Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-306

30ö. országos ülés 1911 ban az irányban, hogy legalább az előmenetel előnyösebbé vált ezekre a tisztivselőkre nézve, a mit én megnyugvással veszek tudomásul. Nem történt azonban abszolúte semmi néven nevezendő intézkedés a m. kir. posta- és távirdáná-l-alkalmazva levő közigazgatási tisztviselők érdekében, s itt már meglevő és nem ujabban szervezett állásokat értek. Nem akarom az interpellácziómban felhozottakat per longum et latum megismételni, csak egy tényre mutatok rá, hogy mennyire méltánytalan, jogtalan és igazságtalan az ezekről való gondoskodás elmellőzése — a mivel korántsem akarom az egyéb szolgálatban levő tisztviselők minősitését lekicsinyelni, a legnagyobb nagyrabecsüléssel és tisztelettel vagyok irántuk — és ez a tény az, hogy a posta- és távirdánál egyetlenegy szakmában sem kívántatik meg az a magas kvalifikáczió, a mi megkivántatik épen a közigazgatási osztálynál. Mert mig a más szolgálatot teljesítő tisztviselőktől az érettségi vizsga letétele, a posta- és távirdai tanfolyam elvégzése és a szakvizsga letétele kívántatik meg csupán, s ez elég kvalifikáczió arra, hogy az illető annak alapján kineveztessék és működhessék, addig a közigazgatási szakmánál dolgozó tisztviselői kartól ezen kvalifikáczión felül megkivántatik még a jogvégzettség és a jogi vizsgák letétele. S mégis azt látjuk, hogy ezek fizetése semmiképen nincsen arányban a kevesebb kvalifikáczióval biró tisztviselők fizetésével. (Igaz ! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Én nem több fizetést kérek az ő részükre, de legalább is annyit, mint a mennyijük van a kevesebb kvalifikáczióval biró egyéb tisztviselőknek. Csak két példával akarom illusztrálni azt, hogy minő méltánytalan a helyzet. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Ejjry Béla : A posta- és távirda-tisztviselőknél a közigazgatási osztályon a segédtitkárnak 17 esztendei szolgálata után sincsen annyi fizetése, mint egy másik kisebb kvalifikácziót kívánó szakmában dolgozó tisztviselőnek, a kinek mindössze 7 évi szolgálata van. Ennek 300 koronával több a fizetése, mint a 17 évig működő posta- és távirdasegédtitkárnak. Ott van egy másik eset. A postánál alkalmazott bognármesternek, főgépésznek és a szekrényvizsgáló altiszteknek 1000 koronánál több fizetése van, mint a magasabb kvalifikáczióval biró közigazgatási tisztviselők közül a posta- és távirdasegédtitkárnak. Mikor a posta és távírda költségvetése. 2.300.000 korona pluszszal záródik, azt hiszem, nem kívánok méltánytalan dolgot, ha megkérem az igen t. minister urat; legyen gondja reá, hogy a posta- és távirdánál alkalmazásban lévő közigazgatási tisztviselők státusa és fizetése legalább is olyan arányban rendeztessék, mint a hogy rendeztetett a műszaki és számvevőségi osztálynál, s a mint már rendeztetett a posta- és távirdánál alkaldeczetnber 5-én, kedden. 91 mázott egyéb tisztviselőkre nézve. (Helyeslés balfelől.) T. képviselőház ! A másik sérelem, a.melyet fel akarok hozni, szintén személyi jellegű sez a vasúti tisztviselők lakbérére vonatkozik, különösen a okéra, a kik külszolgálatot teljesítenek. Azt hiszem, üres szalmát csépelnék, ha itt most annak bizonyítására vállalkoznám, hogy a lakásviszonyok menynyire drágultak meg az utolsó egy-két évben. Ez köztudomású dolog, ezt bizonyítani nem szükséges. Elég, ha azt felhozom, hogy az a tisztviselő—"és itt nem a fővárost, hanem a vidéket értem — a ki eddig egy két-három s:obás lakásért fizetett 5—600 koronát, ma fizet ugyanezért a lakásért 800—1000 koronát ; az a vasúti alkalmazott, a ki eddig az ő egy-vagy k tszobás lakásáért fizetett 250 —300 koronát, ma már külvárosban is a vidéken 4—500 koronát kénytelen fizetni.. Ha a költségvetésnek 77., 78. és 79. oldalain felsorolt lakbéreket nézem, azt látom, hogy 140 koronától kezdve 300 koronáig van felvéve a lakbére ezeknek a vasúti alkalmazottaknak, mint főkalauznak, mozdonyvezetőnek, gépészkezelőnek, szivattyú vizsgálónak, hidászoknak stb., tehát oly csekély lakbérük van, hogy azt csakis a fizetésükből tudják pótolni, ha tudják, a mely fizetés azonban a mai drágasági viszonyok mellett még megélhetésükre sem elég. A kereskedelemügyi költségvetés 652,189.893 korona bevételt mutat, a melylyel szemben 564,998.777 korona kiadás áll, s ekként 87,191.116 korona felesleg marad, a melyből az államvasutakra. 22,830.000 korona esik. Én azt hiszem, hogy ha a 22 millión felüli összeget a minister ur ezeknek a vasúti tiszteknek és altiszteknek lakbérpótlék vagy akár személyes pótlék czirnén juttatja, tekintettel azon rettenetes drágasági viszonyokra, a melyek vannak, hogy azért a kereskedelemügyi költségvetés bilánsza egy cseppet sem fog meginogni; még mindig marad 22 millió feleslege, a melyet felhasználhat egyéb üdvös és hasznos czélok előmozdítására. V • Ezeknek a személyes vonatkozású dolgoknak előadása után áttérek már most az iparfejlesztési tételre. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A költségvetésben iparfejlesztési czélokra 7 millió korona van felvéve az előző évi '6 millió koronával széniben, tehát 1 millió koronával több, mint volt azelőtt. Én megelégedéssel konstatálom és veszem tudomásul ezt a körülményt. Azonban ép ugy, mint az előttem szóló Lengyel Zoltán t. képviselőtársam megjegyezte, én ezt a 7 millió koronát iparfejlesztési czélra kevésnek találom, s különösen sérelmesnek találom azt, hogy ebből a múlt évi 6 millió koronából a kisipar támogatására összesen 5,099.800 korona lett fordítva, a mely összegből azután a szövetkezetek kapják a legtöbb részt és épen azok a kisiparosok, a kik rá volnának szorulva a segélyre, nem kapnak semmit, vagy csak nagyon keveset. A, költségvetés indokolásában van egy kimutatás. Ebben fel van tüntetve, hogy Magyarországon hány kisiparos részesül gépsegélyben, 12*