Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-304

m BÚÍ-. országos Illés Í9ii deczember 2-an, szombaton. mind fel van szereivé, ki van állítva, sőt minden ütege egy gépészmérnökkel van ellátva, Német­ország 3490 ágyujából körülbelül 13%, Orosz­ország 3800 ágyujából 30%, Olaszország 1180 ágyújából 33%, nálunk pedig még ennél is sokkal magasabb százalék nincs felszerelve, kiállítva és befogva. (ügy van! jobbjelöl.) A lovasságnál, tekintettel arra, hogy az rögtön mozgósítható legyen, a békelétszám a hadi lét­számnak mindenütt megfelelő. De ez korántsem jelenti azt, hogy a lovas századaink mindenkor 150 lovassal rukkolnak ki, a mennyiben a lovaknak körülbelül egy ötöde még be nem idomított, be nem lovagolt, egy része meg remonda, újonnan besoro­zott és így harczi szolgálatra alkalmatlan, (ügy van ! jobbjelöl.) Ez az egyedüli árnyoldala a szabad­ságos lovak különben nagyon praktikus intézmé­nyének : a magas remonda-szám. összehasonlítva már most a kontinentális had­seregnek összbékelétszámát, — csak a végered­ményt fogom mondani — a míg Olaszország kato­nai békeállománya a lakosság 0­9 százaléka, Ausztria-Magyarországon 0­8 százalék. Német­országban 1'06 százalék, Francziaországban VI szá­zalék, Oroszországban 1 százalék. Ebből a kimutatásból láthatjuk, hogy állam­polgáraink tevékenységét legkevésbbé veszszük mi igénybe az ország biztonsága érdekében, (ügy van ! ügy van ! jobbjelöl.) De ez a kimutatás azt is feltünteti, hogy a míg nálunk körülbelül 10 millió lakossal van több mint Francziaországban, a ka­tonai békeállomány a lakosságnak nálunk 0'8 szá­zaléka, míg Francziaországban 1 -2 százaléka. Nem akarom az igen t. házat statisztikai adatokkal tovább untatni. (Halljuk! Halljuk!) Konstatálnom kell, hogy haderőnk fejlődése a kontinentális államok haderejének fokozatos fej­lődésével nemcsak hogy lépést nem tartott, ha­nem határozottan visszafejlődött, (ügy van! ügy van ! jobbfelöl.) a mennyiben a költségvetési­leg biztosított minimális létszámot sem tudjuk már fedezni, annál kevésbbé a kiképzettekkel ki­egészíteni, (ügy van! jobbjelöl.) Hogy mi ennek a jelentősége és hogy mily végzetessé válhatik ezen mulasztásunk, azt drasztikus módon igazolja az orosz-japán háború. Emlékezzünk vissza. Egy­részről a japánok mindjárt a háború kezdetén egy nagyon erős, jól kiképzett, fegyelmezett had­sereg numerikus fölényével föllépve, mindenütt győzelemmel operálva, uralják az ellenséget, más­részről az oroszok kezdetben kevéssé kiképzett és ennek következtében fegyelmezetlen haderő­vel rendelkezve, mindenütt csakis a védelemre vannak utalva. Egyedüli és főtörekvésük az volt, hogy^nagjr áldozatok árán is magukat a harcz­téren fentarthassák mindaddig, a míg kiképzett seregek bevonásával maguknak a számszerinti túlsúlyt biztosithatják. Két szempontból demonstrálja ez a példa a modern hadviselésnek a számokat illető követelé­ét. Elsősorban fontos és nézetem szerinti döntő, s hogy a háború egy nagyon erős, megbízhatóan ki­képzett legém^séggel ellátott tábori hadsereggel nyittassék meg, másodsorban meg fontos, hogy az ország egy jól kiképzett, erős tartalékkal rendel­kezzék, (ügy van ! jobbfelöl.) Az elsőt illetőleg megállapítom, hogy legény­ségi alosztályaink, úgyszintén ezek békelétszáma a legkisebb ; a legkevesebb kiképzett emberrel ve­szünk részt a megnyitó küzdelemben, a mennyiben már a kezdet kezdetén, az első mozgósítás alkal­mával is kénytelenek vagyunk a kereteket pót­tartalékosokkal kiegészíteni. Hogy eddigi óriási kiadásaink daczára milyen lehet egy ilyen háború kimenetele, azt hiszem, ezt bővebben fejtegetnem nem szükséges. Másodsorban fontos, hogy az ország egy erős, jól kiképzett tartalékkal rendelkezzék a békelét­számnak a hadi létszámra való felemelése, ujabb formácziók létesítése, a tábori hadseregnek mellék­feladatoktól való mentesítése stb. érdekében. Ebből a szempontból, ha összehasonlítom, hogy a konti­nentális államok összlakosságából hány ember van tényleg kiképezve, akkor azt látjuk, hogy Orosz­ország összlakosságából 6 millió ember, Német­ország összlakosságából 4"3 millió ember, Franczia­ország összlakosságából 4'2 millió ember, Ausztria és Magyarország összlakosságából 2 Vi millió ember. Olaszország összlakosságából 2 millió ember van katonailag kiképezve. A míg Francziaországban 1000 ember közül 95 van katonailag kiképezve, addig nálunk 1000 ember közül csak 48. Ezek az adatok mutatják, hogy a jövő háború­ban az országok hány embert képesek talpra­állitani. A kiképzés idejétől függ elsősorban az egyesek használhatósága és harczi értéke. A míg Oroszország kiképzettjeinek nagy része három-négy évi, Francziaország kiképzettjeinek körülbelül egy­harmada egyévi kiképzésben részesült, addig ná­lunk, t. ház, mint tudjuk, az úgynevezett kikép­zetteknek igen nagy százaléka csak néhány heti kiképzésben részesült. Ez a legnagyobb hibája védrendszerünknek, a mit egy állam hadseregében sem találunk, (ügy van ! a jobboldalon.) Tulajdoii­képen egy félmilliónál több póttartalékosunk van, a kik a jelenlegi mostoha viszonyok közt — kevés lévén a létszám — háború esetén mindjárt az első tűzben kerülnek az ellenség elé és tényleg nem egyebek ágyutölteléknél. (ügy van! a jobb­oldalon.) Nem akarok a jelenlegi létszám további hát­rányaival foglalkozni a kiképzést, hadikészültséget illetőleg, nem is említem, hogy a jelenlegi rendszer mellett az alkalmas hadkötelesek nagy tömegére nem egyenlő teher hárul. Már csupán emberbaráti és felebaráti szempontból is kötelességünk a jelen rendszeren változtatni, hogy a legkomolyabb és a legkritikusabb órákban ne foszszunk meg sze­gény családokat fentartóiktól, a mi sokkal végzete­sebb lehet az országra, mint a legsúlyosabb anyagi megterheltetés. (ügy van! a jobboldalon.) Jelenleg az volna a helyzet, hogy Isten óvjon bennünket háborútól. És ne vegyék szerénytelen­' ségnek tőlem, ha azt mondom : nem tudom, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom