Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

337. országos ülés 1912 január 29-én, hétfőn. 427 az ügyvédi vizsga htétele után még két évi gyakorlat kívántatik. Ezzel tulajdonképen csak a t. minister ur eredeti intencziójának felelek meg, mert elvileg a t. minister ur sem kivánta eredeti javaslatában a doktorátust a jelöltségnél a gyakorlati idő megkezdésére, mert e részben az eddigi állapotot tartotta fenn, hogy ugyanis az első szigorlat letétele kivántassék meg, de azt hiszem, helyesebb a tételes szigorlat letételének megkivánása. A másik dolog, a mire ki akarok térni, az, hogy' azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy azokra, a kik a jogtudományi államvizsgát, vagy a jogtudományi első szigorlatot a jelen törvény életbeléptetése előtt vagy életbeléptetésének napjától számított hat hónap alatt letették, azokra az eddigi jogszabályok irányadók. Egészen helyes, elfogadom, csakhogy nem világos. Mert ha az eddigi jogszabályok jutnak érvényre, akkor magától értetődő volna, hogy ez a gyakorlati idő számítása tekintetében is irányadó. Ez azonban itt nem jut kifejezésre, mivel a későbbi bekezdésben oly intézkedés tétetik, melyből az látszanék, hogy ez csak a gyakorlati idő megkezdésére és nem a gyakorlati idő folyásának tartamára is vonatkozik. Szükséges tehát hozzátenni azt, hogy ». . . az eddigi jogszabályok irányadók ezekre nézve a gyakorlati idő tekintetében is«. így aztán világos lesz a szöveg. A fősúlyt erre a módosításra felitetem, ugy, hogy ha ez a módosítás elfogadtatik, akkor elállók a további módosítástól, a melyet szintén bátor vagyok feltételesen előterjeszteni, de mondom, elállók tőle, ha ez a betoldás : »még pedig a gyakorlati idő tekintetében is« bevétetik. Bár nem tartom megfelelőnek, hogy itt másfél éveket veszünk fel átmeneti időnek, mert vagy egy év legyen, vagy két év, bár ez egészen közömbös lesz, ha elfogadtatik ez a betoldás, hogy: »még pedig a gyakorlati idő tekintetében is«, mely esetben belenyugodnék és hozzá tudnék járulni, a t. igazságügyminister ur által javasolt másfélévi átmeneti időbe is és akkor hajlandó vagyok a 2 évre szóló módosítást elejteni, melyet bátor vagyok oly értelemben megtenni, hogy az egy év helyett két év tétessék. Ismétlem azonban, hogy ezeket a módosításokat a két évre vonatkozólag hajlandó vagyok akkor visszavonni, ha elfogadtatik módosításom a gyakorlati idő tekintetében. Miután hasonló módosításokat terjesztek elő az első és második szakaszhoz, tehát két példányban kell előterjesztenem módosításaimat, mert mindaz, a mi a bíróra vonatkozik, ugyanaz vonatkozik az ügyvédjelöltekre, az ügyvédi vizsga tekintetében is. Módosításom így hangzik (olvassa) ; »Az igazságügyi bizottság szövegezésében aj 1. §-hoz a következő módosításokat ajánlom : »Az 1. §. első bekezdésében e helyett : »és az ezután eltöltött háromévi joggyakorlat szükséges« teendő : »és háromévi joggyakorlat szükséges, mely a tételes szigorlat leteltétől számittatik«. Az utolsó sorhoz pedig hozzácsatolandó : »még pedig a gyakorlati idő tekintetében is.« Ezek módosításaim az első ponthoz. Ugyanezen szakasz második bekezdésében az »egy év« helyett az igazságügyminister urnak eredeti intencziójához képest »két év« teendő, az utolsó bekezdésben pedig ehhez képest az >>egy évi« helyett »két évi« teendő. Ismétlem, ha elfogadtatik az első bekezdéshez tett módosításom, ugy ettől elállók és hozzájárulok a másfél évhez, a mit az igazságügyminister ur indítványozott. A 2. §-hoz beadandó módosításom, megfelelően a általam előterjesztett indokolásnak, ekkép hangzik : a 2. §. első bekezdésében »a jogtudori oklevél megszerzése« helyett »a tételes szigorlat letételének kimutatása« teendő. Ugyanezen §. első bekezdésének a végéhez szintén hozzáteendő : »még pedig a gyakorlati idő tekintetében is«. Végül itt is az egy év helyett két évet indítványozok, kijelentvén, hogy ezt hajlandó vagyok visszavonni és hozzájárulni az igazságügyminister ur előterjesztéséhez, ha az 1. §-hoz beadott módosításaim elfogadtatnak. Ajánlom módosításaimat a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Ki következik ? Lovászy Márton jegyző: Horváth Mihály! Horváth Mihály : T. képviselőház ! A törvényjavaslat 1. §-ához kívánok némi megjegyzést fűzni. Ez az 1. §. a birói kvalifikácziót kívánja emelni, általában pedig az 1. és 2. §. meg akarja nehezíteni, hosszabbá kívánja tenni a jogi pályán működők gyakorlatát. A mi a birói pályát illeti, azt mondhatjuk ugyan, hogy ott nem lehet nagyobb tódulásról beszélni, mert itt kötött szám van és azt is látjuk, hogy a joggyakornokok száma már nem annyi, mint régen volt, mert nincs annyi előjegyzés, sőt ma már pályázatot kell hirdetni a joggyakornoki állásokra, mégis, midőn a t. minister ur és általában a bizottság a birói kvalifikácziót emelni kívánja, sajnálattal nélkülözöm azon kijelentést, hogy e mellett a bírák érdekében meg fog történni az, hogy a magasabb kvalifikáczióval majd jobb dotácziót kapnak. Szerintem nem a doktorátusra van ittjszükség, hanem a bírónak anyagi függetlenitésére, hogy gondtalanul élhessen tudományának és hivatásának. Természetesen erről most nincs szó, de ennyit mégis meg kellett jegyeznem. Midőn arról van szó, hogy az ifjúságot ne engedjük a jogi pályára tódulni, a jogi oktatás megszigorítását nagyon egyoldalú intézkedésnek tartom. Sokkal helyesebb volna, ha pl. a kultuszministeri um irányt adna az ifjúságnak, hogy mely pályákon nyilik még tér számára, mert ha megakadályozzuk a tódulást ide, akkor tódulnak majd az ifjak a tanári és más pályákra és ott áll be torlódás. Egyöntetű eljárásra volna ennélfogva szükség, hogy az ifjúság elhelyezhető legyen. A birói kvalifikáczió emelésénél ezek az intézkedések tulaj donképen a jogi tanulmányi rendet 54*