Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-324

324. országos ülés 1912 január 13-án, szombaton. 83 teni. Ez egy merőben valótlan én koholt rágalom. (Ugy van •' a jobb- és a baloldalon.) A mi engem illet, hiszen én oly rövid ideig voltam igazságügyminister, hogy azon idő alatt a perek le sem járhattak volna olyan számban, hogy lehetséges lett volna nekem, ha egyáltalában lett volna ilyen szándékom, — pedig soha ilyen szándékom nem volt — de ha lett volna is ilyen szándékom, sohasem lett volna időm arra, hogy én ezen fogházakat megtölthessem. Teljesen való, hogy már azon idő előtt, hogy az igazságügyi kormányzat élére állíttattam, számtalan ilyen per volt folyamatban. A régi szabadelvű párt tradiczióihoz tartozott és ezt dicséretére említem fel, hogy ezen a téren nem ismert tréfát és követelte és pedig szigorúan követelte a nemzetiségi izgatókkal szeműiben a büntetőtörvény végrehajtását. Ezt a tradicziót én is átvettem (Helyeslés jobbfelól.) és kötelességemnek tartottam igenis ezen a területen kíméletet nem ismerve, de csak tisztán és kizárólag a törvény korlátai között üldözni a magyar állam és nemzet elleni bűnöket. Ez volt az én feladatom. Abszolúte ki van zárva, hogy akár tendencziózus üldöztetések vagy olyan tömeges elitéltetések történtek volna, a melyek ilyen ujabb izgatásra okot szolgáltattak volna. Ezek után én a magam részéről csak annak konstatálására kívánok szorítkozni, hogy legyünk éberebbek az ilyen támadásokkal szemben. Én nekem régi meggyőződésem már, hogy az összeférhetlenségi törvénynek itt kellene orvoslást szerezni, mert. nem szabad nekünk megengedni és eltűrni. hogy két évi államfogházra ítélt emberek, itt, a nemzet szine előtt, a törvényhozás termében használják fel az alkalmat, hogy a magyar nemzet ellen ujabban izgágáskodjanak, lázítsanak, és a magyar nemzet érdekeit a külföld előtt hamis szinben állítják oda. (Általános helyeslés.) Azzal fejezem b:; felszólalásomat, hogy újból és ismételten ezt, mint vakmerő, valótlan rágalmat visszautasítom. (Élénk helyeslés a jobb- és a haloldalon.) Elnök : Következik az 1912. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatása és pedig a honvédelmi tárcza. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások : XXTII. fejezet, 1. czím. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 2,074.205 K. B. Solymosy Ödön előadó: T. képviselőház ! (Halljuk I Halljuk !) A midőn az 1912. évi honvédelmi tárczát ismertetni van szerencsém, méltóztassék megengedni, hogy először is azon nagyobb tételeket ismertessem, a melyek a véderőtörvény és a honvédtörvényjavaslat életbeléptetésével is összefüggésben vannak és a melyekre nézve már a honvédelmi minister ur a bizottsági ülésen kijelentette, hogy azon összegekből azok, a melyek a véderő- és honvédtörvényjavaslattal szoros kapcsolatban vannak, csak akkor lesznek igénybe véve, ha a törvény életbelépett. (Helyeslés ) A mint méltóztatnak tudni, a honvédség fejlesztése tíz évre lett megállapítva a kormány hatá* rozata folyton és pedig a rendes ismétlődő kiadások 247,500.000 koronában lettek megállapítva, tízévi rátákba elosztva és pedig 1932-től 1915-ig évi 4-5 millió, 1916-bpn 5-5 millió, 1917-től 1919-ig ismét 4'5 millió, 1920-ban 3'5 millió és 1921-ben csak 0-5 millió emelkedés fog mutatkozni. A négy és fél millió már az idén is szerepel a rendes ismétlődő kiadások tételénél. Az átmeneti kiadások 61 mülióban lettek megállapítva, a mely összegből az idei költségvetésben már szerepel az első ráta, 2,090.000 K. A beruházások 54 millióban lettek megállapítva, ebből most szerepel 6,260.000 K. így az idei emelkedésnek összesen közel 12,850.000 K-nak kellene lennie, mivel azonban előrelátható, hogy a beruházásoknál 1-5 millióval kevesebb lesz csak elköltve, ennek folytán a 6,260.000 K helyett 4,760.000 K fog szerepelni. Az összes emelkedési többlet tehát e szerint 11,350.000 K lenne, mivel azonban az 1911. évi költségvetésben már be lett iUesztve a rendes fejlesztésekre, beruházásokra, az uj törvényekre való vonatkozás nélkül is 3,040.450 K, tehát a tényleges emelkedés 8,309.550 korona lesz. 1912-ben az egész honvédelmi tárcza költségvetési kiadása lesz 73,912.988 K; ebből leszámítjuk a bevételt, 1,064.234 K-át, s marad tényleg költségvetési szükséglet 72,848.754 K, vagyis az 1911. évvel szemben csak 9,397.029 K a többlet, míg az a pénzügyi bizottságnak a véderőtörvény tárgyalása alkalmából benyújtott jelentésében 12,850.000 K-ban van kimutatva, de a mi, ismétlem, de fakto csak 9,397.029 K többletet jelent. T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy egyúttal a költségvetés személyi létszámát és lóállományát is ismertessem a múlt évi állománynyal szemben. Az összes tiszt és havidíjas száma a költségvetésben 4092 ; tisztjelölt 239 ; havidíjas • altiszt 869 és 33.429 főnyi legénység, 2357 tiszti tulajdonban lévő ló és 6274 kincstári ló. A póttartalékosoknak és a tartalékosoknak fegyvergyakorlati szolgálati idejét is átszámítva egy évre, ez kitesz 10.229 főt, a lovak pedig 694 darabot. Hozzáadva ehhez még a különféle polgári és állami tisztviselőket és ideiglenes helyettes tanárokat, közel 2015 főt, (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk !) az összes létszám 50.783 fő, a lovak száma pedig 9325 darab lett, a tavalyival szemben tehát emelkedés mutatkozik 5980 fő a személyzetnél, a lovaknál pedig 1083 darab. A 4 és fél milliót kitevő rendes ismétlődő kiadásnál leginkább azokat a tételeket leszek bátor felemlíteni, a melyek nagyobb fontossággal bírnak. (Halljuk! Halljuk I) így mindenesetre kiemelendő a központi igazgatásnál is a szervezésekből és fejlesztésekből folyó kiadási többletek közül az a ténykedése a honvédelmi kormánynak, a melyet már 1911-ben is megkezdett, hogy t. i. komolyan foglalkozik az altiszti kérdéssel és az altiszti kar fejlesztésére és anyagi helyzetének javítására törekszik, a mit bizonyít azzal, hogy az idén ismét 600 továbbszolgáló altisztnek az első moll*