Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-326
ISA 556. országos ülés 1912 január 16-án, kedden. Gr. Batthyány Tivadar: Teljesen indokolt a kérelem ! Földes Béla: ... és teljesen indokolt, hogy tz a kérelem teljesíttessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezenkívül még egy érdekcsoport nevében fordulok a t. pénzügyminister úrhoz. Magam nem vagyok dohányos és legfeljebb vendégeim számára vásárlók czigarettákat. (Halljuk 1 Halljuk!) de közölték velem és ugy tudjuk, hogy a külföldi czigaretták ára is nagyon megdrágult. Ugy informáltak engem, hogy a külföldi és a belföldi czigaretták ára között nagyon csekély, tehát nem megfelelő az árkülönbség, a mi a belföldi termelésre is károsan hat vissza és nagyon kívánatos lenne, ha a t. pénzügyminister ur erre a kérdésre vonatkozólag véleményét kifejtené. (Elénk helyeslés és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Le kell szállítani a belföldinek az árát ! Mozgás és zaj. Elnök csenget.) i'*j Az általam felhozottak is mutatják, hogy a t. pénzügyminister ur által bemutatott költségvetés az állami bevételeknek és kiadásoknak igen jelentékeny emelkedését mutatja. Sőt ha az utolsó három évet összefoglaljuk, akkor azt látjuk, hogy ugy a költségvetés egészében, mint annak egyes tételeit tekintve, az emelkedés különösen a bevételeknél igen jelentékeny, és hogy ezen bevételi többlet igen nagy részben az által éretett el, hogy épen azon osztályok sújtattak a kormány részéről, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a melyek különösen a mai drágaság mellett teljes kíméletet követelhetnének, és teljes mértékben indokolt lenne, hogy a mikor a t. pénzügyminister ur az állam szükségleteinek kielégítésére rendelkezésre álló források között széjjelnéz, a jövőben legalább olyanokhoz forduljon, a kik könnyebben viselhetik el az állami terheket. Annál is inkább indokolt ez, mert hiszen azok a nagyobb jólétben lévő osztályok sokkal sikeresebben tudják az állam által' nyújtott előnyöket is kihasználni, mint az alsóbb osztályok, a melyek ezekben az előnyökben nem részesülnek, bármelyik terét az állami tevékenységnek tartjuk szem előtt. Minthogy én ezt sem szocziálpolitikai, sem politikai, de még pénzügyi szempontból sem tartom helyesnek, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. pénzügyminister ur által előterjesztett költségvetést elfogadjam. (Élénk éljenzés és helyeslés a balés a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Lovászy Márton Jegyző: Mezőssy Béla ! Mezőssy Béla: T. ház! Miután a magam részéről is teljesen osztozom abban a törekvésben, hogy az ország érdekében kívánatos, hogy mielőbb egy megszavazott költségvetési törvényünk legyen, igyekszem lehető rövidre szabni felszólalásomat. Pusztán és kizárólag csak egy kérdéssel kívánok foglalkozni, a mely azonban felfogásom szerint annyira fontos és annyira gyökerében érinti az egész magyar közgazdasági életet, hogy ez a körülmény talán feljogosít engem is arra, hogy a t. háznak szíves figyelmét lehetőleg rövid időre igénybe vegyem. (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztatnak tudni, hogy a múlt év folyamán ugy a belföldi, mint a külföldi zsurnalisztikában nagyon élénk érdeklődés tárgyát képezte az állami szénbányák eladásának, esetleg bérbeadásának, vagy kezelésének kérdése. Mindazt a bő anyagot, a melyet ez ügyre vonatkozólag nekem a külföldi és belföldi zsurnalisztika nyújt, szándékosan teljesen figyelmen kivül hagyom ; figyelmen kivül hagyom pedig azért, mert felfogásom szerint nem lenne helyes és igazságos kritika, ha esetleg jól informált vagy rosszul informált ujságezikkek alapján akarnám én a t. minister urnak akczióját bírálat tárgyává tenni. Felszólalásomnak alapját tisztán és kizárólag azok a nyilatkozatok fogják képezni, a melyeket ez ügyre vonatkozólag a t. pénzügyminister ur egyrészt a ház bizottságaiban, másrészt itt a ház szine előtt tenni kegyes volt. A múlt évi deczember hó 13-ikán innét, a, baloldali padokról egyik t. kéjiviselőtársam. Ábrahám Dezső, az állami szénbányák eladása, illetve bérbeadása kérdésében egy interpellácziót intézett a t. pénzügyminister úrhoz. A t. pénzügyminister ur szives volt erre a kérdésre azonnal megadni a maga, gondolom, csak előleges válaszát. Sajnálom, de én nem vagyok atiban a helyzetben, a melyben t. barátom, Ábrahám Dezső volt, hogy t. i. ő megnyugvással vette tudomásul a pénzügyminister urnak ez ügyben adott válaszát, mert én ezt a megnyugvást ez után a válasz után, egész őszintén mondom, nem éreztem. Pajzs Gyula: Ugy van! Mezőssy Béla: A t. pénzügyminister ur válaszának egy része kétségtelenül helyes és világos, és ezt a magam részéről is honorálom. Válaszának az a része szerintem is helyes, és osztozom ebben a tekintetben az ő felfogásában, a midőn kijelentette, hogy az állami szénbányákat eladni nem akarja, és kijelentette, hogy. az állami szénbányákat bérbeadni nem kívánja. Ez a két tétel teljesen világos. Nem annyira világos azonban, a mint erre fejtegetésem későbbi folyamán rátérni bátorkodom, a t. minister ur nyilatkozatának az a része, mely arra vonatkozik, hogy nem szándékozik-e esetleg az állami szénbányák üzemének kezelését egy magántársaságra bizni üzemi szer^ ződés alaj>ján, vagy nem szándékozik-e esetleg az államilag kitermelt kőszénmennyiség értékesítését egy magántársaság gondjaira bizni. ' T. képviselőház! Amint méltóztatnak tudni, ezt a kérdést a sajtónak egy része ugy kezelte, mint hogyha talán az állami kőszénbányák tétele a volt koalicziós kormány valamely panamája lett volna. (Mozgás.) Én a magam részéről egyet