Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-340

340. országos ülés 1912 február 1-én, csütörtökön. 491 zott ezzel a kérdéssel, mert ezt jelenleg időszerűnek nem tartotta. (Helyeslés jobbfelől.) Midőn a parlament minden pártja azt vallja, hogy a katholikus autonómiát meg kell valósítani; midőn annak megvalósítása kormányprogrammot képez ; midőn több trónbeszédben utalás történt arra, hogy ez mielőbb létesíthető legyen : akkor az egyházi javak szekulárizácziójának kérdése csakugyan nem időszerű. (Helyeslés jobbfelől.) Ennélfogva a kérvényi bizottság nevében azt a javaslatot terjesztem elő : méltóztassék kimondani, hogy ezen kérdésnek jelenleg való tárgyalása időszerűtlen lévén, a kérvények az irattárba helyeztetnek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek Békés, Sáros, Komárom, Szabolcs, Győr, Baranya, Mosón, Hont, Fejér, SzolnokDoboka, Somogy és Vas vármegyék feliratai, felekezeti iskolákon az idegennyelvü feliratok alkalmazásának megtiltása iránt. Az előadó urat illeti a szó. Blanár Béla előadór^T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Békés vármegye és az ő megkeresése folytán számos törvényhatóság kérvénynyel fordult a képviselőházhoz, hogy a felekezeti iskolákon az idegen nyelvű feüratok alkalmazását tiltsa el. Hivatkoznak az 1907 : XXVII. t.-czikkre és ennélfogva az előző kormány kultuszministerének azt a rendeletét, a melylyel megengedte, hogy a felekezeti iskolákon az ezen felekezeti minőséget kifejező felirat az illető vallásfelekezet egyházi nyelvén is alkalmazható legyen, sérelmesnek tartják. Igaz, t. ház, hogy az 1907 : XXVII. t.-czikk 17. §-a világosan kimondja, hogy minden iskola és minden tanitó, tekintet nélkül az iskola jellegére és arra, hogy az iskola állami segélyt élvez-e vagy nem, köteles a gyermekek lelkében a magyar hazához való ragaszkodás szellemét ápolni és ennek külső kifejezéséül köteles az iskolán jellegkülönbség nélkül a főbejárat felett Magyarország czimerét elhelyezni, a tantermekben a magyar történelemből vett fali táblákat alkalmazni és nemzeti ünnepeken az épületen a magyar nemzeti czimeres zászlót kitűzni. E jelvényeken kivül csak a törvényhatóság és község czimere, vagy az iskola községi, illetőleg felekezeti jellegét a törvényesen megállapított kitételekkel megjelölő magyar nyelvű külső felirat alkalmazandó. A törvény ezen rendelkezéseire való tekintettel a kérvényi bizottság azt javasolja, hogy a t. ház a törvényhatóságok ezen feliratait adja ki a vallás- és közoktatásügyi minister urnak. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik a kérvények 5. sor jegyzéke (írom. 215) és pedig először : a siketnéma-intézeti tanárok orsz. egyesülete, Zólyom és Sopron vármegyék, Szeged sz. kir. város, Udvarhely, Hajdú, Temes, Fejér, Gömör-Kishont, Somogy, Mosón, Tolna, Zemplén, Torda-Aranyos vármegyék, Győr sz. kir. város, Selmecz- és Bélabánya sz. kir. városok, Ugocsa, Kecskemét th. város, Bács-Bodrog, Háromszék, Csongrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Zala, Győr, Turócz, Komárom, Sáros, Jász-Nagykun-Szolnok és Ung vármegyék, Szatmárnémeti sz. kir. város, Sopron sz. kir. város, Esztergom, Bars, Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, Arad sz. kir. város, Hódmezővásárhely th. város, Kassa sz. kir. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Zombor sz. kir. város, Arad (két rendbeli), Árva, Bács-Bodrog, Csanád, Csik,Fejér,Nyitra, Pozsony,Somogy, Szabolcs, Szepes és Trencsén vármegyék, Baja th. város, Debreczen sz. kir. város, Kassa sz. kir. város, Sáros, Árva, Győr, Maros-Torda, Alsó-Fehér, Komárom, Sopron, Szeben, Ung és Zala vármegyék, Sopron sz. kir. város, Arad sz. kir. város, JászNagykun-Szolnok és Torontál vármegyék, Nagyvárad város, Szepes, Szabolcs, Fejér, GömörKishont, Győr, Hont, Kisküküllő, Sáros, Somogy és Ugocsa vármegyék, Baja th. város, Esztergom és Hajdú vármegyék, Győr sz. kir. város, Temes vármegye, Hódmezővásárhely th. város és Pécs sz. kir. város kérvénye a siketnéma-intézeti tanárok helyzetének javítása, a siketnémák oktatási ügyének törvényes szabályozása és áüami feladattá való tétele iránt. Az előadó urat illeti a szó. Szász Pál előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) A siketnéma-ügy rendezése tárgyában 65 vármegyei törvényhatóság és 21 város felírt a képviselőházhoz. A mozgalmat a siketnémaintézeti tanárok indították meg. A kérdést ugy állították be, hogy benyújtott emlékiratukat három pontba foglalták. Az 1. és a 3. pont a siketnémaintézeti tanárok kérdésével, a 2. pont pedig a siketnéma-ügy rendezésével foglalkozik. A siketnéma-intézeti tanárok kérdése egyáltalában nem szorul rendezésre, mert időközben meg lett oldva. Azonban a siketnéma-ügy rendezésével az emlékirat szintén hosszasan foglalkozik és egy tizenegy szakaszos törvényjavaslatot is dolgozott ki. Természetes dolog, hogy ennek elbírálása elsősorban a vallás- és közoktatásügyi ministerhez tartozik. Épen ezért a kérvényi bizottság javaslata az, hogy a ház a törvényjavaslatot, ugy, a mint van, a vallás- és közoktatásügyi ministernek adja ki. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a javaslathoz hozzájárulni ? (Igen!) A ház a javaslatot elfogadta. Ezzel a kérvények ötödik sorjegyzékének 1—88. folyószáma alattdioglalt kérvények elintézést nyertek. **-" Következik a 89. folyószámu kérvény tárgyalása. Szász Pál előadó: T. ház! Bars vármegye feliratot intézett a képviselőházhoz, a melyben Dal62*