Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

322. országos ülés 1912 január 11-én, csütörtökön. 19 Székely Ferencz igazságiigyminister: Szolgá­latra nézve idősebb ! Ráth Endre : . . . hogy a ki egyformán kiváló ember a másikkal, s a ki a rangsorban előbb áll, azt nevezik ki egy hónappal később, a másikat pedig, ki a rangsorban hátrább áll, egy hónappal előbb ? Tartozom a nevezett uraknak annak a ki­jelentésével, és ezt férfiúi szavammal állom, hogy velük erről abszolúte nem beszéltem, de másoktól értesültem a dologról. Es most ugy állitom fel a kérdést, hogy vájjon mivel érdemelte meg ez a kitüntetéssel vizsgázó ember azt, hogy csak egy hónappal is később ne­vezzék ki ? Vannak a kinevezési rendszernek ilyen visz­szásságai. így pl. az ügyvédi vizsgát tett embereket viszik előbbre, az ügyvédi vizsga mint magasabb kvalifikáczió figyelembe vétetik. De itt van dr. Unger Károly, szolgál 1909 óta, 35 éves, össz­szolgálata 12 év, ügyvédi vizsgája van neki 1902 óta, tehát küencz év óta. Itt van Medveczky László, 35 éves, itt van Hofhauser Imre, ki osztály­társam volt, 34 éves, ügyvédi vizsgás ember, szol­gálati ideje kilencz-tiz év, és mégsem ezeket nevez­ték ki, hanem kinevezték Lányi Mártont, ki 29 éves .és mindössze hat éve szolgál, és kinevezték az általam igen nagyrabecsült, személyesen ismert, sőt jó barátomnak nevezhetem és ezt csupán a rendszer feltüntetésére hozom elő, Bausch Olivért, ki 31 éves és öt éves szolgálata van. Ezek olyan kiáltó és rikitó pékiák, melyek kell hogy a rend­szer hiányosságát feltüntessék. Megjegyzem, hogy ezek közül egyik sem adós­sággal biró ember, tehát az adósság sem játszik náluk szerepet, a mire a minister ur az elmúlt költségvetési tárgyalásnál hivatkozott. Általában olyan rendszertelen ez az egész kinevezési politika . . . Székely Ferencz igazságiigyminister: Dehogy rendszertelen ! Ráth Endre : . . . hogy figyelembe veszi, mint az igazságiigyminister ur is részben igen helyesen teszi, egyszer a kitüntetéses vizsgát, egyszer az ügyvédi vizsgát vagy a rangsort, a kandidácziós bizottság jelentését stb. . . . Székely Ferencz igazságiigyminister: Mindig az eredményes munkásságot, nem a papirost ! (Zaj balfelől.) Ráth Endre: Nagyon finom patikamérleg lehet az a titkos minősítés, mely egy hónapi szol­gálati időbeli különbséget figyelembe tud venni. (Zaj.) T. ház ! Sürgetnünk kell az ügyvitel lehető egyszerűsítését, a mai ügyvitelnek igazán gyökeres átalakításával, mert máskép ezen segíteni nem lehet. Sürgetnünk kell az alakiságok és a sok írásbeliség lehető kiküszöbölését. Sürgetnünk kell annak a már sokszor elparentált és kifogásolt statisztikázásnak csökkentését vagy eltörlését. Lehetetlen, hogy a bírák működését statisztikai kimutatásokba kívánjuk szorítani, mert ez azt jelenti, hogy nem az érdemleges jogászi munkát veszik tekintetbe, hanem a sablonos elmakacsolási Ítéletek számát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gyökeresen reformálni kellene a bíróságok vezetőinek szerepét is. Ezek igen sok olyan mun­kát kötelesek végezni, a melyek nem is bírói mun­kák és a melyek nem is érdemesek arra, hogy velük előkelő bírói állásban lévő ember foglalkoz­zék. Nagy hátránya a mostam helyzetnek, hogy az ő értékes, esetleg irányító bírói és jogászi mun­kájukat nélkülözniök kell egyes bíróságoknak. Nézetem szerint minden vezető biró mellé meg­felelő kezelő és számvevő személyzetet kellene tenni. Bátor vagyok felhozni azt is, hogy szükséges volna egy-egy gyorsírói állás szervezése, különösen a budapesti járásbíróságoknál, a hol a munka nagy tömege, az ítéletek gyakorisága miatt a bírónak minden idejét úgyszólván abszorbeálja az, hogy neki az általa meghozott és jogászilag, szinvonalosan elkészített indokolását önmagának újból papírra kell vetnie. Méltóztassék elhinni, egy-egy gyorsírói állás szervezése egy-egy járás­bíróság mellé nem okozna olyan nagyarányú költséget, a mely nem volna arányban azzal a nagy eredménynyel, a melyet a bírói tehermen­tesítéssel el lehetne érni. (Ugy van f balfelől.) A múltkor felemiitettem, de orvoslást nem találtam, bátor vagyok tehát most is felemlíteni a hivatalos lap drágaságának kérdését. A hiva­talos lap ma úgyszólván közszükségleti czikk a vele foglalkozók számára és valóságos vagyonba kerül annak megszerzése. A t. igazságügyminister ur a múltkor volt szives gyökeres és gyors orvoslást ígérni a tekin­tetben, hogy az egyes bíróságok el lesznek látva törvénykönyvekkel. Régi baj, régi kívánság és ugy látszik, marad régi bajnak, régi teljesítetlen kívánságnak. Székely Ferencz igazságiigyminister: Fel van véve a budgetben a költség ! Ráth Endre: Ismét bátor vagyok ajánlani a t. minister urnak, hogy a törvények kinyoma­tását ne magánczégekkel és ne az u. n. szerzőknek pecsétje alatt méltóztassék eszközöltetni, hanem a lehető legolcsóbban, a magánérdekek mellőzé­sével. Méltóztassék talán az államnyomdát meg­bízni. (Helyeslés balról.) Szükséges-e, hogy én hivatkozzam arra, hogy külföldön a lehető legolcsóbban, egy pár hatosért meg lehet szerezni minden törvényt szép, csinos kiállításban, nálunk pedig a törvények beszerzése valóságos vagyont emészt meg, eltekintve attól, a régi és állandó panasztól, hogy a törvények igen későn jelennek meg. Én újból kérem az igazság­ügyminister urat, hogy a lehető leggyorsabban méltóztassék a törvények kinyomatása iránt in­tézkedni, még pedig minden néven nevezendő magánérdek félretételével. (Helyeslss a baloldalon.) Abszolúte nincs szükség arra, hogy mikor meg­hoz a törvényhozás egy törvényt., akkor X-nek vagy Y-nak a. neve arra rányomattassék, csak 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom