Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-327

174 327. országos ülés 1912 január í7-én, szerdán. Ugy van ! jobbfelől.) a mit én minden tekintetben károsnak és gazdasági szempontból is elítélendőnek tartok, (Élénk helyeslés jobbfelől.) és azt hiszem, hogy mikor a gazdasági felügyelőket ilyenformán beállítottam a megyékbe — a megyék autonómiáját is respektálva, másfelől a íöldmivelésügyi kormány fenhatóságát is biztosítva — olyan kezdeményező lépést tettem a gazdasági kérdések deczentralizácziója szempontjából, a mely rövidesen éreztetni fogja a maga üdvös hatásait. (Igaz! Ugy van ! Helyeslés jobbfelől.) En ezt mindenesetre egy lépésnek tartom a gazdasági kérdések előbbrevitele érdekében és azért bátran kérhetem a t. házat, méltóztassék a javaslatot elfogadni, (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelől.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Elfogadjuk !) A t. ház általánosságban elfogadván a törvényjavaslatot, következik a részletes tárgyalás. Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—6. %-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. %-t.) Az előadó ur kivan szólni! Pirkner János előadó: T. ház! (Halljuk!) Ezen szakaszra nézve egy módosítást vagyok bátor előterjeszteni, a melynek elfogadása esetén ezen 7. §. első mondata igy szólna (olvassa): »A m. Idr. gazdasági felügyelőség vezetőjére nézve az előadói minőségében elkövetett fegyelmi vétség esetében fegyelmi tekintetben elsőfokulag a közigazgatásibizottság jár el«. (Helyeslés.) Mert hiszen ha ő mint ministeriális tisztviselő követ el valamit, akkor csak lehetetlen, hogy ezt az ügyet azután a vármegyei fegyelmi hatósága intézze el. (Ugy van ! jobbfelől.) Tehát csak előadói minőségében elkövetett vétség esetében (Élénk helyeslés a jobbldalon.) járhat el a közigazgatási bizottság. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 7. §-t módosítással elfogadni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk ! Az eredetit fogadjuk el >) A ház többségea 7. §-t a módosítással elfogadja. Következik a 8. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 8. és 9. §-t, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 10. §-tJ. Az előadó ur kivan szólni. Pirkner János előadó : T. ház ! Ez volna az a szakasz, a melynek a következő uj bekezdéssel való kiegészítését javaslom (Olvassa) : »Azokban a vármegyékben, a melyekben külön gazdasági előadói állás van rendszeresítve, ennek az állásnak legközelebbi megüresedéséig a mezőgazdasági ügyekre nézve az előadói teendőket a mostani előadó teljesiti és a kir. gazdasági felügyelőség vezetője ezen idő alatt csak ezen törvény 5—6. §-aiban megállapított jogokat és kötelességeket gyakorolja. Az e törvény életbelépte után megüresedő ilyen állások többé be nem tölthetők.« (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 10. §-t ezen beszúrással elfogadni ? (Felkiáltások : Elfogadjuk !) A ház a 10. §-t az előadó ur által javasolt beszúrással együtt fogadta el. Következik a 11. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 11. és 12. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló törvényj avaslat részleteiben is elfogadtatott és a házszabályok értelmében annak harmadszori olvasása a ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a Montenegróval 1911. évi január hó 24-én (február hó 6-án) kötött kereskedelmi és hajózási szerződés és az ahhoz tartozó »Nyilatkozat« beczikkelyezéséről a kereskedelemügyi minister törvényjavaslata (írom. 354, 382). Az előadó urat illeti a szó. Pap Géza előadó : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk I) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szabályozni kívánja egyrészről Ausztria-Magyarország, másrészről Montenegró kereskedelmi és hajózási viszonyait. A törvényjavaslat, bár terjedelmére nézve rövid, jelentőségteljes rendelkezéseket foglal magában. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ausztria-Magyarország és Montenegró között a megelőző időkben különböző módokon szabályoztattak a kereskedelmi és hajózási érdekek és e különböző viszonyok különböző visszahatást is gyakoroltak a mi közgazdasági és mezőgazdasági életünkre. A legrégibb időkben Montenegrónak egy 8%-os értékvámja volt a bevitelre, a melyet annakidején az Ausztria-Magyarországból Montenegróba bevitt árukra mivelünk szemben alkalmazott. Az idők folyamán 1904-ben egy kettős tarifát léptetett életbe Montenegró, a maximális és a minimális tarifát és ezek közül a minimális tarifát alkalmazta az Ausztria és Magyarországból bevitt árukra, viszont mi is a montenegrói eredetű árukra a mi vámterületünkre való behozatalnál a minimális tételekkel éltünk. Később, 1908-ban Bosznia és Herczegovina annexiója idején, valószínűleg különböző politikai indokokból, Montenegró velünk szemben elfoglalt vámpolitikai állásának megváltoztatására biratott és ellentétben az addig alkalmazott minimális vámokkal a maximális vámokat alkalmazta az ausztria-magyarországi származású árukra, a mely maximálsi vámoknak alkalmazása bevitelünk lényeges csökkenését és kereskedelmi érdekeink háttérbe tolását eredményezte. 1911-ben és az ezt közvetlenül megelőző időben azután Montenegró részéről egyrészt, másrészt Ausztria és Magyarország részéről, tárgyalások