Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-319

3i9. országos ülés 191Í deczember 21-én, csütörtökön. 49? fizetési osztályú gépiró-kezelői állásnak a mi­előbbi szervezése. Nagyon melegen ajánlom a t. minister urnak figyelmébe e kívánalmak kielégítését és ha ez a mostani költségvetés keretében nem lehetséges, kérem, méltóztassék a jövő évi költ­ségvetésben erről gondoskodni. Hiszen az egész különbözet a mostanival szemben nem volna több évi 15.000—16.000 koronánál, ennyit pedig az egyetemi adminisztráczió jóságának és gyor­saságának biztosítása megérdemel és ezenkívül az a folytonos sürgetés is, a melyre a tanács magát indíttatva érzi, hosszú időpontra meg­szűnik. Erre a szaporításra annyival inkább szük­ség van, mert sem a központi, sem a quaesturai, sem a dékáni hivatali "adminisztráczió a mai személyzettel kellően el nem látható. És kérem a t. miniszter urat és a t. állam­titkár urat, hogy az egyetemi központi admi­nistráczió és a felemlített hivatalok ne szere­peljenek mostoha gyermekként a gazdasági hiva­tal mellett, a melynek 1908-ban csak 9 hivatal­noka volt, 1909-ben már 16, 1911-ben felemel­kedett a létszám 24-re, a mostani költségvetés pedig fölemeli 25-re. Én nem diffikultálom ezt, csak megjegyezni kívánom, hogy nagyobb arány­ban itt sem szaporodott a munka, mint a köz­ponti és a dékáni hivatalokban, ha tehát ott szükség volt a szaporításra, méltóztassék ezt eszközölni ezekben a hivatalokban is. De ha már foglalkoztam a gazdasági hiva­tallal, egy más körülményre is fel kell hívnom a t. minister ur figyelmét. Az egyetemi gazda­sági hivatal főnökének ügye ugyanis évek óta nincs elintézve. Egyszer már czélszerű volna tisztába jönni azzal, visszajön-e előbbi állásába az egyetemre, vagy nem. Mert éveken keresztül ott tartani a gazdasági hivatal élén a ministe­riumból kiküldött egyéneket, — bármilyen ki­válóak legyenek is — és ezáltal az egyetem autonóm hatásköréből elvonni azt a befolyást, hogy a betöltés iránt intézkedhessen, s itt auto­nómikus befolyását érvényesítse: ez az egyetemi autonómia szempontjából sem helyes, de más szempontból sem. Azok a ministeri tisztviselők bizonyára jóravaló és kiváló emberek, de ők magukat a minister alkalmazottainak tekintve, az egyetemi hatósággal s a tanácscsal, szemben maguknak bizonyos önállóságot tulajdonítanak, s ebből folytonos súrlódások származnak. Az sem helyes, hogy ők annak a minis­teriumnak a kirendelt tagjai, a mely tulajdon­képen a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja. Ez ma már nemcsak egy fakultással szemben fordul elő, mert ma már az orvosi kar is kifogást emel e tekintetben, pedig hosszú időn keresztül a gazdasági hivatal úgyszólván egyedül az orvosi fakultásnak szolgálatában látszott állani. Ma ezek is panaszkodnak, mert látják, hogy az egyetemi hatóságok nem képesek semmiféle szükséges intézkedéseket a maguk tekintélyével KÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. XIII. KÖTET. keresztül vinni. (Igaz! JJgy van! bálfeUl.) Ők bizonyos önállóságot tulajdonítanak maguknak és az egyetemi hatóságoknak nincs módjuk velük szemben az intézkedések végrehajtását biztosítani. Innen származnak olyan bajok, mint az idén is történt, hogy az egyetem központi épületének kitatarozása a nyári szünidő alatt négy hétig teljesen szünetelt, ellenben mikor az iskolaév megkezdődött, novemberben a kőműves munkák oly lármával és zörejjel végeztettek, hogy a tanárok előadásai annyira meg voltak zavarva, hogy sok tanár kénytelen volt meg­kezdett előadását abbahagyni, a mi az oktatás óriási hátrányára történt. (Igaz! JJgy van! balfélol.) Ezért is szükséges, hogy a gazdasági hivatal viszonya az egyetemi hatóságokkal, a tanácscsal és a rektorral szemben szigorúan körvonaloztassék legalább is oly mórtékben, a mint £LZ Síi kolozsvári egyetemnél megvan, és az egyetemi hatóságnak alá rendeltessék. Végül, s ezzel befejezem felszólalásomat, nagyon kérem az egyetemi és műegyetemi ének­karoknak nagyobb mérvű felkarolását, mint ed­dig történt. (Helyeslés balfelöl.) A t. minister ur, a mint a költségvetésből látom, a Zeneaka­démiánál is felemelte a tételt 45.000 koroná­val, átérezve a zenének a kedélyre, szivre és jellemre való képző és jótékony kihatását, ellen­ben ezek az énekkarok, a melyek eddig évi 1000 korona segélyben részesültek, most 300 koroná­val kevesebb segélyt kapnak, vagyis csak 700 koronát. Ezek az énekkarok nem számítva erre, háztartásukat az 1000 koronás államsegély alap­ján rendezték be, s ennek elmaradása óriási fennakadást idézhet elő üdvös működésükben, (Igaz! XJgy van! balfélol.) pedig működésük­nek igen jótékony kihatása van, mert az a sok ifjú igazán hasznos szórakozással tölti el sza­bad idejét és elvonatik a kávéházi és léha élet­től. Ezért nagyon kérem a t. minister urat, hogy az elvont 300 koronát legalább pótlólag juttassa ezen egyetemi és műegyetemi ének­karoknak. Ezeket óhajtottam a t. minister ur figyelmébe ajánlani. (Helyeslés balfélol.) Elnök: Ki következik? Nyegre László jegyző: Balogh Jenő! Balogh Jenő államtitkár: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Teljesen át lévén hatva azon óhajtól, hogy a költségvetést mielőbb megalkossuk. — bár nehezemre esett, le akartam mondani arról a jogról, hogy a t. ház türelmét igénybe vegyem. Kénytelen vagyok azonban, minthogy Sághy Gyula mélyen t. képviselőtársam egyenesen aposztrofált, személyeskérdés czimén néhány jierczre a t. ház szíves türelmét kérni. (Halljuk! Halljuk!) Mélyen t. képviselőtársam egyenes uta­lással arra, hogy nekem is szerencsém volt — és ezt a Gondviselés különös kegyének tekintem — két évtizednél hosszabb időn át az egyetem­nél működni, kifogás tárgyává tette, hogy jelen­legi hivatali állásomban bizonyos ideges türel­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom