Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

462 338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. méltóztassék elfogadni (olvassa) : » . . . Ebben az esetben a tárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet í bélyegét is a keresetlevélen kell leróni«. (Általános helyeslés.) Pető Sándor: Az előadó ^ur módosítását el- : fogadom és a magamét visszavonom. Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a szakaszt az előadó ur módosításával fogadja el. (Helyeslés.) Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 20. %-át). Lovászy Márton jegyző: Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. ház! Magát a szakaszt mindenben elfogadom, azonban arra hivom fel az igazságügyi kormány figyelmét, hogy ez a szakasz j a feleket igen megterheli a tekintetben, hogy a kereseti kérelmet voltaképen még egyszer több példányban kell becsatolni, bár már az idézés előtt a kérelem előterjesztése alkalmával becsatolta tott. Megterheli ez a feleket, jóllehet nem magát az egész keresetet, csak a kereseti kérelmet kell újból beadni, sőt ez nemcsak a feleknek, de az ügyvédi karnak is megterheltetés. Ha ezt a bíróság a maga kényelme szempontjából megteheti, azt hiszem, méltányos viszont az a kérelem, hogy az igazságügyi kormány lássa el : a megfelelő nyomtatványokkal a bíróságot, hogy a felek és az ügyvédek a bíróság helyiségében pótolhassák a példányokat. Lovászy Márton jegyző: Hegyi Árpád! Hegyi Árpád : T. képviselőház ! A 20. §. harmadik bekezdése nem világos a tekintetben, hogy ha a megjelent felperes a megfelelő példányokat nem nyújtja be, akkor mi történik. A 20. szakasz harmadik bekezdése ugyanis csak azt mondja, hogy (olvassa) : »Ha a megjelent felperes az irat példányait nem mutatja be, a kiadmány kézbesítése utólagos bemutatásukig elmarad.« Szerény véleményem szerint meg kellene állapitani azt az időbeli latitüdöt, a mely alatt a példányokat be kell mutatni és meg kellene állapítani azt, hogy ha e határidőn belül a példányokat be nem mutatják, a per milyen elbánásban részesül abban a stádiumában, a melyben maradt. A mostani gyakorlat tudvalevően az, hogy ha az ügyfelek a bíróság felhívására bizonyos példányszámokat vagy bizonyos okiratokat be nem adnak, a bíróság a ]3ert szünetelőnek mondja ki és hogy ha a szünetelő per három év alatt fel nem vétetik, á bíróság a pert megszűntnek nyilvánítja. Az eddigi gyakorlati és eljárási szabályoknak szellemét nézetem szerint itt is alkalmazni kellene, mert sem a felperesnek, sem az alperesnek nem állhat érdekében, hogy a per bizonytalan állapotban maradjon meghatározatlan időkig, hogy nekik esetleg kellemetlenkedjenek, hogy a jogviszony esetleg olyan stádiumba is kerülhessen, a melyből a felperesnek és az alperesnek hátrányos következményei lehetnek épen azért, mert a per meghatározatlan időkig bizonytalan állapotban maiad, Javaslom, méltóztassék a szakasznak ezt a bekezdését olyképen módosítani, hogy meghatározandó lenne, müyen idő alatt nyújtandók be ezek a példányok s ha be nem nyújtatnak, a per szünetelőnek vagy megszűntnek nyilvánittassék, hogy a peres felek ebben a bizonytalansági állapotban ne maradjanak meghatározatlan időkig. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Várady Zsigmond előadó: A benyújtott módosítást ellenzem, mert az egész 20. szakasz nem egyéb, mint a polgári perrendtartás megfelelő szakaszának az átmeneti időre törvénybe iktatása. Ugyanazoknál az okoknál fogva, a melyeknél fogva a polgári perrendtartás megszavazásánál és annak előzetes megvitatásánál a szakaszt így állapítottuk meg, felesleges az átmeneti időre bővebb meghatározást tenni. Azok a rendelkezések, a melyek a már meghozott Ítélet végrehajthatóságára vagy egy- határozat érvényességére, vagy bármely stádiumban az ügynek szünetelésére vagy megszüntetésére vonatkoznak, azok a polgári perrendtartás más helyein vannak szabályozva, szabályozva vannak a jelenlegi eljárásban is, ennélfogva az átmeneti időre külön intézkedéseket tenni nem szükséges; Elnök '. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; következik a határozathozatal. A szakasz maga meg nem támadtatván kimondom, hogy a ház azt elfogadja. Szász Károly jegyző (olvassa a 21—24. szakaszokat, a IV. fejezet czimét és a 25. szakaszt, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 26. szakaszt). Lovászy Márton jegyző: Vertán Endre ! Vertán Endre: T. ház! A magam részéről helyeslem a szakasz azon intenczióját, a mely azt akarja keresztülvinni, hogy a bíróság munkája megapasztassék. és hogy a végrehajtási kérvényeknek az a sok nyilvántartásba való helyezése, ki- és visszavétele ne okozzon az irodának és az eljáró bírónak munkát. E tekintetben azonban azt hiszem, nem mentünk el addig a határig, a meddig a dolog természete szerint elmehettünk volna. Az indokolás megállapít ja, hogy a végrehajtásoknak körülbelül 60%-a nem lesz foganatosítva, de nem veszi figyelembe a végrehajtási novellát, nevezetesen azt, hogy azért nem foganatosittatik sok végrehajtás, mert 100 koronán alul közbenjárási költség nincs, s az ingók végrehajtása annyira meg van szorítva, hogy a végrehajtatónak legtöbbször nem áll jogában ingóvégrehajtást foganatosítani, kérni azonban kéri az ingatlan végrehajtás mellett, mert a blanketta már megvan. Ha a javaslat így marad, akkor a bíróságnak vajmi kevés könnyebbséget adunk, mert a végrehajtásoknak 70%-a olyan, a mely ingóra és ingatlanra kéretik, a melynek czélja elsősorban az, hogy ingatlanra foganatosittassék, mert a végrehajtató csak így nyerhet kielégítést. • Ezért azt indítványozom, hogy a 26. szakasz ugy módosittassék, hogy a kielégítési végrehajtás,