Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

337, országos ülés 19Í2 január 29-én, hétfőn. m' Horváth Gyula t. képviselőtársául felvetette azt a kérdést, nem lehetne-e a vezető járásbiráknak bizonyos kedvezményt nyújtani az által, hogy a kir. ítélőtáblai bírói czimböl nekik többet juttatnánk. Ez a tendenczia megvan, s a 200 állásból, a mi rendelkezésre áll, máris a legtöbbet a vezető járásbirák töltenek be, a törvényszékiek pedig kapnak az uj rendszer szerint tanácselnöki állásokat, a mi megfelel a táblabírói czimnek és jellegnek. Ez által tehát az előmeneteli viszonyok kielégítők lesznek. A 13. és 14. §-hoz Sághy Gyula t. barátom fűzött megjegyzéseket. A mit ő mondott, az nem egészen ugy van, de t. képviselőtársam maga is valószínűleg máskép gondolta. 0 t. i. azt mondotta, hogy azt tartaná czélszerünek, hogy ötös és hármas tanácsok legyenek a Curián és a táblán is az egész vonalon. Hát ez igy is volt kontemplálva, azonban a perrendtartásban már ugy fogadtatott el, hogy a felebbviteli bíróságoknál ötös tanácsban ítéljenek, ennek indoka pedig az volt, hogy ténymegállapításról lévén szó, több figyelem tételezhető fel öt ember részéről. Ellenben a kérdéshez elég három biró. Ez idő szerint e részben a perrendtartástól eltérni nem lehet; a gyakorlat fogja megmutatni, hogy kevesebb biró is elég-e és akkor novelláris utón módosítani lehet a törvényt. Egyelőre azonban ez egy fontos alkotás és indokolt gyakorlati szükség nélkül nem lehet rajta változtatni. (Helyeslés jobbfelől.) Az utolsó paragrafusokhoz Horváth Gyula t. képviselőtársam szólott hozzá. Itt az egész vonalon.egy kis félreértés vonul végig. T. i. egy kezelési szabály van megállapítva, a mi a perrendtartásban már keresztül lesz vive, de a mit mi aticzipálni akarunk, épen azért, mert igen czélszerünek mutatkozott. Ez a sok irka-firka elkerülésére vonatkozik s már a külföldön is megvan. Az ügyek 80°/o-a, azt lehet mondani több százezer ügy, távolmaradás, ugyuevezett makacsság következtében intéztetik el. Eddig jegyzőkönyvet kellett felvenni, Ítéletet kellett hozni, stb., a mi rengeteg időveszteséggel járt. Külföldön ilyen esetben sem jegyzőkönyvet nem vesznek fel, sem formális ítéletet nem hoznak, egyszerűen magán a kereseten kitüntetik, hogy távolmaradás, vagyis makacsság okából hozatott a határozat. Ez az egy szó elég indok. Természetesen meg vannak nevezve a felek és ki van tüntetve a perköltség. Bemutatok itt egy ilyen kereset-mintát (Felmutatja.), & ki óhajtja, megtekinti)eti. Egyszerűen a számokra és a perköltségre van benne hivatkozás. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk!) Ezt jó lesz meghallgatni, (Halljuk! Halljuk!) mert különben itt nagy félreértések származhatnának, négy-öt szakaszon keresztül és nem szeretném, ha a részletes tárgyalásnál ilyen fÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XIV. KÖTET. dolgokkal kellene vesződnünk, a melyek most egyszerű felvilágosítást nyerhetnek. (Halljuk!) Igen tisztelt képviselőtársam annyiban félreértette a dolgot, hogy a perrendtartás szerint nem a keresetlevél példányait mutatják be, a mi hosszabb és körülményesebb, hanem a kereseti kérelem a példányait. Erre a czélra egy blanketta szolgál; csak a nevet kell beirni, továbbá az összeget és esetleg, ha a fél pl. leszállította a kereseti összeget, akkor kisebb összeget tesz bele; azonkívül - a petitumöt arra vonatkozólag, hogy mily százalékos kamatot kivan és mi a perköltség. Ennek elintézésére szolgál egy olyan stampiglia, a melyben megint nincs egyéb, mint csak az, hogy »Versäumungsurteil«, vagyis makacssági ítélet; fel van tüntetve a perköltség és itt van egyszersmind a bíróság aláírása is. Ilyen blankettát akárhol lehet kapni. ... Ez valamelyes kis költségbe kerül ugyan, de mindenesetre elősegíti a munkát, ugy hogy egy óra alatt 2—300 ilyen makacssági ítéletet meg lehet hozni (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és különösen Budapesten, a hol ezrével adják be időnként a kereseteket, ily módon ezek egy nap alatt elintézhetők. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Igen tisztelt képviselőtársam kifejezte azt az aggodalmát, hogy ezért talán fizetni kell valamit. Erre nézve megjegyzem, hogy ha hivatalból állítja ki a bíróság, akkor nem kell fizetni. . A bíróságnak tulajdonképen kötelessége is, hogy hivatalból állítsa ezt ki, mert hiszen az egész eljárást a bíróságnak kellene végeznie. De ez a megoldási mód, a mely esetleg a félre bizza a kitolást, az ügyvédeknek nyújtott kedvezmény ; ők egy pár krajczárért megkaphatják a blankettát; ezt a költséget a feleknek felszámíthatják ; maguk töltik ki és készen adják be a keresetet, a mely rcvideáltatik és huszonnégy óra alatt el van intézve az ügy. Ha erre az ügyvéd nem hajlandó, akkor azt az egy pár krajczárt megtakarítja ugyan, de akkor hivatalból állítják és töltik ki a blankettát, azonban nem huszonnégy óra alatt, hanem későbben. Abban az esetben, ha a. fél maga jön és jegyzőkönyvbe mondja a maga jianaszát, természetesen nem lehet tőle kivánni, hogy kéj>es legyen ezt a keresetet kiállítani, és akkor hivatalból állítják ki, a miért azonban semmit sem fizet. Figyelembe kell vennünk az expeditiv elintézéssel járó sok munkát és ezért a munkaerőt lehetőleg kímélni kell. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek voltak azok, a miket elmondani szándékoztam és ezekkel talán hozzájárultam ahhoz, hogy a javaslat részletes tárgyalása rövidebb idő alatt legyen befejezhető. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Még csak azt jelentem ki, hogy

: az 1. és 2. §-okhoz módositványt fogok benyújtani, a 54