Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-304

SOk országos ülés Í91Í de< azok tennék-e a legnagyobb szemrehányást a hadvezetőségnek, a kik ma e javaslatok törvényerőre emelkedését megakadályozzák, (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Nem óhajtok e kérdésnél tovább immorálni. Engedje meg a t, ház, hogy még egész röviden rámutathassak mindarra, a mi e javaslatban az eddigi véderőtörvényhez képest változást, haladást jelent. (Halljuk ! Halljuk. !) Elsősorban említem a kétéves katonai szolgálatot. És itt nem osztozhatom igen t. képviselőtársamnak, Bolgár Ferencz urnak a legutóbbi beszéde során kifejtett nézetében, a mennyiben igen t. képviselőtársam e nagyfontosságú reformkérdést csakis katonai szempontból birálta, nem pedig szocziális szempontból is. (ügy van !) En a kétéves katonai szolgálatot nagy fontosságú szocziális vivmánynak tartom, a melynek értéke sekkal nagyobb, mint az az esetleges tehertöbblet, a melylyel jár. (Ugy van ! Ugy van! a jobboldalon.) Mert feltéve,. hogy megmaradunk a hároméves katonai szolgálatnál és az ország tényleg megtakarít valami csekély összeget a reform költségeiből, ez a megtakarítás még mindig nem ér annyit az országnak és az állampolgároknak, mint az, hogy a katonaköteles ifjúság egy évvel hamarább szabadul a hadseregtől, kerül vissza polgári foglalkozásába. (Ugy van! a jobboldalon.) A kétéves katonai szolgálatnak nálunk speczialiter megfizethetetlen előnye az, hogy tekintettel a szomorú gazdasági viszonyokra, a lásgazda fiát egy évvel hamarább kapja vissza katonáéktól. Joggal és méltán nevezhetem e megrövidített szolgálatot kétéves katonai szolgálatnak, mert ha tekintetbe veszem azt, hogy Magyarország ujönczjutaléka e törvényjavaslat szerint a közös hadsereg részére 68.187 ember, s ezek közül 49.000 néhány száz, körülbelül 50.000 ember két évig szolgál, 16.000 ember három évig, 2500 ember pedig négy évig, s a honvédség 25.000 főnyi jutalékánál ez az arány még kedvezőbb; továbbá, ha tekintetbe veszem azt, hogy azok, a kik e javaslat szerint három évet szolgálnak, nem ugyanazt a három évet szolgálják, mint azelőtt szolgálták, mivel tartalékéveik és fegyvergyakorlataik számánál nagy kedvezményben részesülnek : (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) ugy joggal és méltán mondhatom, hogy uj védrendszerünk a kétéves katonai szolgálat alapján áll. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Igaz, hogy a kétéves katonai szolgálattal kapcsolatban visszatartható a harmadik évre a költségvetésileg megállapított altiszti állomány biztosítására a legénységnek egy része. De ne téveszszük szem elől, t. ház, hogy ez csak a kezdet nehézségeinek leküzdése, ez csak átmeneti állapot, (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) a mennyiben a törvényjavaslat indokolásában is olvashatjuk, hogy a hadvezetőség altiszti nevelőintézetek felállítását kontemplálja, a mi nemcsak, hogy teljesen meg fogja szüntetni ezt a helyzetet, hanem sok ezer és ezer ifjúnak-fog uj pályát, kenyeret és jövőt is biztoEÉPVH, NAPLÓ. 1910 —1915. XIII. KÖTET. czember 2-án, szombaton. 33 sitani. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéfen.) Teljesen meg vagyok győződve arról, t. ház, hogyha a törvényhozás a mindenkori katonai követelményekkel szemben nem lett volna olyan szűkmarkú, akkor nálunk is, mint Németországban, a kétéves katonai szolgálatot egy erős és egészséges altiszti kar kiépítése előzte volna meg. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Gr. Somssich Tihamér: Igaz ! Zalán Gyula: T. ház ! Nagyfontosságú intézkedéseket tartalmaz a javaslat a családfen tartókra és az öröklött mezőgazdaságok birtokosaira is, a mennyiben a javaslat értelmében- olyanok is póttartalékba helyezhetők, a kik eddig az eddigi törvény értelmében oda helyezhetők nem voltak. Méltányos a javaslat 37. §-ának amaz intézkedése is, hogy az ujonczjutalék 4%-a hivatalból oly szolgálati kedvezményekben részesítendő, a melyekben eddigelé nem részesülhetett. Fontos intézkedése továbbá a javaslatnak a fegyvergyakorlatok éveinek és számának leszállítása, a nősülési tilalom eltörlése, a sorozó-bizottságok törvényi szabályozása, nem ugy mint eddig, mikor csak rendeletileg voltak szabályozva, (Ugy van ! jobbfelől.) s fontos és népnevelési szempontból nagy horderejű a javaslat 21. §-ának amaz intézkedése is, hogy a néptanítók és tanítójelöltek mint egyévi önkéntesek tartoznak katonai kötelezettségüknek a honvédségnél államköltségen megfelelni, (ügy van! jobbfelől.) Itt nem érthetek egyet Huszár Károly igen t. Képviselőtársammal, a ki a meUett foglalt állást, hogy a tanítók továbbra is póttartalékban tartassanak meg. Nem érthetek egyet vele azért, mert a taritók jelenlegi helyzete a véderőben sem a katonai szempontoknak, sem az ő tudásuknak, sem személyi ügyeiknek megfelelő nem volt. (Ugy van! jobbfelől.) Nagyon helyesen mondja az indokolás, hogy igen gyakran megtörtént és megesett az, — és megesik még ma is — hogy az egy és ugyanazon községből berukkoltak közül alacsonyabb műveltségűek magasabb rendfokozattal bírnak, mint az ugyanazon községből bevonult tanító, s ez a félszeg állása a tanítóknak egyáltalában nem alkalmas arra, hogy tekintélyüket az illető községben, a hol működnek, emelje. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) A tanítóknak az egyévi önkéntesi jogosultsággal beállított ezen ujabb helyzetével a jelenben nem óhajtok bővebben foglalkozni; leszek bátor majd a részletes tárgyalás alkalmával (Zaj a szélsőbaloldalon.) véleményemet e tekintetben is kifejteni. Ma csak annyit jelzek, hogy opportunusnak tartanám, ha a tanítójelöltek közvetlenül a tanítóképző elvégzése után mintegy tanulmányaik folytatásaként tennének eleget katonai kötelezettségüknek, másrészről a tanítók mai helyzetére való tekintettel méltányosnak tartanám azt is, hogy ezen egy évet nyugdíjeveikbe beszámítsuk. (Élénk helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) 5