Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

446 338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. pontjához ez csatoltassék : »még pedig a gyakorlati idő tekintetében is.« Mivel ez a pótlás — ismétlem — független a szakasztól és ujitáa, erre külön fogom feltenni a kérdést. Kérdem tehát a t. házat: Méltóztatik-e a 2. §-t elfogadni szemben azokkal a módosításokkal, a melyeket Lengyel Zoltán, Pajzs Gyula, valamint Sághy Gyula képviselő ur — ez utóbbi a külön szavazásra bocsátandó pótláson kivül — adtak be ? (Igen! Nem.') Elfogadja-e a t. ház változatlanul a szakaszt, igen vagy nem ? Felkérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége elfogadta a szakaszt és ezzel a beadott módositások elestek. (Helyeslés.) Fel fogom tenni a kérdést Sághy Gyula képviselő ur pótlására vonatkozólag, a mennyiben a képviselő ur a 2. §. első bekezdésének utolsó pontjához, a mely így szól: »Azokra, a kik az elméleti államvizsgákat vagy az első szigorlatot a jelen törvény életbelépése előtt vagy életbelépésének napjától számított hat hónap alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók«, a következő pótlást kívánja toldani: »még pedig a gyakorlati idő tekintetében is«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen pótlást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a ldk elfogadják Sághy Gyula képviselő ur pótinditványát, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy k'sebbség." A többség mellőzni kívánja a pótlást. Áttérünk most már a 3. §. tárgyalására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Szász Károly jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Lovászy Márton jegyző: Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. képviselőház ! A 3. §-ra vonatkozólag néhány észrevételem és egy módosító indítványom van. Magát az alapeszmét és irányzatot, a mely ebben a szakaszban benne van, én is hetyeslem. Ez pedig az, hogy az albiráknak száma és működése lehetőleg korlátoztassék. Azonban a második bekezdés első mondatában akként van kontemplálva e kérdés megoldása, hogy az engem teljesen nem elégit ki. Nem elégít ki először a szakasz szövegezése szempontjából, a mely, nézetem szerint, a magyarsággal épen nem egyeztethető össze, másodszor annak az érdemi tartalmi szempontjából sem. Nevezetesen a szakasz azt mondja (olvassa) : »A törvényszéknél alkalmazott albirák a törvényszék tanácsában elnöki minőségben egyáltalában nem, a felebbezési tanácsban és az esküdtbiróságban pedig egynél többen nem vehetnek részt*. T. képviselőház ! Ez nézetem szerint téves és helytelen intézkedés azért, mert megengedi az albiráknak, hogy többen vehessenek részt egy olyan tanácsban, a mely nem felebbezési és nem esküdtbíróság. Mert ha az első bekezdést veszszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy az az irányzat, hogy az - albirák alkalmazhatósága lehetőleg csökkentessék '..' E végből a sommás eljárásnál el kívánjuk érni azt, hogy albirák lehetőleg ne foglalkozzanak az alsó fokon a bíráskodással, itt pedig a második fokra vonatkozólag megengedjük ezt, sőt a szövegezés szerint azt is, hogy két biró legyen egy tanácsban. Már most, t. képviselőház, egy kisebb törvényszéken megtörténhetik, hogy fontos perek sokkal kevésbé járatos birák elintézése alá kerülnek, ennek a szakasznak az alkalmazásával, különösen akkor, • a mikor például a bíráknak egy része szabadságon van. Ilyenkor nehéz őket összehozni é<s .megtörténhetik, hogy a polgári ügyekben kevésbé járatos vizsgálóbíró, vagy mondjuk telekkönyvig biró. lesz a tanács vezetője és mellette pedig szerepel a két albiró. ~ "Ezeknek a figyelembevételével, a melyek igen fontos dolgot képezhetnek, azt hiszem, a legczélszerübb, ha . kimondjuk, hogy minden tanácsra vonatkozólag fennáll az a szabály, hogy csak egy albiró vehet abban részt, .a ki: azonban nem elnökölhet. Ennek a rendelkezésnek még egy másik oldala is van, a mely a birák előléptetése szempontjából fontos. Ennek a javaslatnak az elfogadása a bírák előléptetése szempontjából nehezítő hatással fog jelentkezni, különösen azért, mert az előléptetési viszonyokat a tanácsok birái számának a leszállítása feltétlenül rosszabbítja ; ha a felsőbíróságnál kevesebb személyzetből áll a tanács, akkor kevesebb biróra is van szükség a bíróságoknál ugy, hogy ennek következtében az albirák, illetőleg törvényszéki jegyzők, a kik nagyobb számban vannak kinevezve, sokkal kisebb kontingenst találnak maguk előtt, a hol előremehetnek. Általában, a mint mondottam, a javaslatnak leszállító hatása van minden oldalon, mert a munkának mindenféle komplexumait elosztja olyképen, hogy a kisebb állásban lévő jegyzőkre is biz birói munkásságot. Ilyen körülmények között, t. képviselőház, legalább ott, a hol feltétlenül szükséges az igazságnak a megtalálása és az igazságügynek a helyes kiszolgálása szempontjából, ott csökkentsük az albirák működését. Ezeknek a figyelembevételével én a harmadik paragrafusnak a második bekezdéséhez első mondatképen a következő módosítást ajánlanám (olvassa) : »A törvényszék bármely tanácsában csak egy albiró vehet részt, , a ki azonban nem elnökölhet*. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur kiyán nyilatkozni. Várady Zsigmond előadó: T. képviselőház! Csermák Ernő képviselő ur álláspontja és irányzata egyező a törvényjavaslat és az, igazságügyi kormányzat általános irányzatával, élveivel és nézeteivel. A törvényjavaslatnak is az a tendencziája, nyíltan bevallott czélja és ezt a czélt eléggé szolgálja is, hogy az albirák alkalmazása lehetőleg korlátoztassék. E tekintetben igén nevezetes két lépést tesz előre egyfelől akkor, a mikor a járásbíróság felemelt, .hatáskörénél,az albirák al-