Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-324

•> 84 324-, országos ülés 1912 dozat szerinti nősülést engedélyezi, (Helyeslés a baloldalon.) a minek következtében lesz a honvéd­ségnél 1936 első módozat szerinti altiszti nősiilési engedély. A továbbszolgálók számát 2309-ről ez a költ­ségvetés 3324-re emeli fel, a havidíjas altisztek, u. n. törzsőrmesterek és művezetők számát pedig 607-ről felemeli 869-re, a mi mindenesetre olyan ténykedése a honvédelmi kormánynak, a mit kénytelen voltam külön is kiemelni, mert ez a honvédség fejlesztésére és különösen az altiszti kérdésre és azok anyagi helyzetének javitására nézve nagy fontossággal bir. (Altalános helyeslés.) A különféle magasabb parancsnokságoknál a nagyobb kiadásokat elő fogják idézni: a hét kerületi parancsnokságnak hat korosztályparancs­noksággá való átalakítása ; azonkívül a tüzérségi törzsnek felállítása, a tüzérségi felügyelőség, két gyalog honvédhadosztály, két lovas honvéd­hadosztály és két gyalogdandár-parancsnokság felállítása, továbbá 47 honvédkiegészitő-parancs­nokságnak azon mód szerint, mint a közös had­seregnél, való beillesztése, a mi közigazgatási és mozgósítási szempontból nagy előnynyel fog járni. (Helyeslés.) A csapatoknál a legnagyobb összegre rug a fejlesztés és átszervezés tételeinél a négy uj gyalog­ezred-törzsnek felállítása és a 28 régi gyalogezred­törzsnek részbeni erősítése, azután a 4 gyalog zászlóalj-törzs felállítása, valamint a 94 réginek részbeni erősitése; a 32 munkás-osztag felállítása, azaz ezredenként egy-egy — és pedig három al­tiszti és 24 legénységi fő ; osztagonként 4 uj gép­puskaosztag felállítása ; azokivül 4 uj pótzászlóalj­keretnek a felállítsa és 28 réginek erősitése és ezen 32 pótzászlóalj kereteknél és a 3 uj zászlóalj­törzsnél a gazdasági hivatalok szervezése is. A tüzérség a legnagyobb költséget veszi igénybe a mennyiben már 1912-re vonatkozólag be van állítva, hogy létesítünk két négyüteges ágyutüzér­ezredet és pedig 64 tiszttel és tisztviselővel, 24 havidíjas altiszttel, 160 altiszttel, 830 főnyi legény­séggel és 522 lóval. (Általános helyeslés.) Ezenkívül a gyalogságnál és a lovasságnál az egyes századok állománya még ugyan csekély számban, de már fejlesztetni fog, ugy hogy pl. a lovasságnál századonkint öt fővel lesz több, azonkívül lesz a 10. honvédhuszárezrednél 330 darab lóval több, mint a jelen állományban. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) A mi a szakképzést és a nevelőintézeteket illeti, ott az emelkedést leginkább az okozza, hogy a tanerőket szaporítani kell. A mi ezek után az átmeneti kiadásokat illeti, a beállított 2,090.000 K tételből 390.000 K fog fordíttatni uj tüzérségi lovak beszerzésére, 200.000 K pedig a Ludovica Akadémiában a tüzértisztképző tanfolyam felállítására és másfél millió a tüzérségi fegyverzetre, felszerelésre, ru­házatra, ágyberendezésre és laktanj^aberendezésre. A 4,700.000 K-nyi beruházási költségből 2,160,000 K az ujabb építkezésekre, 2,600.000 K anuár 13-án, szombaton. pedig a régebbi építkezésekre, kibővítésekre, pL kaszárnyák, gyakorlóterek kibővítésére, fog for­díttatni. Ezek voltak azok a főbb tételek, a melyek az idei költségvetést emelni fogják azon esetben, hogyha a véderőtörvény és a honvédtörvény is élet belép ; ha, nem, akkor természetesen az ezekkel szorosan kapcsolatban lévő kiadások nem fognak igénybe vétetni. (Helyeslés jobbról.) Minthogy a költségvetés áttanulmányozásakor csak azt látjuk, hogy a t. honvédelmi kormány költségvetése minden tekintetben teljesen reális és minthogy — a mi különösen kiemelendő tény — a költségvetéssel szemben a törvényhozás soha hiteltúllépések által meglepve nem lesz, mert vala­mint az egységárakat mindig a rendes beszerzési áraknak és a valóságnak megfelelően szokták beál­lítani, ugy az idén sims semmiféle hiteltúllépés, mert az egységárak az élelmezésnél, a közétkezés­nél, ruházatnál, a felszerelésnél, valamint a lótáp­nál is ugyanolyanok, mint tavaly voltak s e tekin­tetben semmiféle emelkedés nem mutatkozik : ké­rem a t. képviselőházat, hogy méltóztassék a költ­ségvetést elfogadni és méltóztassék egyúttal a hon­védelmi minister ur által külön, valamint a bel­ügyminister úrral együttesen beadott jelentéseit, úgyszintén a vederő-bizottság és a pénzügyi bizott­ság jelentéseit is tudomásul venni, annyival is in­kább, mert a honvédelmi minister ur megígérte a bizottsági tárgyalások alkalmával a bizottság azon forró óhajának teljesítését, hogy még nagyobb erélylyel igyekezzék előmozdítani azt, hogy a kö­zös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteibe minél több magyar ifjú lépjen be növendéknek ; azonkívül a véderő-bizottság azon óhajának telje­sítését is megígérte a honvédelmi minister ur, hogy a hadmentességi dij reformjáról szól törvényjavas­lat tekintetében azon lesz, hogy a progresszivitás elvére legyen alapítva az uj törvény. (Helyeslés jobbjelöl.) Az említett jelentések czim szerint a követ­kezők : 1. a magyar kir. honvédelmi minister urnak a közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintózeteiben (katonai akadémiák, reáliskolák és badapródisko­lák) magyar állami alapítványi helyeken elhelyezett ifjakról szóló 1910. évi jelentése (írom. 4C5, 424) ; 2. a m. kir. honvédelmi minister urnak a had­ügyminister vezetése alatt álló és Magyarország területén elhelyezett katonai reáliskolákban és hadapródiskolákban a magyar nyelv oktatásának eredményéről beadott 1910. évi jelentése (írom. 406, 425); 3. a m. kir. honvédelmi minister urnak az 1897. évi XXIII. t.-cz. értelmében a m. kir. honvéd nevelő- és képzőintézetek 1910. évi állapotáról szóló jelentése (írom. 404, 423); 4. a m. kir. honvédelmi minister urnak a cs. és kir. közös hadseregtől a m. kir. honvédség tényleges állományába 1910 október 1-től 1911 szeptember 30-ig történt tiszti áthelyezésekről ' szóló jelentése (írom. 407, 426) ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom