Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-332

332. országos ülés 1912 január 23-án, kedden. m Olyan titkos választói jogot, a minőt pél­dául a megyei választásokon látunk, . . . (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Herczegh Sándor: Szines papírokkal! Szabó István (nagyatádi) : . . . nem kívánok. (Mozgás. Elnök csenget.) Az ilyen titkos választói jog nem ér semmit és czélra nem vezetne, hanem hogyha már titkos választói jogot kivánunk . . . Hock János: Az legyen valóságosan titkos ! (Helyeslés.) Szabó István (nagyatádi) : az legyen való­sággal titkos, (Elénk helyeslés a szélsőhaloldalon. Mozgás. Elnök csenget.) és olyan, a mely mellett igazán senki sem birja felfedezni azt, hogy ki kire szavazott. Nem féltem ettől a magyarság jövőjét, mert először is, ismétlem, a szellemi és a másik, a kézzel dolgozó munkásságnak, az úgynevezett földnélküli Jánosoknak, a kiknek újra kellene szavazati jogot kapniok, óriási százaléka magyar emberekből áll; ez a rész, a mely a földadó-czenzus alapján nem kap választói jogot, nagyobb tömegében magyar és nem nemzetiségi, tehát nem válhatik kárára a magyarságnak az, ha ez az osztály is szavazati jogot haj). (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha 1848-ban minden negyedtelkes embernek megadták a szavazati jogot, mert a mint mon­dottam, úgyszólván minden egyes kisembernek megvolt a maga egynegyed telke, mivel ennyit kellett adni, ennél kevesebbet nem lehetett sen­kinek juttatni és ha a nemzetiségi vidékeken akkor ép ugy megkapták a szavazati jogot, mint a magyar vidékeken, és mégsem mondhatták, hogy ezt a szavazati jogot a magyar állameszme ellen tudták volna érvényesiteni, akkor, ha a választói jog kiterjesztésével feltétlenül sokkal több magyar, mint nemzetiségi ember kezébe kerül a választói jog, ezt a titkos választói jogot, bár sokan idegenkednek tőle, nem tartom olyan veszedelmesnek a magyarságra nézve, mint a milyennek azt sokan szeretik feltüntetni. Herczegh Sándor: Attól függ, hogyan osztják be a kerületeket. Szabó István (nagyatádi) : Mondhatom, hogy mindaddig, a mig azok, a kik a községenkénti és titkos választás tellenzik, a kik a választói jog széles kiterjesztésének nem hivei, magyarázzák meg azt, hogy a választási visszaéléseket és vesztegetéseket milyen törvényes intézkedésekkel akarják lehe­tetlenné tenni és kiküszöbölni. . . (Felkiáltások bálfelöl: Nem akarják ! Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Szabó István (nagyatádi) : ... A mig én ezt nem hallom azoktól, a kik ellenségei a választói jog széles kiterjesztésének és a titkosságnak, a meddig erről nem tudnak nekünk törvényjavaslatokat vagy legalább is tervezeteket bemutatni: addig kénytelen vagyok feltenni azt, hogy a kik nem akar­ják a népnek a választói jogot megadni, a kik nem akarják azt, hogy a nép, sőt az intelligenczia is füg­getlenül, meggyőződése szerint titkosan szavaz­hasson, azok más czélokat akarnak, azok önző czé­lokat szolgálnak, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélső­baloldalon. Mozgás jobbfelől.) azok a hatalmat ilyen eszközzel akarják- maguknak továbbra is biztosí­tani. Hock János : Minden eszközzel! Szabó István (nagyatádi) : Már pedig a kik a hatalmat, az uralkodást, az állam kormányzását ilyen veszélyes és a törvények által sem meg­engedett eszközökkel akarják továbbra is biztosí­tani, azok eUenében, azok szándékainak megbuk­tatására mindenféle parlamenti eszköz jogosult, (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Ezt voltam bátor a választói jogra nézve elmondani. A mikor én a választói jognak kiterjesztését kívánom és követelem, akkor elsősorban is azoktól, a kik ezt nem akarják, azt kívánom, hogy mondják meg, hogy a választási vesztegetéseket, visszaéléseket, terrorizmust milyen eszközökkel akarják kiküszöbölni Magyar­országon. Es ha ezt megmondják, akkor elismerem azt, hogy ők is egy ujabb irányt akarnak Magyar­országon ; de ha erre nézve nincs akaratuk, ha a mostani rendszert továbbra is fenn akarják tartani, akkor ők a fejlődésnek ellenségei és bukniok kell akaratukkal és kívánságukkal együtt. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbáloldalon.) összegezve a mondottakat, a mikor itt a kormány iránt való bizalomról van szó, a magam részéről és pártom részéről is röviden ismétlem azon követelésünket, hogy szállítsa le a t. kormány a katonai javaslatokban előirányzott hadügyi költségeket kevesebbre, a szolgálati évek közötti különbséget pedig vagy tüntesse el, vagy a tovább­szolgálókat kárpótolja anyagi eszközökkel. To­vábbá, ha nem is a nemzet ősi jogait, hanem leg­alább a saját maga által felállított programmokat. a melyek a nemzeti jogok kidomborodását szolgálják némileg, hajtsa végre már most ennél a törvény­javaslatnál. Tegyen kötelező Ígéretet ez a kormány a választói jognak lehető legszélesebb kiterjesz­tésére, . . . Sümegi Vilmos: Már nem bizunk az ígéret­ben. (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) : ... a községen­kinti és titkos választói jognak még ebben az évben való megvalósítására. A nép sorsának javítására szolgáló eszközök alkalmazásánál ])edig vonja bele azt a népet is az erre vonatkozó intéz­kedések körébe és a közigazgatási, igazságügyi és pénzügyi intézkedéseknél a nép zaklatására alkalmas intézkedéseket szüntesse meg. Végül, ha sem a katonai követeléseknél a terheket csök­kenteni nem tudja, és a nemzeti követelmények terén sem tud elérni semmit. . . Hock János: Mondjon le! Szabó István (nagyatádi) : .. . akkor igenis mondjon le. (Derültség.) Vagy ha legnagyobb akarata mellett is a katonai javaslatokat e formá­ban itt a parlamentben keresztülhajtani nem képes, vagy mondjon le, a mivel nagyobb szolgá­latot tenne az országnak, de ha ezt nem akarja 39*

Next

/
Oldalképek
Tartalom