Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-278

S7S országos ülés 1911 október 28-án, szombaton. 75 galom és tanulás után megszerzi például azt a birói diplomát és odaadja magát az állam szervének, ha annak a bírónak kis fizetése mellett nincsen vagyon és ha van kis családja, egyenesen rejtély äz, hogyan bir az ma megélni. (Úgy van! Ügy Van! balfelöl.) Igazán nem tudok elnéző lenni semmiféle törvénytelen lépéssel szemben, de itt a ház szine előtt ki merem mondani, hogy ilyen állapotok mellett, ha megbotlik az, a kinek családja van, én nem tudok rá követ dobni azért, mert a kőnek először a magyar államot kell érintenie, mert az államnak kötelessége, hogy tisztviselőit ugy fizesse. hogy anyagi függetlenségük biztosítva legyen és hogy anyagi gondjaik ne legyenek. (Élénk hdyeslés a W- és a szélsőbaloldalon.) Már most nézzük meg ezt a nagy költségvetést, a mely most már óriási nagy számmal, 1800 millióval dolgozik, és látni fogjuk, hogy a köztisztviselők fizetésének emelésére négy és fél milliót szánt a pénzügyminister ur, a mi azt jelenti, hogy fejenként egy-egy tisztviselőre 13 korona jut. Ez borravalónak sok, fizetés] a vitásnak pedig igazán kevés. (Ugy van 1 ügy van ! baljelöl.) Oka ennek az, hogy a véderő fejlesztése elviszi a többi költséget. Nem is mondotta senki sem azt, hogy ennek a véderőtörvénynek következményeivel járó nagy teherszajjorulatban az ország rögtön bele fog pusztulni. Majd jelentkezni fog ennek nagy súlya 1915 után. KÚn Béla : De arra nézve Lukács azt mondta, hogy nem vállal felelősséget. Bosnyák Géza: Majd igenis meglesz a végkimerülési proczesszus, csakhogy ez kissé lassan megy. Hogy ez a reform mekkora, az tényleg 1915 után válik köztudomásúvá. Midőn az ország teherviselési képességét ily módon akarják igénybe venni, a kormánynak igazán kötelessége lett volna uj erőforrásokról gondoskodni, (Ugy van! ügy van ! balfelől.j meg kellett volna teremteni a gazdasági függetlenséget. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) hogy ez által uj és uj jövedelemhez juttassa az országot. (Igaz ! ügy van! a szélső' foi'oldalon.) De a kormány ezzel szemben min*áent elkövetett arra, hogy Valahogy gazdasági függetlenségünket vissza ne kaphassuk. (Székely Ferencz igazságügyminister tagadólag int.) Sajnálom, hogy az igazságügyminister ur rázza a fejét erre, de én azt hiszem, hogy a gazdasági függetlenség mellett — legalább tudtommal — a korm&jay nem tett egy lépést sem. (Igaz ! Ugy •van! u szélsőbaloldalon.) Székely Ferencz igazságügyminister: De önök sem ! (Halljuk ! Halljuk !) Bosnyák Géza: Én a földmivelésügyi budget tárgyalása alkalmával elmondott beszédemben felhívtam a kormány figyelmét arra, hogy micsoda óriási haszon származnék abból, ha az összes, ugy az állami, mint az egyes biztosításoknak állami kezelésben való kötelezővé tétele kimondatnék. Akkor, midőn ezt beszédemben elmondottam., a t. földmivglé&ügyi minister ur egy szóvá] sem nyilatkozott. Itt pedig lehetne igen nagy hasznot, milliárdokat szerezni az állami költségvetés keretében, de a kormány ehhez nem kíván hozzájárulni. Kún Béla: Ne a dohányárakat emeljék! (Zaj.) Bosnyák Géza: Ha pedig a kormányzás a gazdasági függetlenség, az önállóság utján haladna, ugy mint 1848-ban megindult, hogy ha, mint igen bölcsen mondotta Beöthy Ákos volt képviselőtársunk, hazánk ugy lett volna kormányozva, mint 1848-ban a kormányzási rendszer megindult, akkor most Magyarország egy földi paradicsom lenne. (Igaz ! Ügy van I a szélsőbaloldalon.) E helyett, t. képviselőház, százezrével mennek ki véreink Amerikába. A nemzet teste ezer sebtől vérzik (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) és nincs egy sugár sem, a mely biztatói ag intene felénk. Gazdaságilag el vagyunk maradva, iparunk meg van bénítva és alkotmányunk rongyokban hever, (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) És ugyanakkor^ ä fűikor ilyen szomorú képet tárok fel a nemzetről, jön a kormány egy ilyen óriási teherkivánalommal, a mely még a legműveltebb, a legkulturálisabb államokat is megakasztana fejlődésükben. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Tökéletesen egyetértek Apponyi Albert t. képviselőtársam szavaival, a ki azt mondotta, hogy ily módon, ily nagy terhekkel járó javaslatot még akkor sem lehetne megszavazni, hogy ha az hozná is az összes nemzeti követeléseket. De, t. képviselőház, én bizom a nemzeti eszmének erejében, a mely fel fogja kelteni ezt a nemzetet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én bizom a magyarok Istenében, a ki mindig közel volt akkor, a mikor a veszély mellettünk volt, és bizom Kossuth Lajos mondásában, hogy az Isten sem halt meg azért, mert oltára körül a hívei meggyérültek. Az ámítások köde szétfoszlik, a csalódásokból kiábrándulnak és a hivők serege újból megjelenik az oltárnál. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A javaslatot nemcsak pártállásomból kifolyólag nem fogadom el, de azért sem, mert azt hazámra veszélyesnek, károsnak tartom, hanem ezzel szemben vagyok bátor a következő határozati javaslatot előterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : »Határozati javaslat. A képviselőház a törvényjavaslatot visszaküldi a véderő- és pénzügyi bizottságokhoz azzal, hogy a tényleges szolgálati idő szabályozására vonatkozó intézkedéseket oly módon dolgozza át, hogy a kétéves szolgálati idő legalább a gyalogságnál, lovasságnál és a tüzérségnél teljesen keresztülvitessék, és igy a katonák egy harmadának egy harmadik évre való visszatartása mint a jogegyenlőséggel, a katonai szolgálati fegyelem érdekeivel, nemkülönben a kétéves szolgálati idő elvével ellenkező rendelkezés teljesen elejtessék.« (Elénk helyeslés és taps a székőbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) 10*