Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-278

278. országos ütés 1911 vény fél évvel előbb lett megalkotva, akkor lett szentesítve és ö felsége királyi esküjével meg­erősítve. A magyaT nemzet nem léphet továbbra is a jogfeladás sikamlós útjára, hiszen már 67-ben sok lett feladva, és a mi kevés még megmaradt, kötelességünk mindenkor megőrizni, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) És a mig a 67-es párt többségben van, kötelessége a magyar államférfiu­nak sziklaszilárdan megállani a magyar kiegye­zési törvény mellett és nem az osztrák kiegyezési törvény mellett. Ez a 67-es többségnek nemcsak becsületbeli, de hazafiúi kötelessége, a melyért a történelem Ítélőszéke előtt óriási felelősséggel tartozik. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. ház ! Nemzeti nyelv nélkül nincs nemzet. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A nemzeti nyelvnek is megvan a maga szuverenitása, a mely­nek addig kell terjedni, mint az ánam szuvereni­tásának. Ebből folyik az a megdönthetetlen igaz­ság, hogy a hova a nemzeti nyelv uralma nem terjed ki, oda nem terjed ki az államnak szuvere­nitása sem. Épen ezért lehetetlen nekünk lemondani a hadsereg magyar nyelvéről. (Ugy van! ügy van! a baloldalon.) Az a hadsereg, a melyben ma szol­gálnak fiaink, nem magyar hadsereg, nyelve a német, a mely reánk nézve épen olyan idegen, mint akár az angol, akár a franczia. De nem is tud nekem senki felmutatni sem itt e házban, sem széles e hazában egyetlenegy olyan törvényt sem, a mely megengedné azt, hogy hazánk akármelyik kormányzati ágában szabad lenne használni a német nyelvet. Lovászy Márton: Most akarják törvénybe iktatni ! Ábrahám Dezső: A perrendtartási vívmány! Bosnyák Géza : Tény az, t. ház, hogy az 1867. évi kiegyezési törvénynek 12. czikke a nemzet katonai jogait szűkítette és ugyanakkor bőví­tette az uralkodó katonai jogát. De csak annyival bővíthette, mint a mennyivel a nemzeti jogokat szűkíthette. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hisz minden katonai felségjog, mielőtt azt a nem­zet a királyra ruházta volna át, katonai nemzeti jog volt, tehát csak az lehetett katonai felségjoggá, a mi azelőtt katonai nemzeti jog volt és egyéb semmi sem. (Igaz ! Ugy van! Zaj jóbbfelöl. Elnök csenget.) Tény az, hogy a hadseregnek 67 előtt önálló magyar hadseregnek kellett volna lennie, a 67-es törvény értelmében pedig kiegészítő hadseregnél? s nem, mint tévesen mondják, közös hadseregnek. Az egész hadsereg két részből áll, a magyar és az osztrák hadseregről, s ez a két rész alkotja az egész hadsereget. Az osztrák hadsereg is ép olyan kiegészítő része az egész hadseregnek, mint a milyen kiegészítő része a magyar hadsereg az egész hadseregnek. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) \ H> Kun Béla: Ez az igazság! október %8-áü, siombatoil. 71 Bosnyák Géza : Kiegyezési törvényünk értel­mében nem a hadsereg közös, hanem csak a véde­lem, a védelemnek pedig csak eszköze a hadsereg. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Kétségtelen tény az, hogy a kiegészítő magyar hadsereg vezérletére, vezényletére és belszerveze­tére csakis a magyar király felségjogai terjedhet­nek ki, mert hiszen^ha^erre az osztrák császárok felségjogai is kiterjednének, akkor nemcsak a hadsereg lenne egységes, hanem egységesnek kel­lene lennie a magyar király és az osztrák császár felségjogának is, a mi pedig merően beleütköznék alkotmányunkba. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ábrahám Dezső : Ez az okos beszéd ! Bosnyák Géza : A király a kiegészítő magyar hadseregben a német nyelvhez királyi felségjogán ragaszkodik. 67 előtt törvényellenesen lett meg­fosztva e hadsereg nyelvétől, tehát akkor a német nyelv alkalmazása törvénytelen volt, s a mi 67 előtt törvénytelennek minősíttetett, az törvény­telen ma is, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert hiszen a felségjog 67 után sem lett mássá, mint a mi volt a nemzeti jog korában. Ha valaki komolyan foglalkozik ezzel a kér­déssel, ugy lehetetlen, hogy reá ne jöjjön arra, hogy egy nemzet hadseregét nyelvétől csak fegy­veres erővel lehet megfosztani, de hogy egy nem­zet a maga nyelvéről önként mondjon le, az teljes lehetetlenség. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélső­baloldalon.) Hiszen épen a nemzeti nyelv érvényesülése az állami szervezet minden ágában alkotja a nemzetet. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés a bal­és a szélsőbaloldalon.) A 48-iki függetlenségi párt, ugy mint ezelőtt, most is kétségbevonja a királynak azon felség­jogát, hogy a magyar hadsereg nyelvét németté tehesse, (Igaz ! Ugy van! Helyeslés a baloldalon.) s midőn ezt a függetlenségi párt kétségbevonja, akkor korántsem akarja a magyar királynak 67-ben szerzett felségjogait érinteni. Nekünk csak az a kívánalmunk, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ennek a tűrt, visszás helyzetnek Ö felsége egyszer már királyi hatalmából vessen véget, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) annál is inkább, mert közismereti! tény, hogy azok a súlyos válságok, a melyek időszakonként király és a nemzet kö­zött kitörnek, majdnem mindig a felségjogok té­ves magyarázatából erednek. (Igaz! ügy van! balfelől.) Megfizethetetlen érdemeket szerezne te­hát az az államférfiú ugy a dinasztiának, mint az államnak is, a ki meggyőzné végre az uralkodót, hogy a magyar király felségjogainak tartalma nem lehet más, mint csak a magyar nemzeti tar­talom. (Igaz! ügy van! Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) S ha ezt az álláspontot a ma­gyar király egyszer elfogadja, akkor az ellentétek, a melyek a nemzet és a dinasztia között ki-kitör­nek, egyszer s mindenkorra végleg meg lennének szüntethetők. (Igaz! Ugy van! balfelől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom