Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

322. országos'ülés 1912 január 11-én, csütörtökön. 1 nak az államnak másnemű szükségletei, előtérbe nyomul különösen a hadsereg fejlesztésének mindenek fölé helyezett szempontja. (Igaz I ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és a végeredmény az, hogy egyáltalában nem lesznek megadva azok az anyagi eszközök, a melyek az igazságügy kívánatos fejlődésére szükségesek és a melyek az igazságügy égető bajainak orvoslására képesek lennének. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A most tárgyalás alatt álló költségvetés is, nézetem szerint, ezen eléggé nem helyeselhető elvnek és - szempontoknak a figyelembevételével készült ugyan, de a költségvetés végeredményében mégis szegényes, részleteiben kicsinyes, folt hátán folt, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és elégtelen még a legégetőbb szükségleteknek a kielégítésére is. Az igazságügyminister ur öt kis hallal akarja megvendégelni az éhező nagy tömegeket, a mi azonban, azt hiszem, a legjobb igyekezete mellett sem fog neki sikerülni. (Helyeslés a baloldalon.) Ilyen körülmények között a magam részéről egyáltalában nem fűzhetek vérmes reményeket ahhoz, hogy a mostani költségvetés képes lesz igazságügyünket a kivánatos fejlődés útjára vinni, képes lesz abba friss erőt, friss vérkeringést belevinni, sőt azt hiszem, hogy még arra sem igen számithatunk, hogy elejét vegyük annak a hanyatlásnak, a melynek sok téren és több irányban, számos és kétségtelen jeleit sajnosán tapasztaljuk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A magyar igazságügynek, a magyar igazságszolgáltatásnak bajairól szólva, a magam részéről elsősorban is az annak fejlesztésére szükséges anyagi eszközöket kivánom kiemelni. (Halljuk! Halljuk I) Ki kell emelnem azonban azt is, hogy én a magyar igazságügy bajainak okát egyrészt a perek sokaságában, másrészt a jogszolgáltatás bizonytalanságában, a jogegységnek, a birói gyakorlat egyöntetűségének hiányában és a jogszolgáltatás drágaságában vélem feltalálhatni. (Helyeslés balfelöl.) A perek sokaságát illetőleg a legtöbben abban a véleményben vannak, hogy ez tulajdonképen a magyar nemzet sajátságában, a magyar nép perlekedő természetében találja meg az okát, és elegendőnek tartják, ha ezt kárhoztatják, s a baj felett, mint gyógyithatatlan felett, napirendre térnek. Nézetem szerint a diagnózis nem helyes és nem járnak el helyesen azok, a kik a javulás eszközeit nem keresik ; mert ha a perek nagy számában része is van a magyar néplélek azon sajátságának, hogy jogához szivósan, sokszor makacsul ragaszkodik, a fő ok még sem itt, hanem másutt keresendő, és ha ez okot megtaláltuk, a betegség kétségtelenül gyógyítható is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Igénytelen meggyőződésem szerint a perek sokaságának egyik legfőbb oka a tételes magánjog hiányában, a létező törvények laza szerkezetében és hézagaiban található fel. (Ugy van! a szélsőbáloldalon.) Az igazságügyi kormánynak egyik legfontosabb feladata lenne a magyar magánjog kodifikálása, a kereskedelmi törvénynek és általában laza szerkezetű és hézagos törvényeinknek revideálása, a mivel nagy mértékben elejét venné a perek sokaságának és előmozditaná a jogbiztonságot is. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy e részben mik a minister ur tervei, arról e költségvetés egyáltalában nem nyújt felvilágosítást, holott ez a kérdés mindenkit felette érdekel, a ki a magyar igazságszolgáltatás ügyének fontosságát átérzi. E költségvetésben találunk ugyan törvények szerkesztése ezimén 56.000 K költségemelkedést, mely részben a törvényszerkesztés czéljára van beállítva. A minister urnak azonban ehhez a tételhez az indokolásban foglalt megjegyzései egyáltalán nem nyújtanak semmiféle közelebbi felvilágosítást, mert ezt elsősorban azzal motiválja, hogy az 56.000 K-ból 32.000 K a törvényelőkészítő munkálatok végzése czéljára berendelt bírósági személyzet javadalmazására szükséges, az időközi előlépés folytán a költségtöbbletnek ez a része tehát a törvényelőkészités munkáját közvetlenül nem szolgálja ; ugyancsak ennek a 32.000 K-nás többletnek indokolása czéljából hivatkozik a minister ur a polgári perrendtartás előkészítésével és életbeléptetésével járó tetemesebb költségekre, és csak harmadsorban jelöli meg a magvai általános polgári törvénykönyv tervezetének tárgyalásával járó nagymérvű munkálatoknak nagyobbmérvű kiadásait. Hogy azonban mennyire haladt már a magyar magánjog tervezetének tárgyalása, minő pozitív eredményre vezettek az indokolásban nagymérvűéinek nevezett tárgyalások és hogy belátható időn belül remélhető-e ennek a műnek az elkészítése, arról az indokolás egyáltalában nem tesz említést. Különben ennek az 56.000 K többletnek beállításánál és indokolásánál feltűnő az is, hogy mig, a mint emiitettem, a minister ur 32.000 K-át jelöl meg a szellemi munkának díjazására, addig ennek a munkának a kinyomatásával járó többlet-költség 24.000 K-ban van előirányozva. En a magam részéről nagyon kíváncsi volnék tudni azt, hogy vájjon a szellemi munkát szerzi-e be ennyire olcsón a minister ur vagy pedig a nyomtatási munkát díjazza túlságosan ? Székely Ferencz igazságügyminister: Ez csak többlet. A szellemi munkára fordított többlet! Szalay László : Igen, a szeUemi munkának a többletével van a nyomtatási munka többlete szembeállítva, a 32.000 K a 24.000 K-val. Különben annak idején, azt hiszem, méltóztatik erre vonatkozólag felvilágosítást adni. En csak utaltam rá, mivel valóban feltűnőnek találom az összegeknek ekként való szembeállítását. Nagyon óhajtandó lenne, ha a minister ur részletesen tájékoztatná az országot és most ez alkalommal a képviselőházat a tekintetben, hogy a törvényelőkészitési munkálatok minő stádiumban vannak és hogy valóban remélhető-e az, hogy az uj polgári perrendtartás életbeléptetése