Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

428 337. országos ülés 1912 január 29-én, hétfőn. zavarják meg. Ezt fogja megzavarni az &z intézkedés is, a melyet a kultuszministerium tett az egyetemek túlterhelése ellen. Épen ezért sokkal ezélszerübb lett volna együttesen elintézni a kérdést a két tárcza, t. i. az igazságügyi és a kultusz tárcza keretében, elkezdve a tanulmányi renden, első évtől az utolsóig, mert a mostani inczidentális intézkedés csak a tanulmányi rend megzavarására alkalmas. Tudjuk, hogy csak pár hónap előtt adott ki a kultuszministerium egy rendeletet, a mely kötelezővé teszi a harmadik alapvizsga letételét. Ez is csak a tanulmányi rendet fogja megzavarni. Mielőtt azonban erről szólanék, csak annyit kivánok megjegyezni, hogy a jogügyi bizottság tulajdon képen csak azért kívánja a doktorátust kötelezővé (Mozgás és zaj a jobbóldalon.) tenni arra nézve, a ki joggyakornok akar lenni, hogy a birói és az ügyvédi kvalifikáczíó egyenlővé tétessék. Ezt azonban máskép is meg lehetett volna csinálni, a mint ezt a t. igazságügyminister már ur tíz év előtt megmondotta, midőn a Magyar Jogászegyletben előadást tartott a jogi oktatás reformjáról és a midőn akkép vélekedett, hogy az ügyvédi és a birói kvalifikácziónak egyenlőnek kell lennie. Ekkor helyeselte azt az eszmét, hogy a doktorátusnak ne tulaj donittassék minősítő erő, hanem legyen az egyes tárgyak beható tudományos művelését tanúsító fokozat és ne tekintessék az ügyvédi gyakorlat előfeltételéül. Ha annak idején kimondottuk volna, hogy a doktorátus töröltessék el az ügyvédeknél, akkor a kvalifikáczíó most egyenlő volna. Ez annyival is inkább könnyű lenne, mert — a mint a minister ur beszédéből kivettem, — a birói vizsga a jövőben meg fog szűnni és csak ügyvédi vizsga lesz. Most pedig néhány szóval akarok kiterjeszkedni arra, hogy a kötelező doktorátus milyen változásokat idéz elő a tanulmányi rendben ? Tudjuk, hogy a kik birói pályára készülnek, azoknak tanulmány idejét legalább hat hónappal meghosszabbítják. Az 1883. évi szabályzat 14. §-a szerint a doktorátusi vizsgák között legalább is három hónapi időköznek kell lenni, és csak kivételesen adhat a tanári kar hat hét után engedélyt ujabb vizsgára. Tudjuk azonban, hogy nagyon kevés azoknak a jogászoknak a száma, a kik a hatheti terminust meg tudják tartani. Ennek azután az a következménye, hogy a jogtudományi vizsgák tulaj donképen megszűnnek, a fiatal emberek nem tesznek jogtudományi vizsgát, hanem doktorátust, mert hiszen a jogtudományi vizsga alig képesít valamire. Az 1883. évi I. törvényczikk 5. §-a és 7., 11. és 20. §-ai mutatják, hogy a jogtudományi államvizsga csak szerény állásokra képesít. Ennek további következménye azután, hogy a jogakadémiák hallgatóságának száma még jobban meg fog csappanni, a fiatalság az egyetemre tódul, ezt pedig a jövőben annyival inkább meg fogja tenni, mert a behozott harmadik alapvizsga tárgya ugyanaz, a mi az első doktorátusé, tehát a fiatalember azon iparkodik, hogy ugyanazon tanárok előtt tehesse az első szigorlatot, •a kik előtt letette a harmadik alapvizsgát. így elesik az, a mit Balogh államtitkár ur az ankéten mondott, hogy tulaj donképen a harmadik alapvizsga behozatala az egyetemen a joghallgatókat el frgja oszlatni és inkább mennek az akadémiára: Főkép a budapesti egyetemre fognak tódulni s ennek az lesz a következménye, hogy a tanárok még jobban lesznek vizsgákkal megterhelve. Egyes tanároknak a kérdései azután közismertekké válnak, ezeket a kérdéseket a különféle magántanintézetek, szemináriumok felhasználják s a jogászok nem azon iparkodnak, hogy alapos jogi készültséget szerezzenek, hanem hogy megtanulják ezekre a kérdésekre a feleleteket, és a véletlen szerencse reményében mennek a vizsgákra ugy, hogy maholnap önálló tudományos könyvekből készülni nem is lesznek képesek. Megemlítem még, hogy a j ogi vizsgákra vonatkozólag az ankéten felhozták azt, hogy 55 közül, ä leik doktorátust tettek, csak ötöt vetettek egészen vissza, azok közül pedig, a kik tisztán birói vizsgát tettek, 55 közül 33-at utasítottak vissza. Ez azonban nem lehet irányadó, mert az az 55 fiatalember, daczára annak, hogy nem volt szükséges ez a kvalifikáczíó, magánszorgalomból tette le a doktorátust, hogyha azonban tisztán birói vizsgát tett volna, akkor azt jól végezte volna ; az a másik. 55 pedig, ha előbb doktorátust tett volna is, rakásra bukott volna a vizsgán. Ez tehát nem irányadó annak bizonyítására, hogy a doktorátus okvetlenül szükséges. (Igaz ! Ugy van í balfelől.) Hogy a jogi oktatás nálunk nincsen rendben, ezt nem szükséges bővebben magyarázni. A kultusztárcza alkalmával sokat beszéltek a budapesti egyetem túltömöttségéről. Hivatkozom különösen Balogh államtitkár úrra, ki a jogi oktatás ankétjét megnyitó beszédjében, melyet a múlt évi Jogtudományi Közlöny január 17-ikén megjelent második számában közölt, elismerte, hogy a budapesti ifjúság tanulása nagyon felületes és hangsúlyozta, hogy igen gyarló ismeretekkel a magánszemináriumok készültségével jönnek az egyetemre. Ezért szükségesnek tartotta, hogy bizonyos rendszabályok történjenek, hogy ne az egyetemre tóduljon az ifjúság. E tekintetben ajánlják az egyetemi tanulmányok megszigorítását, azonban ez lehetetlen a hallgatók nagy száma miatt, mert ha kimondanók is, hogy itt kollokválni kell, akkor az lehetetlen lenne. Az ifjúság a jogakadémiákon bizonyos hátrányban van a budapesti egyetemhez képest, mert ott kötelező a kollokválás, azt a néhány, 20—25 jogászt a tanár személyesen ismeri, számontartja, Budapesten pedig az a 300—400 jogász be sem fér a terembe. A katalogusolvasásnál pedig 10 ember helyett egy jelentkezik. (Igaz ' ügy van! balfelől.) Nagyon sajnálom, hogy midőn a harmadik alapvizsgát létesítették, az nem ugy történt, hogy az csakis a budapesti egyetemre legyen kötelező,