Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-310

310. országos ülés 1911 deczember 11-én, hétfőn. 189 a mikor a költségvetés különböző részeiben a szegénjí-sorsu tanulók segélyezésére jelentékeny összegeket állított be ugy a gazdasági akadémiáknál, mint az alsóbbfoku gazdasági szakoktatásnál, a gödöllői telepeknél, a vizmesteri iskoláknál és a kertészeti tanulók segélyezése tételénél, a mi körülbelül — kerek számokban kifejezve — 400.000 korona. Ez az az összeg, a melylyel a földmivelésügyi minister lehetővé akarja tenni, hogy szegény emberek gyermekeinek, a kik nem rendelkeznek kellő anyagi erővel, megadassék a lehetőség és a mód arra, hogy a minister ur gondos figyelme következtében tanulmányaikat lehetőleg jutányosán, esetleg ingyen végezhessék el. (Helyeslés jobbfelől.) De nemcsak ezen a téren, hanem a mezőgazdasági élet minden egyes terén találkozunk a földmivelésügyi tárczában olyan intézkedésekkel, a melyek arról tesznek tanúságot, hogy a földmivelésügyi kormány gondos megfigyeléssel nézi a mai helyzetet és a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik segíteni ott, a hol azt szükségesnek tartja, természetesen mindenkor a mi pénzügyi erőinknek megfelelő kereteken belül. Ott van a borászat nagy kérdése, a hol az okszerű borkezelés és értékesítés terén megnyilatkozó általános óhajnak akar eleget tenni a földmivelésügyi minister ur azzal, hogy e czélra a 300.000 koronát 500.000 koronára emelte. Ott van a telepítési szolgálat, a melynek kulturális és gazdasági czéljaira jelentékeny mértékben hoz áldozatot, ott van a szakoktatás kérdése, a mely téren igyekeznek az alsóbb gazdaosztályok körében is mezőgazdasági ismeretek terjesztésére, ott van a mezőgazdasági háziipari oktatás intenzivebb kezelése, a téli tanfolyam, az alsóbb gazdasági tanfolyamok : mind olyan intézmények, a melyek százezrek és százezrek gazdasági intelligeneziájának emelésére szolgálnak. A vízi beruházások, jelentékeny tételei a földmivelésügyi tárczának ; a felállított programm szerint hajtatnak végre és a szabályozási és folyamrendezési munkálatokkal mintegy közelebb hozatik az az idő, a mikor a magyar gazda a vizet nemcsak mint árvíz veszedelmet fogja ismerni, hanem mint igen jelentékeny energiát és termelő erőt fogja leihasználni. Ott van az öntözés kérdése és ott vannak egyéb módok, a melyeknek következetes, czéltudatos gazdasági politika mellett nagy hivatásuk lehet s azt az elemet, a melyet csak mint veszedelmet ismertünk, a gazdaság szolgálatába tereli. Ott van a városokban a csatornázás nagy kérdése, a mely egyaránt a közegészség- és közfogyasztás-ügyet szolgálja ; ott van a közvizek benépesítése, a mely a közfogyasztásnak az érdeke, ott vannak a mezőgazdasági termények hamisítása ellen tett. intézkedések és ott van számos más olyan intézkedés, a melyekről itt részletekben megemlékezni nem akarok. Ellenben nem hagyhatom megemlítés nélkül a gazdasági egyesületek segélyének 150.000 koronáról 350.000 koronára történt felemelését, a minek következtében a gazdasági egyesületek hivatásukat fokozottabb mértékben lesznek képesek teljesíteni. A gazdasági egyesületek hivatva vannak az egyes vidékek gazdasági érdekeinek szolgálatára és viszont arra, hogy gazdatársadalmunk 'kívánalmait mintegy nyilvántartsák és a földmivelésügyi kormánynak az illető vidék viszonyaira nézve mintegy tanácsadó és segítő barátai legyenek. A kertgazdaság és a zöldségtelepek berendezése egyelőre még a jövő zenéje. Mindannyian tudjuk, hogy különösen a városi fogyasztás menynyire megköveteli ezeknek a kérdéseknek intenzív felkarolását s ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a szükségletek könnj^ebben és olcsóbban legyenek kielégíthetők. Nagy és nemes feladat a munka sközvetités, a munkásházak és a népházak ügyének fölkarolása is. Akkor, a mikor a költségvetésnek ezen tételeiről szólok, elismeréssel kell megemlékeznem a magyar gazdatársadalomról, a mely mindinkább megismeri és igénybe veszi azokat az intézményeket, a melyek hivatva vannak arra, hogy a magyar gazdaközönséget szolgálják és olyan eseteknél, a hol a magánosok tevékenysége számára sem a kellő anyagi, sem a kellő értelmi erők nem állanak rendelkezésére, őket czéltudatosan segítsék. Az elmondottak jogot adnak nekem arra, hogy a földmivelésügyi kormány iránt elismerésemet fejezzem ki (Helyeslés a jobboldalon.) különösen azért, hogy az élethez simulva, az élet szükségleteinek megfelelően igyekezett költségvetési tételeit beállítani, hogy felismerte azokat a vágyakat és kívánságokat, a melyek a mi gazdatársadalmunk köreiben felmerültek, és pénzügyi erőinknek megfelelő figyelembevételével igyekezett ezeket a bajokat orvosolni és igyekezett anyagi erőket nyújtani ahhoz, hogy ezek a kívánságok a köz érdekében mentől üdvösebben legyenek megoldhatók. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek előrebocsátása után ajánlom a t. képviselőháznak a földmivelésügyi tárcza költségvetésének elfogadását, a pénzügyi bizottság által beterjesztett javaslat értelmében. (Elénk helyeslés \ és éljenzés a jobboldalon és középen.) Elnök : Ki következik szólásra ? Hammersberg László jegyző: Baross János! Baross János: T. ház ! Hozzájárulok ahhoz, a mit az igen t. előadó ur mondott, hogy a földmivelésügyi tárczának tételeit a földmivelésügyi miniszter ur lehetőleg ugy igyekezett beállitani, hogy azok az élet praktikus követelményeinek megfeleljenek. Sajnálattal kell azonban konstatálnom, hogy ezeknek a tételeknek mérve, az anyagi eszközöknek nagysága nem áll arányban azokkal a nagy feladatokkal, a, melyek ma a magyar mezőgazdaságra és a földmivelésügyi tárczára háramolnak. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Mindenütt azt hallom a fórumon, hogy az agrárizmus Magyarországon ma túlteng s mégis, ha kezembe veszem a földmivelésügyi budgetet, ázt Játom, hogy a csaknem két milliárdnyi magyar