Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-340

45Ó Skö. országos ülés 191% február 1-én, csütörtökön. méltányolván a feníorgó körülményeket, tisztelettel javasolja, méltóztassék jelen törvényjavaslatot egészében és részleteiben elfogadni és hasonló eljárás ezéljából a főrendiházhoz áttenni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a javaslathoz hozzászólni ? Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat : méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Szásza Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. és 2. §-át, a mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Evvel a javaslat részleteiben is letárgy altatván, harmadszori olvasás ezéljából a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a kérvények negyedik sorjegyzéke, (írom. t68). Az előadó urat ületi a szó. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! Van szerencsém bemutatni több vármegye feliratát a katonai előfogatokért járó téritmények felemelése tárgyában. A katonai előfogatokért járó téritmények különbözőképen vannak megállapítva Ausztriában és Magyarországon és pedig olyformán, hogy Magyarországon kilométerenkint és igavonó állatonkint 7 fillérben, ellenben Ausztriában sokkal magasabb tételekben van megállapítva. A bemutatott feliratok nemcsak arra hivatkoznak, hogy ezen aránytalanság Ausztria és Magyarország között méltánytalan és a tényleges helyzetnek meg nem felelő, de hivatkoznak arra is, hogy ezen 7 filléres téritmény oly csekély, hogy ezen összegért a városok és községek, a melyek az előfogatokat kiállitani kötelesek, előfogatokat szerezni nem képesek, előfogat-kiállitási kötelezettségüknek megfelelni nem tudnak. Ezen megfontolásból kiindulva a kérvényi bizottság azt javasolja a háznak, hogy ezen kérvényeket pártolólag adja ki a honvédelmi minister urnak. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház hozzájárul ahhoz, hogy az összes e tárgyban beadott kérvények kiadassanak a honvédelmi minister urnak. Következik gróf Széchenyi Bertalan felsősegesdi lakosnak, mint a baranyai, somogyi, tolnamegyei erdészeti és vadászati egyesület elnökének és Hódmezővásárhely törvényhatósági városnak kérvénye a vadászat tovafejlődésének előmozdítása tárgyában. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! E kérvényekben azt kérik a képviselőháztól, hogy intézkedjék elsősorban is az iránt, hogy a vadászterületek ne adassanak ki olyan vadászbérlőknek, a kik a vadállomány fentartására és a vadászterület ápolására kellő súlyt nem fordítanak. Kérik továbbá ezen kérvények azt is, hogy kötelezőleg mondassák ki, hogy a községi vadászterületek a község javára adassanak bérbe és hogy a nyert bérösszegeknek az egyes tulajdonosok közt való felosztása a jövendőben ne következhessek be. Kérik végül, hogy ä vadorzók ellen szigorúbb törvények foganatosíttassanak, hogy ez által a vadállomány pusztítása megszüntettessék. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy a kérvények adassanak ki a földmivelésügyi ministernek. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház ezt a javaslatot elfogadja. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! Sopron vármegye kérvényt adott be a házhoz a Lajta vizének osztrák részről tervezett elvezetése tárgyában. A Magyarország és Ausztria között határfolyót képező Lajta vizét több iparvállalatnál használják fel Ausztria területén és pedig olyformán, hogy a Lajta folyó medréből, a határmederből a vizet osztrák területre vezetik át. Ennek az a következménye, hogy a folyó mellett fekvő magyar községek a vizet oly mértékben sem vehetik igénybe, nem használhatják fel, mint a milyen mértékben arra nekik szükségük volna. Ujabban ismét egy nagy vízművet kivannak Ausztriában létesíteni, a melyre szintén a Lajta vizét használnák fel, ennek folytán a Lajta vize oly mértékben megapasztatnék, hogy a partján fekvő községek jóformán egyáltalán nem használhatnák fel, nem vehetnék igénybe a Lajtának majdnem teljesen elapadt vizét. E mellett a talajvíz csökkenése is várható lenne, ugy hogy nemcsak a Lajta vize lenne kevesebb, hanem az illető községekben a kutak vize is kevesbednék, esetleg elapadna. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy e kérvény adassék ki a földmivelésügyi ministernek. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház ehhez hozzájárul. Rakovszky Iván előadó: Több vármegye kéri a községi és körjegyzők részére féláru vasúti menetdíj kedvezmény engedélyezését. Mivel a községi és körjegyzők ezen engedélye időközben engedélyeztetett, e kérvények tehát tárgytalanok, ezért a kérvényi bizottság azt javasolja, hogy e kérvényeket méltóztassék irattárba helyeztetni. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház ilyen értelemben határoz. Következik több vármegye kérvénye az egyházi javak szekularizácziója tárgyában. Blanár Béla előadó: T. képviselőház ! Hajdú vármegye kérvényt intézett a házhoz, melyben kéri az egyházi javak szekularizáczióját. Kérvényében előadja, hogy ezen óriási javak az idők folyamán megszűntek a felsorolt állami és nemzeti czélokat szolgálni, a mire rendelve voltak, ennélfogva azzal a kérelemmel járul a törvényhozáshoz, utasítsa a kormányt oly javaslat sürgős benyújtására, melyben kimondatik, hogy a közvagyon egyházi czélokra addig se fordíttassák, mig a szekularizáczió elkövetkezik és mondassék ki mielőbb a klérus birtokainak szekularizácziója, hogy ez által a kivándorlás megakadályoztassák, a parasztosztály megerősíttessék és eleje vétessék az államháztartást is veszélyeztető következményeknek. A kérvényi bizottság érdemben nem foglalko-