Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-309

164 309. országos ülés 1911 deczember 9-én, szombaton. sőt még a gyengeelméj űek intézete tanítóinak is megadja ezt az egyéves önkéntesi jogot. Ez mindenesetre nagyon üdvös és nagyon liberális intézkedés, így közepes számítás szerint körülbelül ezer olyan tanító lesz évente, a ki ezen önkéntesi kedvezményben fog részesülni, és ez által ezer uj apostolt nyer a hadseregünk. Olyan vívmány ez, a mely fölött szemet hunynunk nem leket. Mindezen előnyökkel szemben eltörpül az a kis hátrány, hogy az a tanító 8 hét helyett egy évig lesz kénytelen szolgálni, mert eltekintve attól, hogy az a 8 hét a gyakorlatokkal együtt tulaj donképen hosszabb időt jelentett, azt hiszem, hogy a kormányzat meg fogja találni annak a módját, . hogy a tanítóknak ezért rekompenzácziót adjon, vagy az által, hogy kellő helyettesítésükről gondoskodván, állásuk elvesztésétől megóvja őket, vagy azon módon, a melyet Zalán t. képviselőtársam a múltkor már megpendített, hogy egy évi katonai szolgálatukat nyugdíjigényükbe beszámítja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez mindenesetre nagyon üdvös és életrevaló ujitás lenne, a melyet, azt hiszem, nagyon könnyen keresztül lehetne vinni. Nagy és igen üdvös hatással lesz a javaslat törvényerőreemelkedése közegészségügyünkre is. (Halljuk! Halljuk!) Hogy közegészségügyi állapotaink ma nem a legrózsásabbak, az, azt hiszem, egyikünk előtt sem titok. Nemcsak a nemzetiségi vidékeken, a hol a talaj és a helyi viszonyok . folytán nehezen megközelíthető községekben az emberek sokszor barmaikkal együtt kénytelenek egy födél alatt lakni, de még városainkban is sok kívánnivalót hagynak fenn a közegészségügyi állapotok, a mint az mindnyájunk előtt ismeretes. (Vay van! ügy van! a jobboldalon.) Mindnyájan tajsasztalhattuk, milyen nagy nevelőhatása van a katonaságnak közegész?égügyünkre. Természetes is, hogy az ilyen országban, a hol a kultúra még nincs olyan msgas fokon, mint pl. Franczia- vagy Németországban, a. katonaságnak duplán nevelő hatást kell gyakorolnia ezen a téren, mert hiszen kell, hegy a katonaság ott vegye fel a fonalat, a hol a tanítók abbahagyták és kell, hogy a katonai szolgálat tisztaságra, rendre szoktassa az ujonezokat és főképen arra, hogy az orvosban ne ellenségét lássa, hanem azt, a kitől gyógyulását várja. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ha bemegyünk egy máramarosmegyei ruténnek, vagy egy hunyadmegyei románnak a házába, a szoba levegőjéről rögtön észreveszszük, hogy az az ember katonaviselt-e vagy sem. A katonaviselt udvarán tisztaság van, mert hozzászokott katonakorában a fegyelemhez, rendhez és tisztasághoz. (ügy van ! jobb felől.) Ezek az általános szempontok. De van egy specziális szempont is, a melyet az uj javaslat igen szerencsésen old meg, és ez az, hogy azok, kik valamely ragályos betegségben szenvednek, de azontúl alkalmasaknak találtatnak, azok a .jövőben a hadvezetőség rendelkezéséhez képest még bevonulásuk előtt is egy katonai egészségügyi intézménybe sorozhatok be, illetőleg kórházba kommandirozhatók és ott gyógyulást találhatnak bajukra. (Helyeslés jobbfelől.) Hogy ez milyen fontos és kihatásaiban milyen üdvös intézkedés, azt akkor tudjuk meg legjobban, ha feltárom a t. ház előtt azon szomorú állapotokat, a melyek hazánk sok vidékein e tekintetben uralkodnak. Vannak vidékek, a hol a trachoma és a vérbaj egészen elárasztja a népességet . . . Egy hang (a középen) : Sajnos, kivált az Alföldön ! Simon Elemér: ... és nem egyszer rájöttek a hatóságok arra, hogy a hadkötelesek nemhogy védekeztek volna és gyógyíttatták volna magukat e bajok ellen, hanem ellenkezőleg, elhagyták azokat szervezetükben harapózni, hogy ez által a katonai szolgálattól meneküljenek. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a rendelkezés teljesen eliminálja ezt az állapotot az által, hogy az ilyeneket, ha különben alkalmasak, jövőben a katonai kórházakba fogják internálni és ott őket bajukból kigyógyítva, ezzel nemcsak hogy egészséges ujonezokat nyernek, hanem egészséges embereket is adnak az országnak, a kik az ország produktív képességét nagyban fogják emelhetni. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Latinovíts Pál: Házilag ugy sem gyógyíttathatják ki magukat! Simon Elemér: Nagy fontossággal birnak azonkivül a3 uj javaslatnak rendelkezései az orvosképzésre nézve. A hadászati technika fejlődésével mind rombolóbb és rombolóbb lesz a háború, ugy hogy ma már igazán borzalom elképzelni egy háborúnak következményeit. Ily körülmények közt, a midőn az öldöklő szerszámok eunj ire tökéletesednek, nagy fontossággal bír, hegy egy modern hadsereg kellő számban láttassák el orvosokkal. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Már ma is tapasztalható az, hegy a sorozó bizottságok az orvosokkal szemben nem alkalmazzák azt a szigorú mértéket, mint más hadkötelesekkel szemben, és sokkal többet besoroznak azok közül és sokkal kevésbbé alkalmasakat is, mint egyéb állitáskötelesek közül. Ezt azért tették, hogy ellássák a hadsereget kellő számú orvossal, de azért is tették, mert az utolsó években határozottan visszaesést mutat az orvosi pályára menő fiatalság száma : ezt nem abszolút számokban mondom, mert hiszen a szám évről-évre szaporodik, hanem relatíve, a többi ágazatokhoz hasonlítva szaporodik kisebb mértékben az orvosi kar, mint a többiek. Minden esetre fontos és szükséges, hogy a véderőtörvény akként szabályozza az orvosnövendékeknek nyújtandó kedvezményt és szolgalati beosztásukat, hogy az kellő sikerrel illeszkedhessek be az egyetemi orvosképzés keretei közé. (Helyeslés jobbfelől.) A jelenlegi állapot, mondhatom, nem czélszerű. Jelenleg az orvosnövendékek április 1-én voltak kénytelenek katonai szolgálatra bevonulni és szolgálatot teljesítettek a csapatoknál október 1-éig. Ha figyelembe veszszük azt, hogy a katona,;