Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-328
3%8. országos ülés tító január i8-án, csütörtökön. 209 térítésére kötelezni, tilos. A ki ezen tilalmat megszegi, az 1900 : XVI. t.-cz. 40. §-ában megállapított büntetés alá esik.« Huszár Károly (sárvári) : T. képviselőház ! Elnök : T. ház ! A 4. §. meg nem támadtatván, kijelentem, hogy az elfogadtatik. Huszár Károly képviselő ur óhajt szólni. Huszár Károly (sárvári) : Ehhez a felolvasott szakaszhoz kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk!) Teljesen szokatlan, hogy a javaslaton olyan módosítás történjék, a mely csaknem egy ötödrésze a törvényjavaslatnak s a mely sehol publikálva nem volt. Én tehát kénytelen vagyok konstatálni, hogy a ház jelenlevő tagjai közül azok kivételével, a kik előzetesen erről a módosításról hivatalosan informálva voltak, abban a pillanatban, mikor e módosításról szavazni fognak, senki sem tudja, mi ennek tulajdonképeni tartalma ? Teljesen lehetetlen, hogy az utolsó pillanatban, minden meggondolás és kritika nélkül egy törvényjavaslaton ilyen lényeges módosítás történjék, a melyet nincs módunk és alkalmunk felülbírálni. Az előadó ur egész fenszóval és nyugodtan olvasta ugyan fel, de egy ilyen, hosszú körmondatokból álló módosítást első hallásra senki sem képes megérteni és méltányolni. Nagyon kérem tehát a kormányt, h°gy jövőben ne járjon el hasonló módon, mert evveHlluzóriussá válik a képviselőház kritikája. En különben azokkal szemben, a miket erre vonatkozólag a kereskedelemügyi minister ur mondott, most is azt az álláspontot képviselem, hogy a mezőgazdasági cséplőmunkások most is az ott alkalmazott munkásoknak legnagyobb részét teszik ki és a legtöbb üzemben mégsem tekintetnek mezőgazdasági munkásoknak. Egész sora van ugyanis a cséplőgép-tulajdonosoknak, a kiknek semmiféle más mezőgazdasági munkájuk nincs, mint hogy 4—5 cséplőgépet tartanak és iparszerüleg foglalkoznak a másoknak való csépléssel. De eltekintve ettől, magánál a mezőgazdasági munkaadónál is, hogy ha saját cséplőgépe van, a csépeltetésnél nemcsak a gépész ipari munkás, hanem akárhányszor a segédmunkás, fűtő, sőt etető is ipari munkásnak tekintetik. (Ellenmondás jobbfelől.) Semmiesetre sem tudom belátni, hogy ha a törvényhozás bölcsesége és nagy szocziális érzéke gondoskodik a szabómunkásoknak baleset elleni biztosításáról, miért nem részesiti hasonló bánásmódban a cséplőgépek etetésével elfoglalt mezőgazdasági munkásokat is, a kik sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. Én tehát nagyon kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék ezt a dolgot olyan egyszerűen elintézni, hanem méltóztassék komoly megfontolás tárgyává tenni, hogy ezen mezőgazdasági cséplőgépeknél alkalmazott munkásoknál is az ipari munkásbiztositásról szóló törvény hatálya teljesen érvénybe lépjen. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: A most elhangzott felszólalásra csak egész röviKÉPYH. KAPLÓ 1910 1915. XIV. KÖTET. den kivánom megjegyezni, hogy a t. előadó ur által ajánlott változtatás annak következménye, hogy az egész országból folyton jöttek a kérvények a munkaadók és munkások részéről az ilyen irányú módositás tárgyában. A mi pedig azt illeti, hogy ez a módositás teljesen váratlanul jött, arra nézve az a megjegyzésem, hogy a ki a bizottság tárgyalását figyelemmel kisérte, az tudja, hogy ott erről szó volt és ott kvázi utasítást kaptunk arra nézve, hogy a most kontemplált változtatást a képviselőház elé terjeszszük. Tehát nem lehet mondani, hogy meglepetésszerűen jött ez a dolog. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur által ajánlott módosítást az 5. §-ra vonatkozólag elfogadni ? (Igen !) Ha igen, mint uj 5. §-t elfogadottnak jelentem ki. Mihályi Péter jegyző (olvassa a régi 5. (uj 6.) szakaszt). Pirkner János előadó : Minthogy a régi 5. és 6. §. hasonló tárgyra vonatkozik, bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a régi 5. és 6. §. egy szakaszba vonassék össze és ez legyen a 6. §. Ekképen a további számozás is meg lesz tartható. (Helyeslés.) Elnök : A ház tehát ehhez hozzájárul. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 7., 8. és 9. §-t, melyek változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 10. §4.) Pirkner János előadó: A 10. §-nál kérem, hogy az 5. §-ra való hivatkozást a pragrafusok módosult számozásának megfelelően 6-ra méltóztassanak átváltoztatni. Elnök : Méltóztatnak az előadó ur által előterjesztett változtatást elfogadni ? (Helyeslés.) Ha igen: határozatképen kimondom, hogy a 10. §. a beadott módosítással elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 11. §-Z, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 12. §-íJ Pirkner János előadó: A 12. §-nál javaslom, hogy a negyedik sorban e szavak : »és gépésznek« töröltessenek, továbbá a 4., 5. és 6. sorban e szavak : »az 1902 : XIV. t.-czikk 25. §-a, vagy az 1907: XIX. t.-czikk3. §-ának utolsóelőtti bekezdése* helyett ezen szavak tétessenek : »a jelen törvény 5. §-a«. Ezenkívül a hetedik sorban e szavak: »ezen utóbb hivatkozott törvény idézett rendelkezésében foglalt kötél ?,zettsége ellenére« tö-lendők. Végül az utolsóelőtti sorban e szavak : »az 1907 : XIX. t.-czikk 3. §-a utolsóelőtti bekezdésének utolsó mondatában« helyett ezen szavak: »a jelen törvény 5. §-ának utolsóelőtti bekezdésében* teendők. Ezek a módosítások azért szükségesek, mert egyrészt az uj 5. §. a gépészt ezen törvény biztosítása alól kiveszi, másrészt pedig, mert az uj 5. §. beállításával hatályon kívül helyezett törvényekre való hivatkozás helyesbítendő. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatnak az előadó ur által előterjesztett módosításokat elfogadni ? (Igen!) Ha igen, határozatképen kimondom, hogy a 12. §. a beadott módosításokkal elfogadtatik. 27
