Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-338
338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. 459 séges eljárás, a mellett, hogy a birói erőnek is egy bizonyos pazarlása lenne, ha a szakasz változatlanul fogadtatnék el. így ezen indokoknál fogva a magam részéről azt a módosítást javaslom, hogy miként a Kúriánál ötös, ugy a királyi tábláknál minden ügyben hármas tanács Ítélkezzék. (Helyeslés a haloldalon.) Azért a 13. § 3. bekezdésének bevezetéséül a következő módosítást javaslom (Olvassa) : »Akir. tábla minden polgári ügyben háromtagú tanácsban határoz.« Ezzel szemben a harmadik bekezdés három első sora egész a pontig kihagyandó. Tehát csak az a rész marad meg a harmadik bekezdésből, a melyben az mondatik, hogy »az 1893: XVIII. t.-czikk 186. §-ának második bekezdése hatályát veszti«. Ajánlom módosításomat a t. háznak elfogadásra. Elnök: Kíván-e valaki szólni. (Senki sem!) Ha szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Várady Zsigmond előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk I) A 13. §-hoz Sághy Gyula igen t. képviselő ur által beadott módosítást nem pártolhatom, mert az egész szakaszt a javaslat a polgári perrendtartásból vette át, az tehát elfogadott, szentesitett és kihirdetett törvény . . . Sághy Gyula: Hiszen egy csomó más törvényes rendelkezést is módosít a javaslat. Várady Zsigmond előadó: ... és azért ez idő szerint azon módositani sem czélszerü, sem szükséges nem volna. Tévedésnek kell kijelentenem azt, hogy itt most a polgári perrendtarlás szakaszai valahol módosítva lennének. Az pedig nem lenne helyes, hogy az átmeneti időben a tanácstagok számát másként állapítsuk meg, mint az a végleges perrendben meg van határozva. Sághy Gyula: Nem a perrendtartás, hanem más törvényes intézkedések! (Mozgás.) Várady Zsigmond előadó: Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a szakaszt, a mely egész sor további rendelkezéssel együtt különben is csak a polgári perrendtartás életbeléptetéséig terjedő időre vonatkozik változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Tekintettel arra, hogy Sághy Gyula t. képviselő ur módosítást adott be, a mely szerint e szakaszban kimondatnék, hogy a kir. tábla minden polgári ügyben háromtagú tanácsban határoz s ezzel szemben az eredeti szöveg harmadik bekezdésének első sorai kihagyatnának, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 13. §.-t az igazságügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, szemben Sághy Gyula képviselő ur módositványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szakaszt változatlanul elfogadják, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a szakaszt változatlanul elfogadta, Sághy Gyula képviselő ur módositványa tehát elesett. Következik a 14. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 14. §.-t.). Elnök: Ki következik szólásra? Lovászy Márton jegyző: Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. képviselőház! (Halljuk!) Erre a szakaszra vonatkozólag körülbelül olyanforma aggályaim vannak, a minőket Sághy Gyula t. képviselőtársam a 13. §-ra vonatkozólag kifejtett. Konkrét indítványt azonban nem teszek, csak felhívom rá az igazságügyi kormány figyelmét. Nevezetesen a 14. §. büntetőügyekre vonatkozik, a melyekre nézve lényeges kérdést képez a m. kir. Curiának a semmisségi panaszok tekintetében követett gyakorlata. Ugy látom, hogy igen sok erőt pazarolunk el akkor, midőn a m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elintézi. Ezt, a mint látom, az igazságügyi kormány és a törvényhozás is belátja, mert itt arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tanács tagjainak számát leszállítja. Kétségtelenül nem helyes, hogy a semmiségi panaszok elintézésénél egy héttagú tanács működik, a melyhez még a koronaügyész, vagy a koronaügyészi helyettes, továbbá a jegyző is járul, szóval kilencen ítélkeznek az ilyen dolgokban. Azonban még tovább kellene mennünk a tanács tagjainak leszállításában, mert a m. kir. Curiánál meg kellene különböztetni a főbenjáró ügyeket a kisebb fontosságú ügyektől. Az esküdtbíróság! ügyekre nézve talán helyes az öttagú tanács fentartása, de a kisebb fontosságú ügyeknél hét ember jelenlétét megkívánni nézetem szerint helytelen. Azok a kúriai birák, a kik ezekkel a semmiségi panaszokkal foglalkoznak, már annyira jártasak ezekben az ügyekben, hogy három emberre nagyon is rá lehet bizni egy ilyen kisebbfontosságú ügy elintézését. Ezt ajánlanám tehát az igazságügyi kormány figyelmébe. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen felírva. Kíván-e valaki szólani? (Senkisem.) Ha szólani senkisem kíván, a vitát bezárom. Maga a szakasz meg nem támadtatván, azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. h szakaszt elfogadja. (Helyeslés.) Következik a 15. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 15. §-t). Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kivan, a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat II. fejezetének ezimét és 16. §-át). Elnök: Kíván valaki szólam? (Nem!) Minthogy szólani senki sem kíván, kijelentem, hogy a ház a szakaszt elfogadja. Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 17. §-át). Elnök: Szólásra következik? 58*