Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-328

2ög 328, országos ülés 1912 január 18-án, csütörtökön. tétben nem volt kétely, hogy a gépek mellett alkalmazott azok a munkások, a kik olyan géptulaj donosnál dolgoznak, a ki csak saját terményét dolgozza fel, egyáltalában nem sorozandók az ipari foglalkozáshoz tartozók közé. Kivétel csak azokkal szemben merült fel, a kik olyan gépnél voltak alkalmazva, a mely a tulajdonos saját terményein felül még másoknak cséplési munkáját is végezte. Kétely merült fel pedig az idevonatkozó törvény 1. §-ának 12. pontja alapján, a mely azt mondja, hogy: »biztositási kötelezettség alá esnek azok, a kik a mezőgazdasági és erdei termeléssel összefüggő mellékiparágakban vannak alkalmazva ínég, ha azokban leginkább a saját nyerstermények dolgoztatnak is fel«. Itt volt tehát a kontroverz kérdés, mert két ministerium, a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi, a gyakorlati alkalmazásban nem tudta elhatározni, hogy vájjon azok, a kik saját terményeik feldolgozásán kívül egyik és másik irányban még más munkát is végeznek, ipari foglalkozásuaknak tekintessenek-e, vagy nem ? A kereskedelemügyi ministerium álláspontja az volt, hogy ipari foglalkozásuaknak tekintette ezeket, a földmivelésügyi minister ur pedig mentesiteni akarta őket. Én azt hiszem, hogy a ki a gyakorlati életet ismeri, az el nem vitathatja, hogy az a munkás, a ki a gép mellett munkálkodik, tulaj donképen mezei munkát végez. Nem is lehet ezt máskép végrehajtani, mert elégületlenséget szülne, ha azt látnák a munkások, hogy a szomszéd gép mellett foglalkozók másutt vannak biztosítva, mert az a gép csak a tulajdonos saját termékeit dolgozza fel. Ezt csak ugy képesek az érdekeltek megérteni, ha megmondjuk, hogy ez azért van, mért ennek a gépnek tulajdonosa más számára is dolgozik. Ezt a kérdést szerintem meg kell oldani. Tökéletesen egyet értek Pető t. képviselőtársammal, hogy nem kell a visszafejlődést megengedni és senkit sem kell kivenni a törvény alól, a kinek ez eddig védelmet biztositott. Épen azért ragaszkodtam én is ehhez. (Helyeslés.) T. barátom, a földmivelísügyi minister ur azonban volt szives hozzájárulni, hogy a gépészekkel e tekintetben kivételt tegyünk. Szerintem a diplomával biró gépész ipari foglalkozást üz és eddig ennek a törvénynek alapján volt biztositva. Minthogy pedig bizonyos tekintetben a mostani törvényjavaslat által kedvezőbb lesz a helyzete, mint a másik törvényben, én hozzájárultam ahhoz, hogy a gépészeket kivegyük. Méltóztassanak megnyugodva lenni, hogy ebből senkire semmiféle joghátrány nem származik. A mi a második módositást illeti, nekem is vannak aggályaim arra nézve, s ezért szükséges, hogy itt bizonyos közös megállapodások létesíttessenek. Epén azért kértük az intézkedésnek ezt a formáját, hogy t. i. ez az intézkedés ne foglaltassék a törvénybe, hanem a két ministernek adassék meg a szükséges felhatalmazás, hogy legyen nekik módjuk és alkalmuk, a felmerülhető szempontok tekintetbe vételével, a kérdéssel tüzetesen foglalkozni és oly megállapodásokat létesiteni, hogy senki szerzett jogaitól meg ne fosztassék. (Helyeslés a jobboldalim.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatik-e az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárról szóló 1900. évi XVI. és 1902. évi XIV. t.-czikkek kiegészítéséről benyújtott 286. számú törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen-e, vagy.; nem ? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárg)^alás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-aii, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-íJ Elnök : Az előadó ur kivan szólni í : Pirkner János előadó : T. ház ! Vagyok bátor javaslatba hozni, hogy a 4. §. után a törvényjavaslatba a következő uj 5. §. iktattassék be (olvassa) : »5. §. Az 1907 : XÍX. t.-czikk 3. §-ának utolsóelőtti bekezdése, valamint az 1902 : XIV. t.-czikk 25. §-a oda módosittatik, hogy a gazdasági gép tulaj donosa,'bárminő gazdasági gépe mellett alkalmazott összes munkásokat, a vizsgázott gépész kivételével, a ki minden esetben az 1907 : XIX. t.-czikk szerint biztosítandó, az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál köteles baleset esetére biztosítani, tekintet nélkül arra, hogy gépével a saját gazdaságában, avagy mint vállalkozó, másnak gazdaságában végeztet munkáti Felhatalmaztatik a központi igazgatóság arra, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások üzemi baleset, illetőleg a munkaadó vagy megbízottja rendeletéből az üzem érdekében végzett szolgálat teljesítése közben felmerülhető baleset esetére való biztosítása iránt a munkaadókkal és gazdasági géptulajdonosokkal külön biztosítási szerződéseket köthessen. A gazdasági gép tulajdonosa biztosítási kötelezettségének akként is eleget tehet, hogy a fentiek szerint biztosítandó gazdasági gépmunkásait a pénztár rendkívüli tagjaiul felvéteti és az egy korona tagsági dijat értük megfizeti. A biztosítás ezen módja esetén nem tartozik azon munkását a rendkívüli tagok sorába felvétetni, a kire nézve meggyőződött arról, hogy mint rendkívüli vagy rendes tag, avagy mint gazdasági cseléd baleset esetére már különben is biztositva van. !• '"' ' ! í Ha a gép tulaj donosa az ezen törvényszakaszban reá rótt kötelességének nem tesz eleget, e mulasztásból eredő teljes kárért a munkásnak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság sem terheli. A jelen törvényszakasz alapján fizetendő biztosítási dijat, illetőleg rendkívüli tagsági dijat, a munkás bérébe betudni vagy őt annak meg-