Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

322. országos ülés 1912 Juriga Nándor: A törvény szerint gyűlöletre való egyenes felhívás szükséges. Erre azt mondja az igazságügyminister ur, hogy ez más. Igen, nagyon szívesen állok erre az alapra, mert akkor még nagyobb erővel állithatom, a mit előbb említettem, hogy nincs meghatározva magának a bűnözésnek lényeges kelléke, mert a 172. §-ban egyszerűen csak az a szó van, hogy »izgat«. Ezt a szót pedig, hogy »izgat«, húzhatja az az ügyész vagy bíróság, a hogy neki tetszik, inert a szónak, hogy izgat, fogalmi tartalmát meghatározhatja saját kedve, saját tetszése szerint. Ámbár én szívesen állok az igazságügyminister úrral egy alapra, a mikor ő azt mondja, hogy ez más, hogy így megalapozhassa az ügyészek vádját. Bátorkodom azonban állítani, hogy téved a minister ur, mikor azt mondja, hogy az más, mert a 172. §. azt mondja (olvassa) : A ki a 171. §-ban meghatározott módon . . . Székely Ferencz igazságügyminister: Módon ! Hogy nyilvánosan, az a mód! Juriga Nándor: Nem arról van tehát szó, hogy alkalmas-e arra, hogy gyűlöletet támaszszon. Tessék meghatározni, hogy mi alkalmas arra. Ezt preczizen meg kell állapítani, hogy a birónak ne legyen jogköre a maga individuális felfogása szerint vétségeket állapítani meg, a melyek nincsenek törvényben ilyenekül megjelölve. Hasonlóképen van a dolog a szoczi áldemokratákkal is. Náluk sokszor előfordul az osztály és a vagyon elleni izgatás. Ha ott is hasonlóképen járnának el, mint velünk szemben, akkor pl. a Népszava minden egyes számának czikkeiért bezárhatnák a czikkirókat. Utóvégre is, ha az ember küzd valamiért, esetleg olyanokat is mond, a mik alkalmasak arra, hogy gyűlöletet ébreszenek bizonyos jogtalanság ellen és szeretetet fakaszszanak az én meggyőződésem mellett. Lelkesíteni joga van mindenkinek. Nem joga azonban az ügyésznek és a bíróságnak megállajjitani olyan paragrafusokat, olyan meghatározásokat, a melyek a törvényben nincsenek. Ezért kérem a minister urat, hogy a jogbiztonság kedvéért teljesen preczizen határozza meg, hogy mi is az, a mi az izgatásra alkalmas. Nem hogy egy helyen elitéljenek valakit valamiért, a miért más helyen felmentik. Mert ilyen esetek is vannak; ej. pedig abszurdum. Kenedi Géza előadó: Az egyik helyen alkalmas gyűlölet keltésére, a másik helyen nem alkalmas. Juriga Nándor: Előfordul, hogy ha lefordít az ember valamit magyarról tótra, a tót fordítót elitélik, a magyar szerzőnek pedig semmi bántódása sem esik. Pedig inkább kellett volna az eredeti szerzőt elitélni, mert a fordító csak czitálta az eredeti magyar szöveget, De az eredeti magyar szöveggel szemben az ügyész és a bíró nincsenek olyan animozitással, ha azonban tót betűt látnak, mindjárt szikrázik a szemül;. január 11-én, csütörtökön. 35 A tót vagy román betűtől egynémelyik birónak és ügyésznek forogni kezd a feje és nem látja az igazságot. Magának az igazságnak és a tárgyilagosságnak kedvéért legokosabb volna tehát az izgatási paragrafusokat eltörölni. (Derültség és zaj.) Természetes dolog. Mert hiszen a politikai agitácziók szabadsága feltétlenül megkíván bizonyos izgatási hangot. Lehetetlen lelkesen beszélni, a nélkül, hogy az ember egyszer^ mégis csak ugy oda ne vágjon valamit jobban. (Elénk derültség.) A politikai szabadság érdeke, különösen majd az uj választói törvény alkalmával lesz érdeke, hogy a lelkek fölforrjanak, s kijöjjön belőlük az igazság, hogy ne legyen az elégedetlenség elnyomva, elfojtva, hogy kimondhassa mindenki, a mi a szivén fekszik, s ne csípje meg mindjárt az ügyész azért, mert lelkesít, buzdít és izgat a jogtalanság és a zsarnokság ellen. Hadd forrjanak a lelkek; hiszen csak a sziv és lélek ilyen melegsége mellett érik meg az emberiség boldogsága és haladása. Azok a kandalló mellett szundikáló urak és bácsik nem viszik előre a nemzetiségek és elnyomottak, az állam és a törvények érvényesülésének az ügyét, mert azoknak nincsenek gondolataik, nincs megfelelő tenrperamentumuk, nincsen hevük, nincs bennük elég gőz, és épen azért tőlük maradna minden a régiben, míg ellenben az olyan ember, a kiben van lelkesedés, meggyőződés és nagy szeretet az ügy iránt, lehetetlen, hogy igazán forró hévvel ne ajánlja azt, a mi az ő meggyőződése szerint helyes, és hogy ne megfelelő ellenszenvvel ecsetelje azt, a mi azzal ellenkezik. Igen jól tudom én, hogy az igen t. igazságügyminister ur valóban liberális és nem olyan maradi felfogású, a minő felfogású politikusok azelőtt sokszor ültek az igazságügyministeri székben. 0 rá ugy néznek az ország jobbjai, mint a ki valóban előbbreviszi a szabadság ügyét; az egész mostani kormányban az igazságügyminister ur igazán az igazságnak meglehetős őre egyénileg. (Élénk derültség a jobboldalon.) Egy hang (jobbról) : Meglehetős ! Juriga Nándor: De a rendszer maga még sem helyes. A sovinizmus, az a hazafias frázisokon való nyargalás sokszor még sem engedi kellőképen érvényesülni még a legjobbakat sem az igazság, a szabadság és a jog érdekében. Kérem tehát az igen t, igazságügyminiszter urat, hogy kezelje ezt a kérdést az igazságnak megfelelően; sohase engedjen semmiféle pártszenvedélyt, semmiféle irányzatot és tendencziát az igazságszolgáltatásban érvényesíteni, és főképen nemzetiségi törvényünket a lehetőség szerint fokozatosan hajtsa végre. Mindaddig pedig, mig azt nem hajtja végre, legalább tegye felelősekké anyagilag és jogilag a tolmácsokat azért a kárért, a mit az országban az egyeseknek és a köznek okoznak; hogy feleljenek azért,