Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-293

•308 293. országos ülés 1911 olvasásokra és előadások tartására fogunk forditani, hogy előadás és felolvasás után nagyot ihassanak, ha igy akarjuk a terjedő alkoholizmust továbbterjedését megakadályozni, ezzel csak a helyes szándékot teszszük nevetségessé. Eítner Zsigmond: Akkor nem lehet a választáskor itatni a választókat! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar : Be kell csukni a korcsmákat a választások alkalmával! (Zaj. Elnök csenget.) Győrffy Gyula : En örömmel üdvözlöm a belügyi kormányzatot akkor, a mikor az alkoholizmus veszélyét felismeri és dokumentálja, hogy az ellen küzdeni akar, de akkor arra kérem, hogy egy ilyen összeg beállításával ezt a beismerését ne tegye nevetségessé, hanem méltóztassék a rendelkezésre álló eszközöket igénybe venni, tessék a saját hatáskörében hadat üzenni az alkoholizmus terjedésének és tessék odahatni, hogy mint kormány, mint pénzügyminister az alkoholizmus terjedésére alkalmatos italmérési engedélyeket ne osztogassa oly bőven, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és mint belügyminister korlátozza az italmérések látogatását. Az előadó ur igen helyesen jegyezte meg. hogy bármily jó közigazgatási rendszert állapítsunk meg teóriában Magyarországon, az mindaddig eredményre nem vezethet, mig erős községeink nincsenek. Azt hiszem, a t. képviselőháznak nagy része csak a községi törvényből ismeri a községet, de községet a maga formájában alig látott máskor, mint választáskor. (Ellenmondás jobbfelől.) Ha községeink helyzetét megnézzük, és hozzáveszszük azt, hogy a községek eme helyzete különösen a miatt állt elő, hogy ők egyúttal az állam számára is végtelen sok feladatot kénytelenek saját erejükből ellátni, akkor a t. előadó urnak az a megjegyzése, hogy pótadók által segithet magán a község, hogy autonómiáját és községi feladatait annál szélesebb körben és jobban láthassa el, teljesen értéktelen azért, mert községeink a rájuk háruló óriási feladatok következtében oly nagymérvű pótadókkal vannak máris megterhelve, hogy saját legelemibb törvényes, közegészségügyi és kulturális szükségleteiket sem tudják kielégiteni. (Igaz ! Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy egyebet ne emlitsek, a községnek felelős közege a községi biró, de a mint az a magyar közigazgatásba teljesen beleillik ez a közeg csak névleg, törvény szerint felelős, mert helyette a közigazgatást a községi jegyző végzi. Az ő feladata volna az, hogy a község autonómikus ügyeit, tehát a községi lakók érdekeit, mint intelligens közeg ellássa ; ezért kapja fizetését. De ime, jön az állam és mindenféle czélokra igénybe veszi ezt a községi jegyzőt: adókivetésnél, adóbehajtásnál, ujonczállitásnál, katonaügyeknél, gyámhatósági ügyeknél, az igazságszolgáltatásnál — hiszen nyomozó közeg — stb. Már most ennyi súlyos állami feladat ellátása mellett, kérdem, hogy képes-e és mikor képes az a községi jegyző azon czélnak szolgálni, a melyre rendeltetve van, hogy t. i. a községi autonómikus testületnek anyagi és kulturális érdekeit nouember 20-án, hétfőn. szolgálja. Es hozzá, hogy a helyzet teljesen rossz legyen, a községek legnagyobb része olyan fizetést sem tud annak a községi jegyzőnek adni, a mely az ő ellátására elegendő volna. A törvén y

r a megélhetés tekintetében őt az u. n. magánmunkálatokra utalja; szabályrendeletek állapítják meg, hogy a magánmunkálatokért, a melyeket a felek számára teljesit, dijazva legyen. így kénytelen megszerezni megélhetésének feltételeit. Hát akkor, hogyha az állam ennyi módon veszi igénybe, hogyha megélhetése végett magánmunkálatokat kell teljesíteni, a miből jövedelmének legnagyobb részét megszerzi, akkor méltóztassék megmondani, hogy mint községi közegnek mikor jut ideje a községi teendők végzésére ? Ezért van az, hogy községeinkben a rendelkezésre álló anyagi erők daczára sem fejlődik ugy sem a közigazgatás, sem maguk a községek nem fejlődhetnek ugy, a mint kellene. A belügyi tárcza a városokról ismét bőkezűen kivan gondoskodni, de a községekről nem. Pedig a községi adminisztráczió az állani számára sokkal nagyobb szolgálatokat tesz, mint a városi. A városok csak egy kis területen végzik az állami közigazgatásnak rájuk utalt feladatait, a községek pedig az ország legnagyobb területén. (Ugy van I Ugy van! a baloldalon.) Ha tehát a városok azon a czimen, hogy állami és kulturális funkeziókat végeznek, ilyen nagymérvű segélyhez jutnak, vájjon nem gondolja-e a belügyi kormány, hogy e czimen a községek is megérdemelnének hasonló támogatást. Székely Ferencz igazságügymsnister: Nyoicz milliót kannak. Győrffy Gyula : Méltóztassék ezt a számot elosztani a községek számával, és megmondani, hogy mi jut egyre. Hiszen horrendum dictu, van olyan község, a mely 500%- os pótadót visel, de alig van olyan, a melynek pótadója 50%-on alul maradna, az olyan meg egyenesen unikum, a mely pótadót egyáltalán nem fizet. (Zaj. Ellenmondás jobbfelől. Halljuk ! Halljuk !) Ha a községek ennyi megterheltetéssel kénytelenek nem a maguk, hanem az állam közigazgatását ellátni, akkor csodálkozhatunk-e azon, hogy iskolákat csakugyan nem tarthatnak fenn, hogy a közegészségügyi követelményeknek nem felelhetnek meg, hogy sok helyen még vágóhidat sem tudnak felállítani, és annál kevésbbé járványkórházat. (ügy van ! Ugy van ! a baloldalon.) És csodálkozhatunk-e azon, hogyha a község nem ugy gondolkodik, mint a felettes hatalmak, politikailag felhasznált közigazgatás akkor ezeken a czimeken a községeket agyonzaklatja, hogy miért nincs jégverem, miért nincs vágóhíd, és miért nincs járványkórház. Ha mindezeket méltóztatnak figyelembe venni, akkor remélem, hogy önök is rá fognak jönni arra a gondolatra, hogy ennek az államnak közigazgatását egy egységes, tervszerű, rendszeresen viszszatérő, jól felhasznált évi dotáczióval rendezni kell. Már most itt vannak a vármegyék. A vármegyék végre is nagy közigazgatási egységet