Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-327
I®2 327. országos ülés 1912 január 17-én, szerdán. volt, a következő évben megint valószínűleg 60 métermázsa lesz. A buzaliszt dolgában azt mondja a javaslat indokolása, hogy 1906-ban és 1907-ben elég szép buzalisztkivitelünk volt Montenegróba, Hát tényleg 1907-ben 15 vaggon buzaliszt ment Montenegróba, 1908-ban csak 2% vaggon, 1909-ben pedig 20 métermázsa. (Derültség balfélől.) A hántolt rizszsel hogy állunk ? A hántolt rizs az indokolás szerint nagyon szép kiviteli czikk Montenegróba. 1907-ben 1 X U vaggon hántolt rizst vittünk ki, ] 908-ban igaz, már 12*4 vaggont, 1909-ben 13-8 vaggont. Azonkívül van még egy nagyon fontos tételünk : az eternit és a szppj^an. Szappanból 8000 korona értékű kivitel volt Montenegróba. Igaz, hogy az osztrák mérleg e tekintetben némileg kedvezőbbnek mutatkozik, a mennyiben tényleg pamutárukban Ausztria kivitt 500.000— 700.000—500.000 korona értékű árut. Gvapjuárukból kivitt Ausztria 200.000—200.000—252.000 korona értékűt, azután bőrárukban kivitt 60.000— 101.000—154.000 korona értékűt. Szóval, ha mutatkozik egyáltalában jelei tősége ennek a szerződésnek, ha mutatkozik előnye a jelenben és várható némi eredménye a jövőben, hát csak vissza kell térnem arra, hogy ezek az eredmények, ezek az előnyök ma, mondhatnám majdnem egyedül és kizárólag Ausztria részén lekúsznék és ezekért az előnyökért és eredményekért legkevésbbé Ausztria kívánhatja tőlünk, hogy mi áldozzuk fel állattenyésztésünk, mezőgazdaságunk legerősebb biztosítékait, (ügy van ! balfélől.) Azt mondja a pénzügyminister ur a pénzügyi bizottságban, hogy 70 ezer korona évi vámmegtakaritást jelent ez a szerződés Magyarországon. Hát 70.000 korona vámmegtakaritás kedvéért én egy szemernyit sem vagyok hajlandó odaadni azokból a nagy vívmányokból, a melyekben én Magyarország állattenyésztésének garancziáit látom.Még csak befejezésül ugyanazokat a szavakat használom, a miket a t. előadó ur is használt. A jelen indokoláshoz csatolt statisztikai anyagból kiderül, hogy a""szerződésnek biztos hasznát fogja látni a magyar kivitel. lm azt hiszem, sikerült legalább valószínűvé tennem azt, hogy bizony a magyar kivitel még nagyon, de nagyon soká nem fogja ennek a szerződésnek hasznát látni, hanem igenis látjuk azt a megmérhetlen veszélyt, a melyet ez a szerződés a magyar állattenyésztésre jelent, látjuk a magyar állategészségügy nagymérvű veszélyeztetését és látjuk azt, hogy ez ismét egy lépés azon a téren, a mely a magyar mezőgazdasági védelemnek gyengítésére vezet, látjuk azt, hogy ez egy veszélyes preczedens, a mely jareczedenst Ausztria annak idején bizonyára ki fog aknázni. Mindezen okoknál fogva a függetlenségi Kossuth-párt részéről, a melynek nevében bátor voltam felszólalni, kijelentem, hogy ezt a kereskedelmi és hajózási szerződést csakis azon feltétel alatt hajlandó, a Kossuth-párt elfogadni, hogyha a minister urnak, illetőleg a t. kormánynak sikerül Németország részéről a keleti marhavészt illetőleg kieszközölni, hogy a kattarói kerület extraterritoriális területnek ismertessék el. Másként azt nem fogadhatja el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra Id következik? Szász Károly jegyző: Bosnyák Géza i Bosnyák Géza: T. képviselőház! A midőn pártom megbízásából felszólalok, előre is kijelentem, hogy a benyújtott javaslatot tíem fogadom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldahn.) Abban a helyzetben vagyok, hogy azok után, a miket Darányi Ignácz és Pajzs t. képviselőtársaim elmondottak, ujat nem igen mondhatok. Ezt a kérdést és ezt a szerződést nem fogjuk mi fel osztályérdekből, mert azt hiszem, hogy nekem, de senkinek e házban sem lehet az a feladata, hogy osztályérdeket szolgáljon, mert hiszen csak akkor tudjuk ezt az országot erőssé tenni, hogyha ezek a különböző osztályok, a földmivelés, ipar és kereskedelem művelői együtt, karöltve dolgoznak és hogyha sohasem akar egyik a másik rovására erősödni. (Helyeslés.) A midőn azonban egy osztálynak az érdeke veszélyeztetve van a nélkül, hogy ez érdek óvása más osztálynak az érdekét sértené, akkor igenis kötelesség ennek az osztálynak az érdekében felszólalni és annak a védelmére mindent elkövetni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbalolialo%.) így áll a helyzet a jelen esetben is. Hiszen az ország lakosságának majdnem két harmadrésze földmiv élésből él és nagy részének a megélhetési eszközét az állattenyésztés biztosítása képezi, a mely pedig e szerződés keretében határozottan veszélyeztetve van. Hogy mi vihette rá a t. kormányt ezen szerződésnek ily módon való megkötésére, azt megérteni nem tudom, de hogy az ország érdeke semmiképen sem, azt, ugy hiszem, bebizonyítani nagyon könnyű. A t. földmivelésügyi minister ur igen sok esetben értesült, ugy a gazdagyüléseken, mint a kongresszusokon, a gazdaosztálynak kívánságai felől, és én nem képzelhetem, hogy feladata lehessen a földmivelésügyi minister urnak az, hogy a gazdaosztály kívánságaival szemben mereven elzárkózzék. (Helyeslések a bal- és a szélsőbaloldalon.) A földmivelésügyi minister ur csak ugy tud az ország érdekében hathatósan eljárni, hogyha az ő tevékenysége és a gazdaosztály kívánságai harmonikusan egymáshoz simulnak. Hogyha ez a két tényező ellentétes véleményt táplál, ennek mindenesetre csak az állam fogja kárát látni. Ez a szerződés legnagyobb részben Ausztriának nyújt előnyt, és midőn azt mondja, hogy Ausztriának kattarói vidékét akarja olcsó hussalellátni, ebben egy olyan nagy érdekét koczkáztatja az ország állattenyésztésének, a melyet semmiféle más előny egalizálni nem bír. Ha a t. kormány akkor járulna hozzá Ausztria kívánságához, hogy ott az élelmezését megkönnyítse, mikor az u. n, kusdrágaság még fennáUott, ezt még meg fcub
