Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-293

298 W3. országos ülés Í9ÍÍ november 20-án, hétfon czikk szabályozza, igy az uj szabályozás is csak törvénynyel lehetséges. Épen azért tartom szükségesnek, hogy a kormány ezt a törvényjavaslatot mielőbb terjeszsze be, hogy mielőbb lehessen azt letárgyalni; és arra is kérem a kormányt, hogy ennek letárgyalását más javaslatok forszirozásával ne késleltesse, mert akkor azt a színezetet viselné magán, hogy ez csak captatio benevolentiae-féle a törvényhatósági tisztviselőkkel szemben; kilátásba helyezi, megigéri nekik, ellenben, hogy ha más javaslatoknak és más kérdéseknek sürgősebbekké tétele utján talán egész esztendőn át nem fog a benyújtandó törvényjavaslat tárgyalására sor kerülni, áthárítja az ellenzékre a felelősséget, azt mondván : Nézzétek, vármegyei tisztviselők, a ti érdekeiteket mi ki akartuk elégíteni, felvettünk egy milliót a költségvetésbe erre a czélra, de az ellenzék nem engedi, hogy ennek tárgyalásához hozzáfoghassunk. Bármint legyen is, szükségesnek tartom azt és ezt itt már jelzem, hogy abba a javaslatba, a mely, nem hiszem, hogy a jövő évig letárgyalható legyen, hogy ez január 1-ével életbe léphessen, egy oly paragrafus vétessék fel, a mely a törvénynek visszaható erőt tulaj doni tson egészen 1912 január 1-ére. (Helyeslés balfelöl.) Meg kell említenem, hogy bizonyos emőcziót okoz egy hir, a melyet nem tudom, hogy honnan vettek a vármegyei árvaszékek tisztviselői, t. L, mintha ő rájuk ennek a státusrendezésnek jótéteményei nem szándékoltatnának kitérjesztetni. (Halljuk ! Halljuk !) Hogy mennyiben igaz ez a hir, mennyiben nem, azt én nem tudom, Tény az, hogy ez nyugtalanságot okoz a vármegyei árvaszékek tisztviselői körében és épen azért — a mint hiszem és remélem, hogy ez a híresztelés alaptalan — nagyon czélszerü volna, ha a mélyen t. kormány e tekintetben megnyugtató deklarácziót tenne, mert hiszen az árvaszékek tisztviselőinek ugyanaz, sőt talán magasabb kvalifikácziójuk kell hogy legyen, mint a közigazgatás többi tisztviselőinek . . . Egy hang (a középen) : Magasabb ! Hammersberg László: ... és teendőik legkevésbbé sem könnyebbek és kevesebbek, mint a közigazgatás többi tisztviselőié, (ügy van ! balfelöl.) Nem látom tehát indokoltnak és azt hiszem, ki is van zárva, hogy e tekintetben különbség legyen és csak jelezni kívánom, hogy nagyon czélszerü lenne ezen nj^ugtalanitó hírek elnyomása egy határozott kormánynyilatkozattal. Ezzel a kérdéssel, t. i. a törvényhatósági tisztviselők illetményeinek javításával és státusának rendezésével kapcsolatban van talán még egy más közbeeső intézkedés is, a melyet én szükségesnek tartok. Ezért olvastam volt fel szószerint a ministeri indokolásnak idevonatkozó részét, a mely hangsúlyozza, hogy hasonlóan az állami és a más szakban szolgáló tisztviselői és hivatalnoki karhoz, méltán megilleti a törvényhatósági tisztviselőket is stb. stb. (TJgy van ! balfelöl.) Ha az igen t. pénzügyminister ur a napokban megnyugtatta az állami tisztviselőket, hogy őket drágasági pótlékban fogja részesittetni, illetőleg hogy módját fogja találni a mostani igazán rendkívüli nehéz megélhetési viszonyok között a helyzetükön való segitésnek, nem tudom, miért ne lehetne ilyen módon, ha már maga a költségvetés indokolása is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a törvényhatósági tisztviselőket méltán megilletheti az, a mi az államiakat, a törvényhatósági tisztviselők helyzetén is drágasági pótlék adása által segíteni addig, mig a státusrendezés bekövetkezik. En ezt szükségesnek is tartom. (Elénk helyeslés balfelöl.) Egy további tétel ennél a rovatnál, t. i. a törvényhatóságok és községek községi és gyámhatósági szükségleteinél, — és az indokolásban is nyomban ez után következik — a városok segélye, a mit a költségvetés a múlt évihez viszonyítva egymillióval nagyobb összegben kontemplál, tehát a folyó évi költségvetésben megszavazott 3 milliót 4 millióra emeli. (Halljuk! Halljuk!) Már a folyó évi költségvetés tárgyalása alkalmával érintettem azt az egészen sajátszerű számviteli módot, a melyet ezzel a tétellel a t. kormány elkövet. E tétel kiadásba van helyezve, mint szükséglet, de egyúttal a bevételek között is szerepel a pénzügyi tárcza hozzájárulásaképen a fogyasztási adóbevételekből. Megvallom, nem tudom megérteni, mire való ez ? A pénzügyministeriumnál a fogyasztási adók tételénél természetesen megint kiadásba van helyezve ez a négy millió, tehát kétszer szerepel kiadásban, egyszer pedig bevételben. Egyszer plusz, kétszer mínusz, az eredmény az, mintha a belügyministerium költségvetésében egyszerűen kiadásba lett volna helyezve négymillió. Nem tudom ezt megérteni, hacsak nem egy távolabbi czél lebegett a kormány szeme előtt, a mire mindjárt rá is mutatok, hogy mi mindent, milyen szép dolgokat lehetne ezen a czimen megtenni. (Halljuk ! Halljuk !) Az állami üzemek költségeinek levonásával circa 987 millió a rendes kiadások között az állami budget. Már most, ha minden tétellel igy teszünk, ha pl. azt mondjuk, hogy a főispánok illetményeihez ennyivel és ennyivel mondjuk pl. a dohányjövedék bevételeiből járul hozzá a pénzügymimsterium stb., szóval summa summárum akkor a mi rendes költségvetésünk összegét az 1500 és nem tudom hány millióról fel lehetne szépne emelni 2500 miihóra bevételekben és kiadásokban, a fedezeti és szükségleti rovatban egyaránt. Ez azután legfeljebb arra lenne jó, hogy a honvédelmi minister ur azt mondhatná, hogy íme, hadügyi kiadásaink az összes kiadásoknak még csak nem is 14 és néhány tizedszázalékát, hanem csak 5 vagy 6%-át teszik ki és ezzel szembeállítaná például Németországnek 14.5%-os hányadát, Francziaországnak pláne — a mint Paizs Gyula t. barátom mutatott rá, hogy micsoda alapos számítás alapján kimutatott — 33%-as kvótáját is ki lehetne mutatni ezen a czimen, hogy Magyarország az egész világ legboldogabb állam, mert összes hadügyi költségei a