Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-302
5őS. országos ülés Í9ÍÍ november 30-án, csütörtökön. 529 Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Szmrecsányi György: , . . a fővárosnál nem kapták meg a jogorvoslatot, akkor a királyi ügyészséghez fordultak; nem a főváros, hanem ők maguk hozták ezeket a dolgokat a királyi ügyészség tudomására. És én dr. Kadosa Marczell ügyvéd úrtól, Kunfi Zsigmond és társainak jogi képviselőjétől arról értesültem, hogy az ügyészség e feljelentéseket ad akta tette, és pedig formai okokból. (Zaj a balközépen. Mozgás a jobboldalon.) Huszár Károly (sárvári): TJgy van! Ez a szabadkőművesség a bíróságnál, az ügyészségnél! (Nagy zaj a jobboldalon és a balközépen. Elnök csenget. Nagy zaj jobbfelöl.) Elnök (csenget) : Huszár Károly képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj balról. Felkiáltások jobbról: Ne gyanúsítsa a bíróságot!) A magyar bírói kar függetlensége sokkal becsesebb biztositéka jogrendünknek, semhogy a bíróságnak ily meggyanusitását eltűrhetném. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Huszár Károly (sárvári): Ez a szabadkőművesség a bíróságban! (Nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Micsoda dolog ez! Rendre!) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék az elnöki figyelmeztetés előtt meghajolni. (Zaj.) Kérek csendet. (Zaj.) Huszár Károly (sárvári) : Szép demokráczia ez! (Zaj,) Csalásokat mentenek! (Nagy zaj.) Elnök: Ezért másodszor is rendre utasítom a képviselő urat. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj és mozgás a baloldalon.) Szmrecsányi György: Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam azt ajánlotta, hogy ha ilyen visszaéléseknek jövünk tudomására, akkor menjünk a bíróság elé. Kunfi Zsigmond ur és társai mindent elkövettek, a mi módjukban állott, fordultak a főváros igazoló-választmányához, feljelentést adtak be az ügyészséghez, de nem kaptak egy helyütt sem elégtételt. Darvai Fülöp: Miért nem vette át a pótmagánvádat ? Joga van hozzá! (Mozgás balfelöl.) Zboray Miklós: A közérdeket az ügyészség képviseli. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat szíveskedjenek csendben maradni. (Helyeslés jobbfelöl.) Szmrecsányi György: Darvai t. képviselőtársam azt kérdezi tőlem, miért nem vette át a pótmagánvádat? Tökéletesen jogosult és indokolt kérdés ez. Ámde én azt kérdem Darvai Eülöp t. képviselőtársamtól, nem látja-e, hogy minő természetű dolgok ezek? (Zaj.) Hát azt hiszi, hogy több ezer meghamisított szavazat... Heltai Ferencz: Eddig csak háromszáz van! (Mozgás balfelöl.) Szmrecsányi György: Háromszázhuszonöt! Zboray Miklós: Czinizmus ilyet mondani! (Zaj.) Förster Aurél: Keveslik. Többhöz vannak szokva! (Mozgás jobbfelöl,) KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XII. KÖTET. Elnök: Csendet kérek ! Szmrecsányi György: Azt hiszi t. képviselőtársam, hogy olyan könnyen megy az, hogy emberek, a kik két kezük munkája után élnek, hetekig, hónapokig vizsgálják az ilyen visszaéléseket ? Ki hivatott erre ? Miért fizetjük az ügyészséget, a bíróságot ? Azért, hogy azok indítsák meg hivatalból az eljárást, mert Kunfi Zsigmondtól és társaitól nem kívánhatjuk meg a közérdeknek olyan messzemenő szolgálatot, hogy idejüket és pénzüket áldozzák a visszaélések kiderítésére, a mi tulajdonképen nem is az ő privát ügyük, hanem a közérdek körébe tartozik. (TJgy van! a középen!) De nemcsak a VIII. kerületben voltak ilyen visszaélések. (Halljuk! Halljuk!) Én ugyan mind a háromszázhuszonötnek nevével szívesen szolgálok, ha meg akarják nézni. Voltak ilyenfajta visszaélések a VII. kerületben, az Erzsébetvárosban is. Ezt később állapították meg ugyancsak ezek az urak, de most már okulva, a történteken, nem fordultak senkihez, hanem egyszerűen a nyilvánosságra hozták az adatokat. Nyilvánosságra hozták azt, hogy ott az egyik gyár alkalmazottait használták fel arra, hogy őket szavaztassák le a távollevő szavazók helyett. Ezeket a dolgokat, a melyeket most előhoztam, nem most hallja először e közönség. Ezek már 1909 deczemberében és 1910 januárjában megfordultak a nyilvánosság előtt. Vázsonyi Vilmos képviselő ur, a ki a városházán mindenesetre nagyon benfentes pozicziőt foglal el, talán tagja is az igazoló-választmánynak . . ; Pető Sándor: Nem! Szmrecsányi György: Hát nem tagja, de ez mellékes ! Azonban mindenesetre tudomást szerzett a dologról, mert a budapesti szocziáldemokrata párt ebben a tárgyban ismételten gyűléseket tartott és orgánumában szellőztette a kérdést, szó szerint közzétette a feljelentés szövegét, a melyből nekem is rendelkezésemre bocsátottak egy példányt. Hát Vázsonyi Vilmos ezekről ne tudott volna ? Ismétlem azt a kijelentésemet, hogy ha én a Cátót adom, ha én mint purifikátor lépek fel, akkor az ilyen visszaélések előtt idegen kerületekben sem hunyhatok szemet, s legkevésbbé teheti ezt Vázsonyi Vilmos. Hanem itt megint csak az a taktika, hogy mellékvágányokra terelik a kérdést; ő a saját képviselőválasztását tolja előtérbe és a hátulsó ajtót nyitva hagyja magának akkor, a mikor azt mondja, hogy ő csak a saját kerületében történtekért felelős. Én nem vonom őt felelősségre, én nem mondom, hogy ő a hamisítások oka, hanem azt veszem tőle rossz néven és azt lobbantom szemére, hogy ha maga tolja fel magát purifikátornak, miképen hunyhat szemet ilyen dolgok előtt? (Helyeslés a baloldalon.) Förster Aurél: A III. kerületben most ítéltek el négy embert! 67
