Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-278

76 278. országos ülés 1911 c Elnök : T. ház ! A napirend tárgyalására szánt idő letelvén, bátor vagyok a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve javaslatot tenni. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, október 30-án, d. e. 10 órakor tartsa a következő napirenddel: Névszerinti szavazás a szekszárdi kerület népgyüLésének kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Jaczkó Pál képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; névszerinü szavazás Désfalva községnek kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Ja?.zkó Pál képviselő urnak ezzel szemben b adott elleninditA anya felett; névszerinti szavazás Kristályfalu község képviselőtestületének kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Jaczkó Pál képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; névszerinti szavazás Szeged város polgárságának kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Jaczkó Pál képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; névszerinti szavazás Felsőszeli község polgárságának kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Jaczkó Pál képviselő urnak .ezzel szemben beadott elleninditványa felett ; névszerinti szavazás Kassa város közönségének feliratára vonatkozó elnöki előterjesztés és Jaczkó Pál képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; névszerinti szavazás Sopron város közönségének feliratára vonatkozó elnöki előterjesztés és Jaczkó Pál képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett: névszerinti szavazás Sáros vármegye közönségének feliratára vonatkozó elnöki előterjesztés és Jaczkó Pál képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; és végül a véderőről szóló javaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak ezen előterjesztésemhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, a határozatot ily értelemben mondom ki. Most pedig áttérünk az interpellácziókra. Ki következik ? Gr. Draskovich János jegyző: Ráth Endre! Elnök: Jelentem a t. háznak, hogy Ráth Endre képviselő ur kéri a t. házat, hogy interpelláGzióját más alkalommal adhassa elő. (Helyeslés.) A ház ehhez hozzájárul. Ki következik ? Gr. Draskovich János jegyző: Nadányi Gyula ! (Felkiáltások: Máskorra halasztja!) Egy hang (balfelől) : Dehogy halasztja ! Nadányi Gyula: T. képviselőház ! Folyó évi április hó 25-én egy interpellácziót intéztem volt a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz és az igazságügyminister úrhoz. Az igazságügyminister ur átérezve azt, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) hogy ez az interpelláczió egy olyan kérdést szellőztet, a mely a nemzetnek dóber 28-átt, szombaton. egyik igazán legfájóbb sebét érinti, honorálta szerény felszólalásomat azzal, hogy bár feltételesen, de válaszra méltatta. Hanem a hultuszmmister ur, a kinek ez a kérdés legszigorúbban a resszortjához tartozik, ezen interpelláczióm benyújtásával és a bekövetkezett tényekkel szemben, ugy látszik, teljesen hallgatásba és "tétlenségbe burkolódzik. Miután pedig az akkor már általam jelzett esélyek bekövetkeztek, ez a tény azt igazolja, hogy a kultuszminister ur ezt a kérdést semmi tekintetben figyelemre nem méltatta. Talán nem tartja elég fontosnak azt a tényt, hogy egy állami iskola beszüntettessék egy felekezeti oláh iskola javára,, vagyis a magyar állami iskola meghátráljon, és a nemzet testéből átadjon egy darabot a folyton terjeszkedő, folyton szélesebb körben felfelé nyomuló, felekezeti izgatók által vezetett nemzetiségek részére, ez által a magyar kultúrpolitikát a béke jelszavával cserben hagyva, a magyar állam tekintélyét lejáratva. Minálunk, t. ház, minden béke felér egy vesztett csatával a nemzet kárára és hátrányára. (Ugy van ! ügy van ! balfelől.) Ezen tények rövid ismertetése után és idő kímélése szempontjából, hogy a t. ház jobban betekinthessen az ügybe, leszek bátor hét hónap előtt előterjesztett interpellácziómat felolvasni. (Halljuk! Halljuk ! olvassa) : »Van-e tudomása a vallás- és közoktatásügyi mmister urnak arról, hogy a szudricsi állami iskolában Roxin rieni-i pópa megakadályozta a magyar nyelv tanítását és a rieni-i felekezeti iskolából elkobozta a magyar A-B-C tankönyvet, megtiltva a magyar nyelv tanitását, és ha igen, hajlandó-e & törvényes intézkedéseket megtenni Roxin pópa ellen, az 1898. évi XIV. t.-cz. 4. §-a. illetve az 1909. évi XIII. t.-cz. 5. §-ának alapján, és a magyar nyelv tanitási jogának érvényt szerezni ? Az igazságügyminister úrhoz : Van-e tudomása az igazságügyminister urnak arról, hogy a szudricsi állami iskolában a tanítványok magyar nyelvű tanitását Roxin rieni-i pópa megakadályozta, és ha igen, hajlandó-e az 1878. évi V. t.-cz. 172. §-a alapján nevezett pópa ellen a nagyváradi kir. ügyészség utján az eljárást megindittatni ?« Az igazságügyminister ur, mint értesültem, e tekintetben a lépéseket annak idején meg is tette. (Helyeslés és éljenzés.) Ezen általam felolvasott interpelláczió megtette hatását és akkori jóslásom beteljesedett. Röviden felolvasom, hogy mit mondtam akkor és mi következett be. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Itt egy más veszély is fenyegeti az iskolát. Nevezetesen, a mint értesültem és meggyőződtem róla, a sudricsi állami iskolát körülbelül az őszszel be kellene zárni, ha a minister ur erélyesen közbe nem lép, nem lesz a kit tanitsanak. Tehát kérem a közoktatásügyi minister urat, ezt ne tessék engedni, inkább.álljon az az iskola üresen, hadd legyen mementója a mi vétkes nemzeti politikánk végeredményének, legyen egy fel-