Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-323
64 323. országos ülés 1912 január 12-én, pénteken. Székely Ferencz igazságügyminister: Igen, harmadnapra meg visszamegy. (Elénk derültség a ház minden oldalán.) De mit csináljon a bicskei ember? Mert az meg azután ott fenekük a sárban egy hónapig, annak nincs vasútja. Csontos Andor: Annak csak 18 kilométert kell megtenni jó országúton ! (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Székely Ferencz igazságügyminister: Azután meg Vál, nem mondom épen, hogy fészek, de csaknem az. -3000 lakosa van, vagy annyi sincs. Csontos Andor: Annyi van. Székely Ferencz igazságügyminister: Bicskének pedig van 7—8 ezer lakosa, szóval a duplájánál több. (Felkiáltások balfelöl: Takarékpénztárja is van.') És takarékpénztárja is van. Azt mondják, hogy ezért visszük oda a járásbíróságot. Hát igenis, ez is egyik ok, (Helyeslés a jobboldalon.) mert ugye, ha valahol takarékpénztár van és azt ä váliak is igénybe veszik, ott bíróságot is kell tartani, csak azért, hogy az emberek jogaikhoz is jussanak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon,) De meg a váliak úgyis Bicskére járnak vásárba. Csontos Andor: Mártonba! Székely Ferencz igazságügyminister: És Vál Bicskétől épen olyan messze van, mint Bicske Váltói, (Derültség.) 28 esztendeig jártak Válba, hát most 28 esztendeig visszafelé fognak járni. (Élénk derültség a ház minden oldalán.) Ebben semmi igazságtalanság nem lesz. Azt is mondják, hogy a takarékpénztár egyik igazgatója nekem kortesem volt. Ez határozottan nem igaz. Az a tisztelt ur egy szerzetnek a tagja, a melylyel én baráti összeköttetésben vagyok; de éppen ezt az urat alig láttam háromszor életemben, mert elment Szombathelyről, az ón választókerületemből, és nem is volt ott sem a választás előtt, sem azután. Ennek az állitásnak valóságát egész határozottan meg kell tagadnom. (Felkiáltások balfelöl : Hát a küldöttség?) Eljött a bicskeiekkel, ennyi az egész. (Felkiáltások balfelöl: Érdeklődni!) Rátérek most még egy főokra. Én nagyon, sajnálom, az az igen tiszteletreméltó ur, a ki ott földbirtokos, mindent megtesz a bíróság kedvéért, még azt is, hogy h biró azt mondja.- Uram, ezekben a putrikban én nem tudok lakni, építs egy négyszobást lakást, — felépiti, elfogadja a bírótól a lakpénzt s' a biró is jól jár, és azt hiszem, a tulajdonos is. Kérem, hogyan gondolkozik az a jogát kereső szegény ember, mikor az elé a biró elé áll, a ki jóformán a fele áron kapja a lakását? Csontos Andor: Nem kapja! Székely Ferencz igazságügyminister: Én nem vagyok ugyan váli lakos, de ha egyszer oda mennék, nagyon szívesen megfizetném azt a lakbért, a mi azért a lakásért jár. Csontos Andor: Mégis azért megy el a járásbíróság! Székely Ferencz igazságügyminister: A ki pedig nem akarja elfogadni, az benn lakik a putriban. Ember magasságnyira nedves az a lakás és egészségtelen, dohos. A hivatali helyiségek ez idő szerint — és immár vagy 28 esztendő óta — egy cselédlakásból átalakított dohos lyukban vannak, ugy hogy visszahökken az ember tőlük. 8 miután mindig arról volt sző, hogy majd elhatározzuk ezt a kérdést, ha a perrendtartás életbelép, ezt mindeddig nem határozhattuk el, de én már most nem halaszthattam tovább. Elhiheti nekem a képviselő ur, hogy nem valami kedves dolog, hogy magamat igazoljam és ezzel töltsem el a rendelkezésemre álló idő legnagyobb részét olyan dologban, a melytől egészen távol álltam. Az előbb említett okok birtak arra, hogy ón a ministertanácsnak azt a javaslatot megtettem, (Helyeslés jobbfelöl.) és ettől nem tántorodom el. (Ménk helyeslés a jobboldalon és a középen.) De hogy azután ilyen vehemencziával nekem támadtak, azt igazán azért nem értem, mert más oldalról azt mondottam, hogy ha Martonvásár körül tudnak egy járásbíróságnak való területet ugy kikerekíteni, hogy a közigazgatási hatóságot és a járás szolgabiráját odahelyezik, tehát ott egy központot csinálnak, (Helyeslés balfelöl.) akkor nagyon szívesen fogok hozzájárulni ahhoz, hogy ott járásbíróság legyen. Egy hang (balfelöl): Vaálon! Székely Ferencz igazságügyminister: Ha nem is Vaálon, akkor is mindenesetre közelebb lesz, mint Bicskéhez. Ettől én nem zárkózom el, (Élénk helyeslés balfelöl.) de hogy függőben tartsak egy égető kérdést csak azért, mert ilyen gondolat merült fel, azt nem teszem. Méltóztassék azt kimódolni ós ha lehet, hozzájárulok, de addig fel nem függesztem. A büntetési rendszerről sok érdekes dolgot méltóztattak mondani, de tessék elhinni, hogy a kódexben kell ám mégis valami rendszernek lennie és nem lehet egyes cselekedeteket csak ugy kiszakítani abból. (Ugy van! jobbfelöl.) Hiszen megpróbálták ezt a csalással; kiszakították a novellával egy pár esztendeje és bizony, nem valami jól jártunk vele. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Angliában is megtették!) De azoknak nincs kódexük. Anglia sok mindent megengedhet magának, a miben mi nem követhetjük. Nem reflektálhatok itt erre az egész kérdésre, de méltóztassék egy körülményre tekintettel lenni, arra t. i., hogy Angliáról kitalálta valaki, hogy az olyan ország, a melyben fogy a bűncselekmények száma és ezt azután abból magyarázta, hogy ott nincsen kódex. Hát bizony nem azért van ez így. Ott mindenekelőtt több vagyon van, tehát kevesebb a lopás, másodszor több műveltség van ott; jobbak a megélhetési viszonyok, azután magánvádra üldözendő a cselekmények legnagyobb része és bizony nem jelentik fel a tetteseket.
