Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-323

3^3. országos ütés 19Í2 január Ü-én, péntekeri. 6§ Annyira nein jelentik fel, hogy már maga a társadalom szervezkedett bizonyos nagyobb városokban olyképen, bogy állandó ügyvédet tartanak, a ki feljelenti az eseteket és azután eljár azokban. (Mozgás.) Ennek következtében kevesebb ott a megtorlásra kerülő bűncselekmények száma. Viszont, ha nálunk, vagy valahol másutt emelkedik ez a szám, az nem mindig arra vezethető vissza, hogy az általános erkölcsi állapot lett rosszabb. Én tudok olyan időszakról, a mikor nagyon rosszak voltak az erkölcsi állapotok a Bachszisztéma után, midőn itt 1862-ben a Schmerling-féle és a többi rendszer és ezeknek nyúlványai még meg voltak és elcsapott emberek, gazdatisztek és tanitók voltak a főszolgabirák. Akkor uralkodott a betyárvilág Somogyban, de a loj)ás, csalás ós sikkasztás miatt fel sem jelentették az embereket. Azt mondták a károsultak, hogy »háromszor, négyszer is megidéznek és nem kapok Ítéletet, hát miért jelentsem fel ?« Mihelyt javulnak az igazságszolgáltatási viszonyok, mindenki keresi a maga igazát és akkor aztán egyszerre azt mondják, hogy megromlott a közerkölcs, mert a perek száma szaporodik. Ezt nem lehet igy kiszakítva elbírálni és mindjárt a mi hátrányunkra és kódexünk rovására irni. (Helyeslés.) Sajnálom, hogy nem beszélhetek erről a témáról többet, bár nagyon kínálkoznék sok minden a felemlitésre. A Horváth Gyula t. barátom beszédében foglaltakat, igazán mondhatom, legnagyobb részükben elfogadom. Igaza van abban, hogy a birói függetlenséget fenn kell tartani és meg is teszünk mindent erre a czélra. Azt mondja, hogy a protekcziót ki kell küszöbölni. Hát erre is igyekszem. (Élénk derültség a jobboldalon és balfelöl.) Nagyon is igyekszem erre; ez nagyon helyes dolog. Valamint helyes az is, hogy az automatikus előléptetés nem kell, mert a szelekczió az egyedül helyes, (Mozgás. Elnök csenget.) és pedig már a jegyzői karnál. Itt ütötte meg Horváth Gy. t. képviselőtársam az igazi hangot; és ezért itt felelek Eátb Endre t. képviselőtársamnak. 0 minden esztendőben vagy legalább minden két esztendőben fel hozza azt, hogy van itt egy pár régi jegyző. Hát mit csináljak velők? A szelekczió folytán kimaradtak; ha 16 éve is jegyzők, nem felelnek meg. Mikor szelegáljak ? Akkor, midőn már biró és midőn már automaticze akar előbbremenni? Azután — mondja — hogy egyik-másik megjavul a régibbek közül. Hát igaz, de vannak olyanok is, akik csak mostanában tettek vizsgát és azt is roszszul. (Derültség a jobboldalon és bälfélöl) Abban azonban nem értek Horváth Gyula t. képviselőtársammal egyet, hogy a felülvizsgálat el volna törlendő. Igaz, hogy a felülvizsgálat nagyon szubtilis perorvoslat, de mert a tények alapján csak egyfokú felebbezés van, ezért KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. XIV. KÖTET. indokolt, hogy a jogkérdésben és ha áz Ítélethozatal bizonyos tekintetben anyagi jogszabály megsértésével történt, perorvoslatnak legyen helye. Önök, mint éleseszü, gyakorlott ügyvédek, azt hiszem, szintén abban a nézetben vannak, hogy ezt a perorvoslatot — ha a magánféi persze nem is tud vele élni — bizony jó lesz azért meghagyni, mert sokszor mégis segit. A mi a judikaturát illeti, bejelenthetem, hogy épen most a beterjesztett szervezeti novellában foglaltatik a judikaturának olyatén szabályozása, mely meggátolja, hogy ellenkező határozatok lehessenek; az elvi jelentőségű határozatok ugyanis hivatalosan gyűjtetnek, és ha a Curia el akar térni valamely határozattól, akkor köteles azt a plénumban kimondani és a régi határozatot kiselejtezni. így legalább ugy a czivilis, mint a büntető igazságszolgáltatás terén bizonyos egyöntetűség fog előállani. Ezek a határozatok közzététetnek s akkor egy pár kötetben megkapja a jogászközönség az egész judikaturát, s ezáltal a létező bajokon ezen a téren is segítve lesz. A magyar szerzők védelmére vonatkozólag tisztelettel jelentem, — a mint már voltam bátor egy közbeszólásban is jelezni —- hogy az erre vonatkozó szerződóst a nemzeti követelményeknek minden tekintetben megfelelően alá fogjuk irni. Itt semmi konfliktus nincs; ez el van határozva. Hogy a külföldi bonyodalmak ezt a dolgot kissé hátráltatták, az bizonyos, de azért semmi baj nincs; ugy, a mint most van, alá fogjuk a szerződést irni. A mi Horvátországot illeti, ez bizony kissé nehéz eset. Mert maga a törvény, a szabály, a szerződések, a megegyezések mind kifogástalanok. Horváth Gyula: Végre kell hajtatni! Székely Ferencz igázságügyminister; Kern igen lehet, bármennyire is igyekszünk; ez elég fáradságot is okoz, mi megpróbáljuk, de hát nem elégé sikerül. Csontos Andor: A pokol tornácza jó szándékkal van kiflaszterozva. (Zaj. Elnök csenget.) Székely Ferencz igázságügyminister: A bírósági segéd- és kezelőszemélyzetre vonatkozólag bátorkodom csak azt jelenteni, hogy én majdnem minden czimnél 80—20—10—4 ezer koronákkal felemeltem a segélyezésre és jutalmazásra vonatkozó részleteit a költségvetésnek. Ez nem nagy összeg, de azért nem kaptam többet ebben a költségvetésben, mert ez az ügy általános szabályozásnak lesz tárgya, a mely, mint méltóztatik látni, már meg is indult a családi pótlék és egyebek alakjában. A mi a kezelési bajokat illeti, ötven uj írnok van felvéve a költségvetésbe, s ezek Budapesten és ott, a hol még szükséges lesz, fognak alkalmaztatni, s azonkívül tiz jegyző. A börtönőrökre vonatkozólag ugyanaz áll, a mi a segéd- és kezelőszemélyzetre nézve. 9