Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-308

144 3Ö8. országos ülés i9íi deczember 7-én, csütörtökön. mely nézetem szerint igen lényegesen hozzá­járulhat ahhoz, hogy az államvasutakat teher­mentesítsük. (Ménk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Az államvasutak tehermentesítése szem­pontjából igen lényeges szerepet játszik a vizi­utak kérdése. (Ugy van!) Lehetőleg igyekez­nünk kell megszüntetni azt a helyzetet, a melyre már bátor voltam beszédem elején utalni, hogy t. i. nálunk a forgalom jóformán csak a vasúti forgalomra szorítkozik. (Helyeslés a jobboldalon.) A viziutak kérdésében természetesen a dunai hajózás az, melyről elsősorban szólni akarok, és nagyon örülök, hogy Batthyány Tivadar gróf t. képviselőtársam oly melegen érdeklődött a magyar tengerhajózási társaság sorsa iránt, mert tényleg azt tartom, hogy ennek a társaságnak e terv keresztülvitelénél igen nagy szerepe lesz. Egy egészen magyar vállalat ez, a mely eddig is kifogástalanul felelt meg rendeltetésének, a maga körében, a dunai hajózás fejlesztése és lebonyolítása tekintetében. Ezzel tehát ä kor­mánynak számolnia kell. Nem csinálok belőle titkot, t. ház, a mennyire lehetséges, a mostani hajőstársulátokkal való egyezmény megkötésénél a legjobb indulattal, lojalitással fogok velük szemben eljárni, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy gondoskodni kell arról, hogy ha ezek a tárgyalások a mi akaratunkon kivül nehézségekbe ütköznének, legyen oly eszköz a rendelkezésünkre, a mely­lyel fontos érdekeinket a dunai szállítás terén megvédhessük s a forgalmat más utón is le­bonyolíthassuk. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezzel természetszerűleg függ össze a Duna­Tisza-csatorna már felvetett kérdésre, a melyre vonatkozólag az előtanulmányok már igen előre­haladtak, a melynek megoldása azonban termé­szetesen óriási költséget igényel. Erre vonat­kozólag határozott ígéretet épen ezért nem tehetek, de meg azért sem, mert kötelességem­nek ismerem, hogy az ily kiválóan fontos kér­désben, a melynek még alaptételei sincsenek tel­jesen egyetértelmüen megállapítva, alaposabban belenézhessek és ennek alapján dönthessék. (Helyeslés.) Azonban már hamarább kivihető ós szin­tén ezzel függ össze a fővárosi kereskedelmi kikötő létesítése. Ez természetesen igazi nagy jelentőségét csak majd a Duna-Tisza-csatorna kiépítése után fogja megkapni; de ennek a jelentőségét és fontosságát ma sem lehet kicsi­nyelni és ez nem is igényel oly nagy költséget. Erre vonatkozólag a tervek igen előrehaladott állapotban vannak és remélem, hogy csakhamar tehetünk oly lépést, a mi által a vasúti for­galom bajai ellen sikeresen védekezhetünk. Végül, t. ház, maradt a kérdéseknek ne­gyedik csoportja, a melyről szólnom kell s ezek • a beruházási kiadások. Minálunk általában köz­keletűvé vált szólam az, hogy a vasúti forgalom bajait a vaggonhiány okozza, Pedig nem ebben van a baj, hanem a vasút teljesítőképességének hiányában. (Ugy van! jobbról.) A vasút telje­sítőképessége nemcsak a vaggonoktól függ, hanem a teljesítőképességhez szükségesek a sinek és az épületek is. Ez a három kellék nagyon szorosan összefügg egymással és ezeket csak együttesen lehet megoldani. Hogy mennyire összefüggnek ezek egymás­sal, t. ház, annak illusztrálására legyen szabad egy érdekes adatot, amit épen most a tárgyalás folyamán hallottunk, elmondanom. Mikor a nagy fennakadásokról tárgyaltunk, azt mondot­ták, hogy azoknak az üzletvezetőségeknek a keretében, a melyeket nem tudunk kellő számú vaggonnal ellátni, a forgalom simán bonyolódik le. Mert a forgalomban ott van a baj, a hol a vaggon-szám bőségesen áll rendelkezésre. Ez a legjobban illusztrálja a bajnak az okát. Nekünk nem az a feladatunk, hogy csak mozgásba hoz­zuk a vonatokat, hogy az árúkat elszállítsuk; ez semmit sem ér, mert abból sem az eladó­nak, sem a vevőnek nincsen haszna, ha a vaggont, az árút csak mozgásba hozzuk. E tekintetben teljesen egyetértek t. barátommal, az előadóval, hogy itt egy bizonyos tervszerű­séggel kell eljárnunk, ha azt akarjuk, hogy czélt érjünk. (Helyeslés jobbról.) A mi a vaggonok és a vontatóeszközök be­szerzését illeti, e tekintetben arra kell töreked­nünk, hogy a megrendelt tárgyak lehetőleg még ugyanazon év folyamán rendelkezésre álljanak. Eddig ez nem volt meg, és főképen a költség­vetés késői letárgyalása és elakadása volt az oka annak, hogy a szállítások csak az év végén ju­tottak rendeltetésük helyére. Az idei szállítások kiírásánál, abban a reményben, hogy az elő­munkálatok nemsokára meg fognak történni, intézkedtünk az iránt, hogy egy oly pont véte­tett fel a kiírásba, hogy legalább is a szállítá­sok fele az esztendő első felében adandó át. Ez által legalább már fél szállítási képességet nyertünk. (Helyeslés jobbról.) A mi pedig a sinek kiépítését illeti, t. ház, itt én is azt tartom, hogy mindenekelőtt az egyes főpályákat kell elővenni és ezeket kell a második sínpárral ellátni. Ezt ugy értem, t. ház, hogy ha 100 km. sint 10 pályán egyszerre épí­tünk, s ebből mindenütt csak 10—10 kilomé­tert építünk, pedig mindegyiken százat kellene, akkor kilencz esztendőn át a már kiépített részleges pályákat sem lehet használatba venni. Benne fekszik a tőke. fizetjük utána a kama­tokat, a nélkül, hogy hasznát vennénk. Ha pedig ugyanezt a 100 km.-t egy pályán épite­nők ki egy évben, az a pálya egy év alatt hasz­nálható lesz. (Ugy van! Tetszés jobbról.) Ala­pos megbeszélést kell tehát tartani abban a tekintetben, hogy melyek azok a vonatok, a melyek a legjobban igénylik a vágányok kiépí­tését, azokra kell ráfeküdnünk, és igyekeznünk kell, hogy ezeknek teljesítőképességét emeljük. A mi azután a felvevő épületek mikénti

Next

/
Oldalképek
Tartalom