Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-294

336 29k országos ülés IMi november 21-én, kedden. azok a terhek, melyeket mi hiábavaló kiadáskép a véderőre fordítunk. (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) Beszédének legelső részére, a melyben Holló Lajos t. képviselőtársam beszédére válaszolt és azt mondja, hogy sokkal előbbrevalónak tartja a közigazgatás reformját, mint a választói jogot, csak az a válaszom, hogy hogyan ülhet a munkapárt táborában, (Igaz ! TJgy van ! balfelóí.) mikor a munkapárt *maga is a választói jog megvalósítását sokkal előbbrevalónak tartotta, (Zaj.) mint a közigazgatás reformját ? (Zaj és ellentmondás a jobboldalon.) HenCZ Károly: Ez csak sorrendi és nem elvi kérdés. Azért ott ülhet! (Zaj.) Eitner Zsigmond : A kormány programmjában benne van ! (Zaj.) Ezek előrebocsátása után már pártállásomnál fogva is, és minthogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, a költségvetést természetesen nem fogadom el. Látok ugyan a költségvetésben némi haladást a belügyi kormányzat terén, látom némi javulását az állapotoknak, de mégis kénytelen vagyok hozzászólni az igen t. előadó ur beszédéhez, és pedig a sorrendet megtartva elsősorban is a gyermekvédelem kérdéséhez. Igaz. hogy a gyermekvédelem Magyarországon talán sokkal előhaladottabb, mint a többi kulturállamban . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Eitner Zsigmond : . .. mégis annyi hiánya van különösen a kivitelben, hogy ezen mindenesetre segiteni kell. Azt mondja az igen t. előadó ur (olvassa) : »Ennek igazolására legyen szabad felhoznom azt, hogy mig a betegápolási és gyermekvédelmi költségek ezelőtt 10 esztendővel, 1901-ben még csak 4,573.290 koronát tettek ki, addig a jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetésben már 19,772.962 koronával szerepelnek, és hogy a közegészségügyi rovatban az elmebetegek etc.ápolására szolgáló intézményekre az 1901. évre 3,315.254 korona volt előirányozva, ma pedig már ezek az intézmények 7 millióba kerülnek.« T. képviselőház! A gyermekvédelem annak daczára, hogy Magyarországon már a kulturállamokat is megelőző sok intézmény létesült e téren, mégis nagyon hiányos, és nagyon költséges a kezelése, mert a kiadásoknak, a mint a költségvetésben is fel van véve'az anyagi és dologi kiadások olyan nagy részét képezik, hogy ezáltal sokkal kevesebb jut a gyermekek tényleges ellátására. A második kérdés, melyről szólni kivánok, a közegészségügy kérdése. Itt osztozom Eakovszky István t. képviselőtársam nézetében ; egyes anomáliákra mégis rá kell mutatnom. Es itt megvallom, bizonyos tekintetben talán haza is beszélek. Megtörtént ugyanis Sümegen, hogy az idén vérhasjárvány lépett fel, az ottani orvosok is megbetegedtek, mire a belügyi kormányt járványorvosok kiküldésére kértük fel; a járványorvosokat ki is küldték, telj esitették is kötelességüket és megállapitották, hogy a járvány oka a vízhiányban van. A betegség később megszűnt és a járványorvösokat visszarendelték, azonban a betegápolás költségeit a községek és annak lakói voltak kénytelenek fizetni, még pedig nem is három százalékos, hanem öt százalékos pótadó alakjában, sőt még a járványorvosok kiküldésének a költségeit is, melyek pedig magasan vannak megállapítva, felerészben a községekre rótták. Az én nézetem az, hogy az ilyen járványok alkalmával felmerülő költségeknek a fedezése eminens állami feladat, még ha ez a költségvetésben felvett összegeken felül ujabb kiadásokat is igényel, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A harmadik, a mihez hozzászólani kivánok, a községek segélyezésének ügye. A községek segélyezésére, mint az előadó ur is kifejtette beszédében, 230.000 koronával több lett a költségvetésbe beállítva. Ezt az összeget a nagyobb községekben szükségessé vált segéd jegyzői állások szervezésére kívánják fordítani. Igaz ugyan, hogy a költségvetésben, mint az előadó ur is emiitette, a községek kiadásainak a fedezésére 3,472.200 K többlet van felvéve, ebben azonban bennefoglaltatik a városok segélyezésére fordítandó egy millió korona is. Ha pedig levonjuk a körorvosok illetményeire fordított összeget is, azt veszszük észre, hogy mindössze 2,080.000 K az, a mit a vármegyei közigazgatásra, a községi körjegyzők és segédjegyzők illetményeire kivan a költségvetés fordítani. Ma ugy áll a helyzet, hogy bár a községi jegyzők igen nagy részében állami szolgálatot teljesítenek, a jegyzői állások fentartásával járó kiadásokat a községekre róják, ezekhez a kiadásokhoz az állam semmivel sem járul hozzá, (ügy van ! a szélsőbalóldalon.) Hiszen nálunk például újonnan kellett szervezni egy községi másod-, illetve harmadjegyzői állást, mert a körjegyző már vizsgálóbírói és ügyészi teendőket is kénytelen ellátni. (Ugy van! balfelől.) Ezek után nem lehet sokallanom azt az öszszeget, melyet a költségvetés a községi jegyzők fizetésének kiegészítésére, illetve uj jegyzői állások kreálására fordít, (Helyeslés balfelől.) miután a tulajdonképeni többlet a mostam költségvetésben mindössze csak 230.000 K. A községek segélyezésére, elsősorban azért a munkáért, a mit teljesítenek, de különösen egyes községeknek ivóvízzel való ellátásának czéljából is az eddig felvett 100.000 korona helyett 170.000 kor. vétetett fel a költségvetésbe. Ebből a 170.000 koronából, a mint épen Hammersberg t. képviselőtársam is emütette, 20.00Q korona a földmivelésügyi tárczából vétetett át, tehát a belügyi tárczában az emelés tisztán 50.000 korona. Ebben a segélyben eddig a földmivelésügyi vagy a belügyi tárcza költségvetésének terhére azok a községek létesültek, a hol a földmivelés' vagy az állattenyész tés érdeke indokolták, vagy pedig a közegészségügyi szempont kívánta azt meg. Azonban ezek a segélyezések leginkább olyan községeknek utaltattak ki, a hol artézi kutak fúrására volt szükség. Ugy tudom, hogy az egész országban az eddigi