Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-309
309. országos ülés 1911 deczember 9-én, szombaton. 165 szolgálat ezeknél az orvosnövendékeknél legtöbbnyire a harmadik egyetemi évben állott be ; ka figyelembe veszszük azt, hogy a harmadik évnek épen a praktikus orvosi tantárgyak a tárgyai, (Igaz! Ugy van! jobbfélől.) az u. n. szemléltető tárgyak, mint a szülészet, sebészet, belgyógyászat, szemészet, szóval mindazok, a melyeknek elsajátításához nem elégséges az elméleti tanulás, hanem szükséges az előadások keretében a szemléltető gyakorlat is; s ha figyelembe veszszük azt, hogy az az orvosnövendék, a ki a február 15-én kezdődő félévben beiratkozott és tudta, azt, hogy neki április 1-én katonai szolgálatra be kell vonulnia, milyen kevés animóval és passzióval tanult: akkor előttünk teljesen tisztán áll az, hogy még az esetben is, ha az az orvosnövendék szorgalmasan tanul, hova vezet az az állapot, a mely elzárja a tanuló elől a tudomány ezen ágaiban további kiképzését. Mondhatni, hogy ezt a tavaszi félévet teljesen elveszítette az az orvosnövendék ; azonkívül elveszített az őszi fél. évből is másfél hónapot. Ez is nagyon fontos, mert épen az alapokat nem tudta megtanulni, az alapokat nem látta, a melyek a további tudományos fejlődését megkönnyítették volna. Ezen, igazán mondhatom, gyökeresen segít az uj javaslat azáltal, hogy kimondja, hogy az orvosnövendékek jövőben a csapatnál június 15-től szeptember 15-ig, három hónapig tartoznak fegyver alatt szolgálni, abban az időben tehát, a. mikor az egyetemen úgyis szünetelnek az előadások, és abban az időben, a mikor a gyakorlati kiképzést az időjárás megkönnyíti, ugy hogy jövőben — bátran mondhatjuk — semmit sem veszít az az ifjú a tavaszi félévből és semmit sem veszít az őszi félévből. (Ugy van! a jobboldalon.) E mellett azt, a mit mint katonának szükséges tudnia, három hónap alatt valóban elsajátíthatja a katonaságnál. A további szolgálat idejét az egyéves orvos, már mint orvos, részben katonai kórházakban hat hónapig, részben három hónapig a csapatnál fogja tovább leszolgálni, és igy e gyakorlattal több alkalma nyilik arra, hogy jó katonaorvossá képezze ki magát, és nem felejti el tanulmányait sem, sőt, ha figyelembe veszszük azt, hogy az a kilencz hónap, a melyet mint katonaorvos az egyéves szolgálat közben kitölt, beszámittatik abba az egy évbe, a melyet orvosi tanulmányainak elvégzése után doktorrá avatásáig gyakorlatban volt kénytelen tölteni, látható, mily üdvös kihatással lesz az orvosképzés jövőjére az uj javaslatnak igazán hasznos rendelkezése. (Ugy van ! a jobboldalon.) Nem hagyja figyelmen kivül az uj véderőj avaslat az ipari foglalkozást sem. Sok szemrehányást tettek eddig a mostani véderőj avaslatnak, hogy az iparos és kereskedelmi foglalkozásokat semminemű kedvezményben nem részesítette. Ez némileg igazolt szemrehányás is volt, mert sok ifjút épen az tartott vissza attól, hogy az iparospályára lépjen, mert kénytelen volt három évig . szolgálni, ha nem végzett középiskolát. Az uj javaslat azt mondja, hogy az olyan ifjút, a ki oly iskolát végzett, a mely iskola az iparos és kereskedelmi szakmában teljes szakképzettséget ad, csak két évig lesz joga a hadvezetőségnek visszatartania, sőt a javaslat azt a kedvezményt is megadja, hogy az ilyen ifjú szolgálatát tanulmányainak befejeztéig, 24-ik életévéig, elhalaszthatja. De nemcsak ezen iskolák növendékeinek adja meg ez a javaslat a kedvezményt, de azoknak is, a kik kereskedelmi és ipari pályán gyakorlatilag foglalkoznak. Mindkét rendelkezés nagyban hozzá fog járulni, hogy buzdítsa az ifjakat arra, hogy e kereseti pályákra menjenek, mert mondhatom, a magyar iparnak és kereskedelemnek némi hátramaradottságát főként annak köszönhetjük, hogy az intelligens osztály eddig érthetetlen idegenkedéssel viseltetett e pályák iránt. (Ugy van ! a jobboldalon.) Farkas Pál: Hamis társadalmi felfogás ! Latinovits Pál : Bár odament volna^sok jogász ! Simon Elemér : Sőt ipari és kereskedelmi szempontból még egyre kell felhívnom a figyelmet, a mi szintén üdvös intézkedés : hogy ugyanis a póttartalékbahelyezés kérdésénél is a törvényjavaslat figyelembe veszi az iparos és kereskedelmi foglalkozást űzőknek méltánylandó körülményeit, a melyekre később még bővebben kell rátérnem. Szolgálati szempontból a nősülési tilalom kérdésében is nagyon üdvös újítások vannak a javaslatban, a mennyiben lehetővé teszi és megadja a jogot a honvédelmi ministernek a javaslat, hogy az a nősülési tilalmat egészben vagy részben fel is függeszthesse. Mezőgazdasági állam lévén, nálunk kétszeres fontossága van ennek, mert épen a m ?zőgazdasággal foglalkozók azok, a kik kénytelenek korán nősülni. (Ugy van! a jobboldalon.) A statisztikai5 adatok mutatják, 1 !hogy"*"évenként körülbelül 20.000 ember ki eddig igénybe óhajtotta venni a kivételes nősülési] kedvezményét. Ha elképzeljük azt, hogy az a szegény falusi ember, a ki nem tudja a kérvényt megcsinálni, kénytelen a jegyzőhöz menni, kénytelen ezért okmányokat beszerezni, magát költségbe verni, akkor azt látjuk, hogy nem kicsinylendő ez a kedvezmény, melyet, azt hiszem, a honvédelmi minister ur nem fog késni, ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, meg is adni a maga egészében. Hiszen nem is volt helyes, sőt a közszabadság szempontjából túlzott volt, és az egyéni életbe nagyon belenyúlt az állam az által, hogy bizonyos nősülési tilalmakat állított fel, melyeknek nem volt különösebb fontosságuk. Az öröklött mezőgazdasági birtok és a családhoz tartozók szempontjából is sok olyan ujitás van a javaslatban, melyre figyelmünket önként ki kell terjesztenünk. Az eddigi törvény is biztosit bizonyos kedvezményeket az öröklött mezőgazdasági birtoknak, de az uj javaslat ezeket lényegesen kiterjeszti azáltal, hogy tüzetesen meghatározza az öröklött mezőgazdasági birtok fogalmát, és ezáltal sok olyan kedvezményt tesz lehetővé,
