Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

322. országos ülés 1912 január 11-én, csütörtökön. 19 Székely Ferencz igazságiigyminister: Szolgálatra nézve idősebb ! Ráth Endre : . . . hogy a ki egyformán kiváló ember a másikkal, s a ki a rangsorban előbb áll, azt nevezik ki egy hónappal később, a másikat pedig, ki a rangsorban hátrább áll, egy hónappal előbb ? Tartozom a nevezett uraknak annak a kijelentésével, és ezt férfiúi szavammal állom, hogy velük erről abszolúte nem beszéltem, de másoktól értesültem a dologról. Es most ugy állitom fel a kérdést, hogy vájjon mivel érdemelte meg ez a kitüntetéssel vizsgázó ember azt, hogy csak egy hónappal is később nevezzék ki ? Vannak a kinevezési rendszernek ilyen viszszásságai. így pl. az ügyvédi vizsgát tett embereket viszik előbbre, az ügyvédi vizsga mint magasabb kvalifikáczió figyelembe vétetik. De itt van dr. Unger Károly, szolgál 1909 óta, 35 éves, összszolgálata 12 év, ügyvédi vizsgája van neki 1902 óta, tehát küencz év óta. Itt van Medveczky László, 35 éves, itt van Hofhauser Imre, ki osztálytársam volt, 34 éves, ügyvédi vizsgás ember, szolgálati ideje kilencz-tiz év, és mégsem ezeket nevezték ki, hanem kinevezték Lányi Mártont, ki 29 éves .és mindössze hat éve szolgál, és kinevezték az általam igen nagyrabecsült, személyesen ismert, sőt jó barátomnak nevezhetem és ezt csupán a rendszer feltüntetésére hozom elő, Bausch Olivért, ki 31 éves és öt éves szolgálata van. Ezek olyan kiáltó és rikitó pékiák, melyek kell hogy a rendszer hiányosságát feltüntessék. Megjegyzem, hogy ezek közül egyik sem adóssággal biró ember, tehát az adósság sem játszik náluk szerepet, a mire a minister ur az elmúlt költségvetési tárgyalásnál hivatkozott. Általában olyan rendszertelen ez az egész kinevezési politika . . . Székely Ferencz igazságiigyminister: Dehogy rendszertelen ! Ráth Endre : . . . hogy figyelembe veszi, mint az igazságiigyminister ur is részben igen helyesen teszi, egyszer a kitüntetéses vizsgát, egyszer az ügyvédi vizsgát vagy a rangsort, a kandidácziós bizottság jelentését stb. . . . Székely Ferencz igazságiigyminister: Mindig az eredményes munkásságot, nem a papirost ! (Zaj balfelől.) Ráth Endre: Nagyon finom patikamérleg lehet az a titkos minősítés, mely egy hónapi szolgálati időbeli különbséget figyelembe tud venni. (Zaj.) T. ház ! Sürgetnünk kell az ügyvitel lehető egyszerűsítését, a mai ügyvitelnek igazán gyökeres átalakításával, mert máskép ezen segíteni nem lehet. Sürgetnünk kell az alakiságok és a sok írásbeliség lehető kiküszöbölését. Sürgetnünk kell annak a már sokszor elparentált és kifogásolt statisztikázásnak csökkentését vagy eltörlését. Lehetetlen, hogy a bírák működését statisztikai kimutatásokba kívánjuk szorítani, mert ez azt jelenti, hogy nem az érdemleges jogászi munkát veszik tekintetbe, hanem a sablonos elmakacsolási Ítéletek számát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gyökeresen reformálni kellene a bíróságok vezetőinek szerepét is. Ezek igen sok olyan munkát kötelesek végezni, a melyek nem is bírói munkák és a melyek nem is érdemesek arra, hogy velük előkelő bírói állásban lévő ember foglalkozzék. Nagy hátránya a mostam helyzetnek, hogy az ő értékes, esetleg irányító bírói és jogászi munkájukat nélkülözniök kell egyes bíróságoknak. Nézetem szerint minden vezető biró mellé megfelelő kezelő és számvevő személyzetet kellene tenni. Bátor vagyok felhozni azt is, hogy szükséges volna egy-egy gyorsírói állás szervezése, különösen a budapesti járásbíróságoknál, a hol a munka nagy tömege, az ítéletek gyakorisága miatt a bírónak minden idejét úgyszólván abszorbeálja az, hogy neki az általa meghozott és jogászilag, szinvonalosan elkészített indokolását önmagának újból papírra kell vetnie. Méltóztassék elhinni, egy-egy gyorsírói állás szervezése egy-egy járásbíróság mellé nem okozna olyan nagyarányú költséget, a mely nem volna arányban azzal a nagy eredménynyel, a melyet a bírói tehermentesítéssel el lehetne érni. (Ugy van f balfelől.) A múltkor felemiitettem, de orvoslást nem találtam, bátor vagyok tehát most is felemlíteni a hivatalos lap drágaságának kérdését. A hivatalos lap ma úgyszólván közszükségleti czikk a vele foglalkozók számára és valóságos vagyonba kerül annak megszerzése. A t. igazságügyminister ur a múltkor volt szives gyökeres és gyors orvoslást ígérni a tekintetben, hogy az egyes bíróságok el lesznek látva törvénykönyvekkel. Régi baj, régi kívánság és ugy látszik, marad régi bajnak, régi teljesítetlen kívánságnak. Székely Ferencz igazságiigyminister: Fel van véve a budgetben a költség ! Ráth Endre: Ismét bátor vagyok ajánlani a t. minister urnak, hogy a törvények kinyomatását ne magánczégekkel és ne az u. n. szerzőknek pecsétje alatt méltóztassék eszközöltetni, hanem a lehető legolcsóbban, a magánérdekek mellőzésével. Méltóztassék talán az államnyomdát megbízni. (Helyeslés balról.) Szükséges-e, hogy én hivatkozzam arra, hogy külföldön a lehető legolcsóbban, egy pár hatosért meg lehet szerezni minden törvényt szép, csinos kiállításban, nálunk pedig a törvények beszerzése valóságos vagyont emészt meg, eltekintve attól, a régi és állandó panasztól, hogy a törvények igen későn jelennek meg. Én újból kérem az igazságügyminister urat, hogy a lehető leggyorsabban méltóztassék a törvények kinyomatása iránt intézkedni, még pedig minden néven nevezendő magánérdek félretételével. (Helyeslss a baloldalon.) Abszolúte nincs szükség arra, hogy mikor meghoz a törvényhozás egy törvényt., akkor X-nek vagy Y-nak a. neve arra rányomattassék, csak 3*