Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-301

301. országos ülés 1911 november 29-én, szerdán. 507 gésben áll a haderő ügyével, mert a hadseregnek képzett tisztikarra és képzett, értelmes legénységre van szüksége. Hála Istennek, a magyar nemzetben megvan a harczkészség, a rátermettség. Azt szokták mondani, a magyar ember lóháton születik, lóhátra terem és igy a huszárságnál, de más fegyvernemeknél is kitűnő hasznát veszik, a magyar emberanyagnak. Ezek a veleszületett tulajdonságok csak fokoztatnának, ha az iskolában értelmét, fejlesztenék, látókörét szélesitenék, mert a hadsereg tagjainak értelmessége, tudása, sohasem ártott egyetlen haderőnek sem. Állíttattak fel nagy haderők, a melyek évszázadokon át rettegésben tartották a világot, véres harczok jelezték megjelenése nyomát Európa földrajzán, éreztük mi a töröknek, a muszkának hatalmát, különösen a múlt században a muszka hatalmának óriási erejét és ime, mit látunk? Mert nem tanult, mert nincs meg a kellő intellektuális ereje, túlszárnyalja őt a tanulékony japán, a mely a modern technikának, műveltségnek minden kellékét igyekszik elsajátítani, a maga nemzetének termő talajába nyugatról hozott kultúrát elültetni, meggyökereztetni. És ime, hogy milyen üdvös gyümölcsöket terem ez, azt tapasztalhattuk a legutóbbi japán-orosz háborúban. Nem kell csak a porosz-franczia hadjáratra hivatkozni, és azt a közhelyet koptatni, hogy ott a német iskolamesterek nyerték meg a csatát, de hivatkozhatunk ezekre a példákra és magára az élet-tapasztalatra. Elvégre mindenkinek megítélésére bizhatom, vájjon egy tisztán fanatizált haderő a hatalmasabb-e vagy egy fegyelmezett haderő. Mindig az intelligens csapatok harczképességében és győzelmi esélyében lehet jobban bizni. A mi haderőnk fejlesztésével is szerves kapcsolatban áll kultúránk fejlesztése és az, mikor a haderő fejlesztésére ilyen óriási összegeket akarunk elszakítani, azt a kultúra sínyli meg, de megsínyli a közegészségügy is. (TJgy van! balfelől.) Nem állítunk fel kórházakat, pedig a nép egészségének fentartása szintén szerves kapcsolatban áll a véderővel, az ujonezállitással. Sokszor csenevész legényeket állítanak ujonczsor alá. Igazán megdöbbenünk néha egy-egy ilyen ujonczozási kimutatásnak elolvasása után — megdöbbenünk. Hiszen ezért kellett a 20-ik évről áttenni az első korosztályt a 21-ik esztendőre, mert azt hittük, hogy az állitáskötelezettségnekezzel az egy évvel való kitolása, s a szervezetnek ez alatt várható fejlődése az ujonczozásnak kedvezőbb esélyeit, kedvezőbb statisztikáját fogja előidézni. De nem idézte elő még ez sem, (Igaz ! Vgy van! balfelől.) mert a mi közegészségügyi berendezkedéseinkre nem telik ugy, a mint telni kellene, mert a magyar állam nem tudja teljesíteni polgáraival szemben a közegészségügy tekintetében ráháramló feladatokat. (Igaz! Vgy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Ennek oka az, hogy a katonaság magával viszi, elragadja a nagyobb összegeket, ugy, hogy a milliók mellett, a melyet a katonaság felemészt. a többi nagy, elsőrangú, még harczászati, hadászati szempontból is nagyon fontos más tárczákra igazán csak irgalomgarasok jutnak. (Igaz! ügy van! balfelől.) Nem telik akkor doktorra, nem telik patikára, könyvre, mikor elviszi a pénzt a házból a katonafiu, mikor annak parádés ruhájára, extra mondurjára kell a pénzt elpazarolni, mikor ujabb czifránál-ezifrább szerszámokra és ujabban és ujabban kigondolt subiczkokra kell a pénz, a melyekkel puczolja az überschwung-sziját, meg egyéb szijazatát, mikor ilyenekre kell odadobálni a megszámlálatlan miihókat. A katonáim elviszi a többi gyermek jussát ; az egyiket nem hagyja, hogy felneveljék, mert nem telik iskoláztatásra, s mert nincsen iskola; a másikat nem .tudják gyógyítani, mert nem telik kórházra, de meg nincsen kórház se. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És a mikor azt látjuk, hegy Magyarország terhei egyre fokozódnak és a hadsereg terhei is egyre emelkednek, a gazdasági viszonyok pedig naponkint romlanak, akkor igazat kell adnunk' Apponyi Albert mélyen t. képviselőtársamnak, hogy ilyen óriási teheremelés súlya alatt csak összeroppanhat a magyar államiság, csak összeroppanhat a magyar nemzet. (Igaz! Vgy van! a bal- é>- a szélsőbal-oldalon.) És kérdem, melyik a nagyobb fenyegető veszedelem ? A külellenség részéről fenyegető veszedelem-e, a melyben esetleg ő húzza a rövidebbet — vagy mi verjük meg őt, vagy ő ver meg minket, — vagy pedig az a másik veszedelem, a mely a rendkívüli felfegyverkezésben rejlik, ha igy a rojapánt haderőre elköltött ujabb és ujabb milliók által el hagyjuk vonni azokat az összegeket, a melyek más állami czéljaink előmozdítására volnának szükségesek, és a melyeknek elhanyagolása időnap előtt közgazdaságunknak és egyéb viszonyainknak teljes összeomlását, (Igaz! Vgy van,! a bal- és a szélsőbaloldalon.) tehát államiságunknak és nemzetünknek is teljesen bizonyos, a kétszer kettő bizonyosságával bekövetkezendő összeroppanását vonják maguk után ? (Igaz! Vgy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház ! Hogy nem a levegőbe beszélek, legyen elég csak arra a rövid kis statisztikai kimutatásra utalnom, hogy míg 1889-ben általános kiadás czimén csak 47 millió volt a közös hadsereg szükséglete, ma már ez 90 millióra emelkedett, tehát kétannyira ; (Zaj. Halljuk! Halljuk ! balfelől.) míg akkor természetbeni illetékekre csak 26 millió kellett, ma már ez az összeg is csaknem megkétszereződött és 48 millióra emelkedett; a közétkezés 26 millióról épen a kétszeresére, 52 millióra szökött fel; ágy és ruházat czimén akkor csak 15 milliót vettek igénybe, ma 28 millió kívántatik ; az elhelyezési költség akkor 9 millió volt, ma pedig 37 milliót kell kiadnunk ezen a czimén, sőt még a pótlovazás költsége is, a mely akkor csak 3 millió volt, ma már majdnem háromszorosára, 8,660.000 koronára emelkedett. T. képviselőház ! Ilyen óriási emelkedés mellett, ilyen óriási igények mellett még további eme64*.