Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-305

5Ő5. országos Mis Í9ÍÍ deczember 4~en, hétfőn. 57 állami gyárakban és üzemekben keü előállitani. (Helyeslés balfelől.) Sümegi Vilmos : Két milliárd a behozatal! Gr. Batthyány Tivadar: Méltóztassanak csak elgondolni, hogy ma a hadsereg legfontosabb ipari telepei a következők: Arzenál Bécsben, SeeArsenal Polában, azután Munitions-Fabrik Wöllersdorfban, Pulverfabrik Steinban Laibach mellett, Trainzeug-Depot Klosterneuburgban. Ezek azok az intézmények és ipari vállalatok, melyek a hadsereg legtömegesebb áruit (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és legértékesebb czikkeit állitják elő. Ezeket nemcsak hogy Ausztriában állitják elő, hanem még odáig mennek az illojalitásban, hogy, a mint jól méltóztatnak tudni, a kvóta kiszámitásánál még azon munkadijakat sem akarják beszámítani az osztrák kvótába, a melyeket Ausztriában a cs. kir. arzenál stb. kifizet. Ilyen illoj alifással szemben azt hiszem, hogy a t. többség is abbahagyhatja a keztyüs kéz politikáját és ráállhat arra a politikára, a mely Isten és ember előtt egyedül igazságos. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház ! Bátorkodom e téren egy tiszteletteljes kérdést intézni a kereskedelemügyi minister úrhoz. (Mozgás és zaj. Halljuk !) Talán majd az államtitkár ur lesz kegyes meghallgatni, hiszen a magyar iparról van szó. (Halljuk !) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Gr. Batthyány Tivadar: Egy tiszteletteljes kérést bátorkodom a minister úrhoz intézni. Kérésem az lenne, méltóztassék magának azt a fáradságot venni, hogy egybeállittassa, minő czikkekből mennyit igényel, mennyit rendel meg a hadsereg és a honvédség, hogy azokat ma honnan szerzik be és minő árakon? Ha egy ilyen tabellát tud az igen t. minister ur összeállitani; ha azonkívül lenne oly kegyes és egy második tabellát is összeállítana a honvédelmi minister úrral egyetértőleg, a melyben ismét ki lenne mutatva, hogy a véderő fejlesztése kapcsán minő ipari czikkek mily mennyiségben igényeltetnek és minő egységárakon tervezik azok beszerzését, akkor ezen két kimutatásból képet nyernénk arról, hogy a magyar ipar mennyiben részesedik, illetve mennyiben nem részesedik a véderő kiszolgálásában és ezen két kimutatás figyelmeztetne bennünket arra, hogy minő iparczikkek előállítására kellene vállalatokat, gyárakat felállítanunk, hogy az általam emiitett elvet keresztülvihessük. Én nem akarok határozati javaslatot beadni e kérdésben, mert nem pártpolitikai slágert akarok kijátszani, hanem igazán az ország és az ügy érdekében szólalok fel. Kérem a minister úrtól ennek az ügynek igen alapos tárgyalását, ezért csak mint kérést terjesztem ezt elő, egyúttal azonban arra is kérem a minister urat, méltóztassék megnézni azt a határozati javaslatot, a melyet erre vonatkozólag a véderő-javaslatnál beadtam, méltóztassék azzal foglalkozni és én reménylem, hogy a minister ur helyeslésével is fog találkozni, mert ha ezt a kérdést, ugy, a mint én röviden kifejtettem, meg^ oldjuk, a véderő kifejlesztése akadályainak utKJÉPYB, NAPLÓ 1910—1915. Xffl, KÖTET. jából egy erős akadályt hántunk el, mivel felfogásom szerint ha valaha egyáltalában megegyezés jönne létre a véderő problémája körül, ebben a megegyezésben előkelő helyet kell elfoglalnia e gondolat életbe való átvitelének. Különben a hadsereg ipari kérdései terén még csak két momentumra bátorkodom a t. ház figyelmét felhívni. (Halljuk ! Halljuk!) Először is bátorkodom egy közjogi talányt felállítani. A talány, a melyre kérek kegyes választ, a lőpor monopóliumával függ össze. Méltóztatnak tudni, hogy a lőpor a mi nagyhatalmi körzetünkben monopólium tárgya, és hogy ezt a monopóliumot a közös hadsereg vezetősége dirigálja. Tisztelettel kérdem, hogy milyen monopólium ez '! Magyar monopólium, osztrák monopólium, közös monopólium, vagy micsoda ? Én a kérdés közjogi oldalával foglalkozni nem akarok, talán megkapom e talány megoldását, a kérdés gyakorlati részére azonban bátorkodom az igen t. minister ur figyelmét felhívni. Tudtommal Magyarországon lőport csakis Pozsonyban gyártanak, mert egyedül a Nobel-gyár áüit elő füsttelen lőport, a melyet t. képviselőtársaim használnak vadászataik alkalmával. B. Hámos Antal: Angliából hozatják 1 Gr. Batthyány Tivadar: Bocsánatot kérek, csak a legelegánsabb elem, a felső ötezer hozat Angliából lőport, a többi misera plebs, az inteüigenczia többi része nem Angliából hozatja azt, hanem a császári és királyi hadügyi monopóliumban gyártott ausztriai lőport fogyaszt. Azt kérdem, hogyha majd a honvédtüzérséget is felállítjuk, ha a honvédséget duplájára fejlesztjük, hogyan rendezik a lőpor kérdését ? Vájjon a kifejlesztett honvédség és a kifejlesztett közös hadsereg lőporkészleteit — kivéve a Nobel-gyárat — és a polgári élet lőporszükségletét — kivéve a legnagyobb urakat — Ausztriából fogjuk fedezni ? Ez már mégis csak csúfság, — hogy erősebb ki'ejezést ne használjak — ez gúny tárgyává tétele államiságunknak, mert azt a veszedelmes valamit, a lőport nem engedik itt előállíttatni, hanem csakis a közös hadsereg fenhatósága és protekcziója alatt lehet gyártani. Ez tarthatatlan helyzet és nagyon ajánlom a t. minister urnak, hogy ennek a talánynak a megoldásán ne törje a fejét, hanem vágja át a gordiusi csomót az által, hogy gondoskodjanak arról, hogy akár magánvállalkozás, akár felügyelet alatt, akár pedig a kereskedelemügyi vagy honvédelmi ministeriumnak fenhatósága alatt a lőporgyártás Magyarországon meghonosittassék oly mértékben, hogy a magánfogyasztás, a magyar honvédség és a közös hadsereg magyar részének szükséglete Magyarországon produkáltassék. (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) Még egy kérdést vagyok bátor felhozni, és itt utalok Hegedüs Lóránt t. barátomnak lapjában, a Gyáriparban megjelent egy közleményére, a mely taglalja ugyanazt a témát, melyet a pénzügyi bizottságban is szóbahozott, és ez a tüzérség 8