Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-323
3S3. ORSZÁGOS ÜLÉS 1912 január 12-én, pénteken, Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az 1912. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. (Igazságügyi tárcza.) A kormány részéről jelen vannak: Székely Ferencz, Lukács Lászlő, Hazai Samu. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczkor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szojka Kálmán jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett felszólalókat gr. Draskovich János jegyző ur, az azok ellen felszólalókat j^edig Beszkid Antal jegyző ur fogja jegyezni. Kérem Szojka Kálmán jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Szojka Kálmán jegyző (olvassa az 1912. jcm. 11-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel a jegyzőkönyv ellen, azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Komárom és Zólyom vármegyék közönségének feliratait a vármegyei számvevőségek visszaállítása és a járási számvevőségnek módosított alakban való fentartása, Komárom vármegye közönségének feliratát a községi közigazgatás rendezése és Léva város képviselőtestületének Polónyi Géza országgyűlési képviselő ur által benyújtott és szabályszerűen ellenjegyzett kérvényét az 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-ának hatályon kivül helyezése tárgyában. A ház a bemutatott feliratokat és kérvényt a házszabályok 242. §-a alapján a kérvényi bizottsághoz áttétetni rendeli. (Helyeslés.) Több előterjesztésem nem lévén, áttérünk a napirendre és pedig annak első pontjára, vagyis az 1912. évi állami költségvetés igazságügyi tárczájának (írom. 421) folytatólagos tárgyalására. Szólásra következik ? Beszkid Antal jegyző: Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Legelső sorban foglalkozni kívánok azzal a beszéddel, a mely itt a házban legutóbb elhangzott. Teszem azt nemcsak az általános szokásoknak megfelelően, hanem azért is, mert lehetetlen, hogy oly beszéd, a milyent itt Juriga Nándor t. képviselőtársam tartott, reflexió nélkül maradjon. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha nézem a beszéd alaphangját, az az, hogy a beszéd kicsúcsosodik Juriga Nándor t. képviselő ur e két mondatában : >>Magának az igazságnak és a tárgyilagosságnak kedvéért legokosabb volna az izgatási paragrafusokat eltörölni. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Természetes dolog, mert hiszen a politikai agitácziók szabadsága feltétlenül megkiván bizonyos izgatási hangot. Lehetetlen lelkesen beszélni a nélkül, hogy az ember egyszer mégis csak ugy oda ne vágjon valamit jobban.« Ebben kulminál sava és borsa egész beszédének és eljárásának. Itt a házban beszéd hangzik hatástalanul és nyomtalanul, de már a sajtóban, különösen pedig a külíölcü sajtóban, rágalmakat támaszt ellenünk. Mikor pedig kikerül ez a beszéd a nép közé, abba a tótságba, melynek ő eminens képviselője a saját véleménye szerint, tényleg azonban nem, akkor ott már ez a beszéd tényleg izga.tó lesz, annak minden valótlan tartalma, mely itt ki nem hegyeződik, még inkább kiélesedik abban a fordításban, melyben a népnek beadja. Nem panaszolta-e itt, hogy a magyar és a tót szöveg egymástól különbözik ? Tényleg ugy van, hogy a tót szövegben sokkal élesebben és a rágalmakat még sokkal kihegyezettebben adja be a népnek. Bizonyos fokig igaza van, a mikor azt mondja, hogy ő igazságokat tálal fel. De hogyan tálalja azokat fel ? Ugy, mint Jáger Mari konzorcziuma a derelyét, hogy t. i. feltálalja, de tesz rá szerecsikát, mely azután megmérgezi az anyagot és azt, a ki az ételt beveszi. Hivatkozik itt törvényekre és ezen törvények végrehajtását kívánja, de azt már elhallgatja, hogy azoknak a törvényeknek túlnyomó része *
