, büntettessenek meg azonnal, de szabályszerű fegyelmi eljárás lefolytatása mellett, ne pedig ilyen drákói és atavisztikus módon. (Mozgás jobbfelöl.) Ezek után a következő interpellácziót intézem a vallás- és közoktatásügyi ministerhez (olvassa) : 1. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy 1912 február hó 10-én a nagyváradi latin szertartású szeminárium rektora szabályszerű fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül kizárt az intézetből 16 gör. kath. román papnövendéket? 2. Van-e tudomása arról a minister urnak, hogy a statáriális módon meghozott fegyelmi ítélet a legkegyetlenebb módon lett végrehajtva, a mennyiben a papnevelőintézet rektora és elöljárósága arra kényszeritette a kizárt növendékeket, hogy éjnek és télvíz idején eltávozzanak az intézetből és ezen kegyetlen és minden emberi szeretetet kigúnyoló elhatározásukat dr. B,adu Demeter püspök ur kérelmére sem voltak hajlandók megváltoztatni? 3. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy ezen a maga nemében páratlanul álló szigorú ítélet meghozatott a nélkül, hogy egyetlen érdekelt papnövendékkel is jegvzőkönyv felvétetett volna? 4. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy jóllehet a nagyváradi katholikus papnevelőintézet elöljárósága és tanárai között egyrészről, másrészről az érdekelt román kispapok egyházi hatósága között az a megállapodás jött létre, hogy az intézetben lezajlott eseményeket a nyilvánosság elé nem viszik, ennek daczára a papnevelő-intézet részéről a legmegdöbbentőbb indiskréczió történt és tanúi voltunk annak a szomorú látványnak, hogy a görög-katholikus egyház papsága egyházi fejedelmével egyetemben a fővárosi sajtó egyik orgánumában itt nem reprodukálható invektivákkal illettettek ? 5. Van-e tudomása arról a minister urnak, hogy a kizárt román papnövendékek ellen a papnevelő-intézet elöljárósága a kispapok egyházi hatósága előtt soha panaszt nem emelt, és jelen esetben is a szigorú eljárás és megfenyités azért alkalmaztatott, mert a román kispapok a maguk közti társalgásban anyanyelvöket használták ? 6. Megengedhetőnek tartja-e a minister ur, hogy csak azért, mert anyanyelvöket szeretik, azt kultiválják, 16 fiatal intelligens ember exisztencziája fegyelmi eljárás mellőzésével tönkretétessék ? 7. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy még az unióról szóló pápai bullákban, valamint a nagylelkű uralkodók legfelsőbb elhatározásaiban, továbbá a fogarasi és gyulafehérvári gör. kath. metropoliát reaktiváló IX. Pius pápának »Ecelesiam Christi« czimű hullájában a román lithurgikus nyelvet nemcsak megtartják a gör. kath. egyházban, hanem annak fejlesztését határozottan megparancsolják? 8. Van-e tudomása arról a minister urnak, hogy dr. Lányi József tinini püspök a »Nagyvárad« tudósítója előtt kijelentette, hogy azon alkalomból, hogy gróf Széchenyi Miklós püspök ur ő kegyelmessége a kizárást jóváhagyta, ugy ő, valamint a nevelőintézet elöljárósága, a tanári kar és a növendék-paj)ság meleg hangú táviratban üdvözölték a megyés püspököt, miáltal fényesen igazolták azon a köztudatba átment vádat, hogy komplottá alakultak ürügyet keresni a gör. kath. kispapok kiüldözésére ? 9. Hajlandó-e intézkedni a minister ur, hogy ezen ügyben a legszigorúbb vizsgálat foganatosittassék ? 10. Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy a restitutio integrum mellett a tanév derekán kizárt növendékek, névszerint: Bonea György, Germán Mihály, Kirvai Ignácz, Marcusin Gyula, Papp György, Pasca János, Popan Vazul, Szabó Gyula, Burcusiu Valér, Goron Szabin, Márkus István, Coca Aurél, Dan Szálvátor, Papp Antal, Éoica Tivadar és Steer János a papnevelő intézetbe azonnal visszafogadtassanak és hogy ellenük a fegyelmi vizsgálat szabályszerűen lefolytattassék ?« T. képviselőház! Azt hiszem, hogy a t. képviselőház egyenhangu véleményével és helyeslésével találkozom, ha ezt az interpellácziómat azzal terjesztem elő, hogy az ügy, természeténél fogva, felette sürgős ós hogy ez el nem odázható kérdés. Ebben az értelemben terjesztem elő interpellácziómat a t. minister úrhoz és kérem, hogy minél előbb intézze el. Elnök: Az interpelláczió kiadatik a vallásos közoktatásügyi minister urnak.