Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-311
311. országos ülés 1911 Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Krolopp Hugó ! Krolopp Hugó: T. ház! Hazánkban a földmivelésügyi költségvetés tárgyalása, nézetem szerint, sokkal fontosabb, mint más alkotmányos államban, mert nálunk sokkal inkább, mint másutt. a gazdasági és kulturális érdekeknek majdnem minden szála az állam kezében fut össze. Sehol másutt az állami költségvetés nem gyakorol oly befolyást a gazdasági és kulturális élet fejlődésére, mint nálunk, és azért kiváló fontossággal bir az, hogy a kormány idejében megkapja a költségvetést és idejében jusson abban a helyzetbe, hogy az ország gazdasági és kulturális életének fejlesztésére a megfelelő gondot fordíthassa. (Helyeslés jóbhfelől. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Krolopp Hugó: T. ház! A földmivelésügyi költségvetést a földmivelésügyi politika tükrének szoktuk tekinteni, és midőn a földmivelésügyi tárcza költségvetésével foglalkozom, nézetem szerint abból kell kiindulnom, hogy keressem, hogy azok a tényezők, melyek a földmivelésügyi politikát hatékonynyá teszik, mennyiben érvényesülnek e tárcza keretén belül. Ezen tényezők közt bizonyára igen nagy szerep jut a gazdasági intelligencziának, a gazdasági szakértelemnek. A gazdasági intelligenczia érvényesülésére kiváló súlyt kell helyezni mindenütt, hol magánérdekekről s hol mezőgazdasági vonatkozású közügyek intézéséről van szó. A gazdasági szakértelem fejlesztésére elsősorban a szakiskolák szolgálnak, melyeknek nálunk két típusát találjuk és pedig az alsófoku szakoktatást nyújtó földmivelési iskolákat és a felsőfokú szakoktatást nyújtó gazdasági akadémiákat. A földmivelési iskolákról egész röviden csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy azok a kitűzött czéljuknak meg nem feleltek, a mint azt tudni méltóztatnak, (Igaz! ügy van! jóbbfelól.) mert eredetileg azon czélból alapíttattak, hogy azokban egyrészt munkafelügyelők képeztessenek, másrészt kisgazdák elnyerhessék azt a képesítést, melynek birtokában azután odahaza eredményesen gazdálkodhatnak. (Igaz ! ügy van ! jóbbfelól.) Sajnosán az következett be, hogy nem az az elem látogatta a földmivelési iskolákat, a melynek azokat látogatnia kellett volna, hanem látogatták legtöbbnyire olyanok, a kik határozottan azzal a kitűzött czéllal mentek a földmivelési iskolába, hogy annak elvégzése után az életbe kilépve, maguknak állást biztositsanak,s igy tulaj donképen az a társadalmi osztály, a melynek érdekében felállíttattak ezek az iskolák, t. i. a kisgazda-osztály, a földmivelési iskolák látogatásától tartózkodott. Hogyha egy kisebb rész látogatta is azokat, ezekről is azt kellett látnunk, hogy ha a földmivelési iskolák elvégzése után visszamentek a szülői házba, odahaza a kereteket szűkeknek találták, és azt érezték, hogy ott a képességüknek megfelelő működést kifejteni nem tudják, és vagy beletörődtek a meg nem változtathatóba. és képességüket parlagon deczember 12-én, kedden. 219 hevertetve, a gazdasági ügyeket miben sem vitték előre, vagy nem tudtak ebbe beletörődni és az a képesség, a melyet nekik nyújtott a földmivelési iskola, hajtotta őket arra, hogy a szülői házat elhagyva, maguknak másutt keressenek állást. Ezt a helyzetet az igen tisztelt földmivelésügyi minister ur nagyon helyesen felismerte és ezért örömmel üdvözlöm, hogy első ténykedései közé tartozott a földmivelési iskolák reformja. (Helyeslés jobb felöl.) Kétféleképen óhajt a bajon segíteni, kétféle típust szervezett három-három földmivesiskolánál, kisgazdákat képző iskolává alakított át három földmivelési iskolát, melyekbe specziabter csak kisgazdák fiai vétetnek fel, kik a téli hat hónap alatt megfelelő oktatásban részesülnek. Meg vagyok róla győződve, hogy ezekkel az iskolákkal a legszebb eredményeket fogjuk elérhetni. (Helyeslés jóbbfelól.) A siker legfőbb előfeltételének csak azt tekintem, hogy arra ügyeltessék, hogy ezekben a földmivelési iskolákban csak az és annyi tanittassék, a mennyire a kisgazdáknak határozottan szüksége van. (Helyeslés jobbfelöl.) A milyen üdvösnek kell tartanom ezt a reformot, ép oly üdvösnek kell tartanom a t. földmivelésügyi minister urnak azon reformját is, a melylyel törekszik három másik földmivelési iskolát altiszti gazdasági iskolává átalakítani, (Helyeslés jóbbfelól.) Ez idő szerint három ilyen iskolában tanítják azokat az elemeket, a kik kimondottan azzal a czéllal keresik fel ezt az iskolát, hogy annak elvégzése után maguknak az életben állást biztosítsanak. Jó volt ezeket az elemeket különválasztani, részükre altiszti iskolákat kijelölni, és őket ezekbe tömöríteni, mert ezáltal meg vannak szabva a keretek, a melyeken belül ők megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhetnek. Három éven át folyton azt hallják, hogy őbelőlük más, mint altiszt nem lehet és igy nem fognak, ha az életbe kikerülnek, a gazdatiszteknek konkurrencziát okozni, és nem igyekeznek oly hatáskört betölteni, a milyent a magasabb kvalifikáczióval bíró gazdatisztek betöltenek. Mindkét reform igen helyes ; hanem ha azután azt nézzük, hogy az alsófoku gazdasági kiképzés tekintetében még mi történt, sajnálattal kell látnunk, hogy ezzel azután minden ki is merült. Mert tartatnak ugyan még téli népies gazdasági előadások, tartatnak ugyan bizonyos téli szaktanfolyamok is, a melyeket részint a földmivelési iskoláknál rendeznek, részint az igen tisztelt földmivelésügyi minister ur anyagi támogatásával a vármegyei gazdasági egyesületek rendeznek és ujabban a kirendeltségek is ilyeneket rendeznek, ez azonban nézetem szerint már oly szűk kerete a tanításnak, a melynél nem látom azt, hogy valami nagy sikereket lehetne elérni. Megjegyzem, hogy én ezeket a tanfolyamokat és a téli népies előadásokat is egészen jóknak tartom, nézetem szerint azonban a teljes kiképzést ezeken a tanfolyamokon elnyerni egyáltalában nem 28*
