Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

338 országos ülés Í912 január 30-án, kedden. 455 elloninditványa a szakasz kihagyását czélozza. Fel fogom tehát először tenni a kérdést, hogy elfogadja-e a t. ház általánosságban a szakaszt eredeti szövegében, igen vagy nem ? A mennyiben a ház a szakaszt elfogadja, Győrffy Gyula képviselő ur elleninditványa elesik és akkor következik a határozathozatal az egyéb javaslatok és módosítások tárgyában. Fel fogom tehát tenni a kérdést, méltóztatik-e a szakaszt általában elfogadni, Győrffy Gyula képviselő ur indítványával szemben : igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nemi) Kérem azokat, a kik a szakaszt az eredeti szövegben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Ennélfogva határozatként kimondom, hogy a ház a 9. §-t általánosságban elfogadja, szemben Győrffy Gyula képviselő ur elleninditványa val, a ki a szakasz kihagyását javasolta. A szakaszhoz két módosítás adatott be, az egyik Sághy Gyula képviselő ur módosítása, a mely közelebb fekszik a szakasz érdeméhez, a másik Justh Gyula képviselő ur indítványa, a mely attól távolabb esik. Sághy Gyula képviselő ur indítványa egy pótlást javasol, a mely igy szól: (olvassa) : »a fegyelmi eljárás szabályainak teljes betartása mellett«. Justh Gyula képviselő ur ide vonatkozó módosítása ettől távolabb esik, azt tehát ezután fogom szavazás alá bocsátani. A mennyiben azonban a t. ház a Sághy Gyula képviselő ur által javasolt pótlást elfogadja, akkor Justh Gyula képviselő ur módosítása, a mely Sághy Gyula képviselő ur javaslatával ellentétben áll, elesik. Justh Gyula képviselő ur módosítása ugyanis ekként szól (olvassa) : »A 9. §-hoz indítványozom, hogy az első mondat második sorában a »nélkül is« szavak töröltessenek és ezek helyett az »esetében« szó vétessék fel.« A kérdés tehát elsősorban az lesz, méltóztatik-e a 9. §-t változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadni f igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház azt nem fogadja el. Felteszem most a kérdést Sághy Gyula módosítására és kérdem a t. házat, elfogadja-e a 9. §-t Sághy Gyula képviselő urnak előbb előadott módosításával: igen vagy nem 1 (Igen !) E szerint a ház a szakaszt Sághy Gyula képviselő ur módosításával fogadta el, niiiiélfogva Justh Gyula képviselő ur módosítása, a mely a most elfogadott módosítás lényegével ellenkezik, elesik. E szerint a 9. §-ba a Sághy Gyula képviselő ur által javasolt pótlás be fog iktattatni. A 9. §. ekképen letárgyaltatván, következik a 10. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 10. szakaszt). Pető Sándor! Pető Sándor : T. ház ! A 10. §-t elfogadom, azonban épen a helyes kodifikáczió szempontjából vagyok bátor ahhoz egy különben jelentéktelen módosítást javasolni. Nevezetesen ez a szakasz rendelkezik arról, hogy bizonyos kor elérte előtt mikor helyezhető az illető bíró nyugdíjba, és azt mondja, hogy (olvassa) : »ha testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességének teljesítésére véglegesen vagy legalább tartósan képtelenné válik.« Azt hiszem, t. képviselőház, hogy ez a »lelki fogvatkozás« kifejezés nem egészen precziz . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pető Sándor : ... és hogy a testi fogyatkozás mellett épen az elmebeli fogyatékosságot kell a szövegbe belehelyezni, a mennyiben ezt akarja a törvényjavaslat is ez alatt érteni, a nélkül azonban, hogy ezt kifejezte volna. Ez egy olyan kifejezés, a melylyel még a mi törvényhozásunkban, törvényben nem találkoztam, t. i., hogy »lelki fogyatékosság«. Az orvosi tudomány nem is ismer ilyen kifejezést, közszájon forog ugyan, sőt beszélünk is mindannyian lelki tulajdonságokról, azonban magát a lelket még senki sem fogta meg, egy orvos sem állapította meg a léleknek a testben való jelenlétét és az orvosi tudomány sem állapította meg hivatalosan a lelki fogyatkozásokat és betegségeket. A preczizebb szövegezés szempontjából javaslom tehát, hogy ezen szó helyére: »lelki«, tétessék »elmebeli«. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván szólni. Várady Zsigmond előadó: T. ház! A »testi vagy lelki« kifejezést eddigi törvényeinkben is használták és a lelki betegség kifejezését a gyógytudományban is elég sürüen használták. Mindazonáltal elismerem, hogy a »lelki fogyatkozás« helyett az »elmebeli fogyatkozás« valamivel j^reczizebb és azért én a magam részéről a t. képviselő ur módosítását elfogadhatónak találom. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. A 10. §-sal szemben egy módosítás adatott be, a mely szerint annak első bekezdésébe a »testi vagy lelki fogyatkozás« szavak helyett tétessék »testi vagy elmebeli fogyatkozása Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szakaszt elfogadni, szemben a beadott módosítással ? (Nem!) A szakaszt tehát a beadott módosítással elfogadottnak nyilvánítom, minélfogva »a lelki fogyatkozás« szavak helyett »elmebeli fogyatkozás« fog a szövegbe felvétetni. Következik a 11. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 11. §-t). Lovászy Márton jegyző : Sághy Gyula ! Sághy Gyula: T. képviselőház ! Én már az általános vita során jeleztem, hogy a javaslatnak ezen intézkedését, tekintve az arányszámot, a mely . a kir. táblai birák és az első folyamodása törvényszéki elnökök között van, kiegészitendőnek tartom és épen azért bátor vagyok egy oly értelmű kiegészítő indítványt beterjesztem, hogy a 11. §-hoz toldassék még hozzá : »A királyi táblai bírákra nézve pedig ez a szám 30-ban állapittatik meg.« Egészen méltányos ugyanis, hogy a királyi táblai