Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. 453 czessziót tenni pedig véleményem szerint nem lehet. A mi Sághy Gyula t. képviselőtársam módosítását illeti, a dolog ugy áll, hogy a törvényben azt kimondani, hogy egy hatóság vagy biróság csak a törvényes szabályok szerint Ítélhet, véleményem szerint nem lehet és ha abban a törvényben imperative nincs kimondva, hogy az elsőfokú hatóságnak máskülönben fellebbezhető ítélete nem fellebbezhető, csak az esetben állana fenn az aggály, ha ez fellebbezés tárgyává valóban nem tehető. Miután pedig általános szabály, hogy minden Ítélet, a mely a fegyelmi hatóság által hozatott, legyen az felmentő vagy elmarasztaló, fellebbezés tárgya lehet, ha ki nem mondjuk uj törvényben, hogy az elsőfokú hatóságnak felmentő Ítélete — mert ítélettel mentik fel a vádlottat — további fellebbezés tárgyává nem tehető, a fellebbezési eljárás nincs kizárva. Ennélfogva teljesen felesleges ennek a módosításnak a keresztülvitele. De magában a törvényben is van erre vonatkozólag intézkedés, hiszen a második bekezdés azt mondja, hogy (olvassa) : »Az igazságügyminister az áthelyezést a jogerős határozatnak közlésétől . . .« Ez a szó, hogy »jogerős határozat« azt jelenti, hogy a törvény szerint minden fórumot megjárt határozat ; vagyis a hová a felek kérése folytán utalták. Ennélfogva ez az aggály a törvény szerint is el van már oszlatva. A mi már most Sághy Gyula t. képviselőtársam felfogását illeti, ő véghetetlen nagy tévedésben van. Nevezetesen nem látja, hogy a birói függetlenség itt meg van támadva és pedig nem látja ezt azért, mert az ő véleménye szerint a birói függetlenségnek alapja az, hogy a biró más, mint saját fegyelmi hatósága által el nem Ítélhető. Bocsánatot kérek, a birói függetlenségnek nemcsak az az alapja, hogy a biró más, mint saját fegyelmi hatósága által el nem Ítélhető, hanem az is, hogy saját fegyelmi hatósága máskép, mint a törvények alapján el nem Ítélheti. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A fegyelmi hatóságnak megvannak a maga eljárási szabályai, megvannak a törvényes intézkedések, a melyek alapján marasztaló Ítéletet hozhat és a mely perczben ezt a fegyelmi hatóságot a törvények kötelezettsége alól elvonjuk és más — mondjuk, érdekből való — ítélkezésre jogosítjuk fel, abban a perczben elvesztette a fegyelmi hatóság azt a biztosítékot, a melyet tőle elvárunk. A mi a büntetést illeti, bocsánatot kérek, hiszen itt vétségnek híján is büntetést szab ki ez a biróság. A törvényjavaslat harmadik bekezdése ugyanis azt mondja (olvassa) : »Az átköltözés költségét fegyelmi vétség megállapítása esetében a biró viseli«. A fegyelmi törvénynek, vagyis az 1871 : VIII. t.-czikk 22. §-ában, vannak megállapítva a fegyelmi vétségek, ugy mint rosszallás, feddés, pénzbüntetés és hivatalvesztés. Ezek közt nem szerepel az áthelyezés, de más állami hivatalnokokra nézve az áthelyezés is szerepel, miről jól tudjuk, hogy ma- I gasabb fokü büntetést képez. Ha a biró rosszalásra Ítéltetett, mert ezt érdemli meg, s az áthelyezést a fegyelmi biróság kimondja, akkor ő sokkal súlyosabb büntetés alá esik, mint hogyha a másodfokú büntetés, a feddés mondatott volna ki reá. Az esetben, ha nincs fegyelmi vétség, nincs költség sem, de büntettetik már az áthelyezéssel is, a mely mint büntetés csak a bűnösség kimondásának lehetne a következménye. En ezért jelzem, hogy módosítást, még ha az bizonyos tekintetben javítaná is a helyzetet, pedig ezt nem teszi, legfeljebb homályt és bizonyos lehetetlen motívumokat visz bele a törvénybe, nem fogadom el s nem fogadom el az első bekezdést sem, a melynek törlését kérem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? Justh Gyula: T. ház! Magam is ebben a szakaszban a birói függetlenség erős megtámadását látom. Az nem lehet hivatása a törvényhozásnak, hogy belemenjen oly intézkedésekbe, melyek a birói függetlenséget megtámadják. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ennélfogva én elfogadom Győrffy Gyula t. barátom határozati javaslatát, mert azt tartom a legradikálisabb kúrának a tárgyalás alatt lévő javaslattal szemben. Az esetre azonban, ha az nem fogadtatnék el a többség által, én egy módositványt vagyok bátor benyújtani, de mondom, csak abban az esetben, hogyha Győrffy Gyula t. barátom határozati javaslata nem fogadtatik el. Ez a módosítás pedig ekként szól (olvassa) : »A 9. §-hoz indítványozom, hogy az első mondat második sorában a »néhkül is« szavak töröltessenek, és ezek helyett »esetében« szó vétessék fel. Tudniillik, hogy az áthelyezés csak fegyelmi vétség megállapítása esetében legyen eszközölhető. Kérem méltóztassék a birói függetlenség megóvása tekintetében módosításomat elfogadni. (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom.f Az előadó urat illeti a szó. Várady Zsigmond előadó: T. képviselőház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egyetértek az összes igen t. előttem szóló képviselő urak kiindulási pontjával és alapelvével, t. i. azzal, hogy a birói függetlenséget a törvényhozás az egész vonalon megkímélje, ne gyengítse, ne érintse. Mindazonáltal a beadott összes módosításokat részemről feleslegeseknek vélem és kivételével Sághy Gyula t. képviselőtársam módosításának, valamennyinek elfogadását ellenzem is. Ennek indokolásául legyen szabad egy pár megjegyzést tennem. Tévedni méltóztatnak mindazon t. képviselőtársaim, a kik azt hiszik, hogy ennek a szakasznak akár felvétele, akár törvénybeiktatása a birói függetlenséget érintené, és abból a czélzatból eredne, hogy a birói függetlenséget korlátozza. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: De azt eredményezi !) Sem felvétele nem ezt czélozza, sem megszavazása nem fogja ezt eredményezni. A fegyelmi birák maguk fognak intézkedni a tekinI tétben, a mint Sághy t. képviselőtársam igen