Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-288

288. országos ülés 1911 inkább, mert nekünk, a kik ezen, Ö felségével való megállapodásunk megkötésének részesei voltunk, más meggyőződésünk volt, mint azoknak, a kik ezt a feltételt offerálták. Az akkori rezsim szerint az általános választói jog reformjától azt az ered­ményt várták, bogy az a választóközönség, a mely az általános szavazati jog alapján dönteni fog, nem fogja a nemzeti követeléseket tovább köve­telni, illetve nem fogja ezekért az országgyűlést ostromolni. Nekünk pedig az volt a meggyőződé­sünk. — és nekem ez a meggyőződésem ma sem változott meg — hogy ka az általános választói jog kardináüs feltétele teljesíttetik, vagyis ha az a magyar nemzeti állameszmének és a magyar faj hegemóniájának szolgálatában állhat, akkor igenis, meg fogja találni a nemzet szélesebb réte­geiben azt a támasztékot, a mely a nemzet vezéreit támogatni fogja abban a törekvésben, hogy a nemzeti nyelv és közjogunk számára megszerezzük azon biztosítékokat, a melyek egy messze jövendő áldásos reménységét táplálják mindnyájunkban. Ezen az alapon állottunk és állunk ma is. Ebből természetszerűleg folyik kettő. Először az, hogy ha a véderőreform kérdésében a mostani t. kormány azon helyzetben lesz, hogy nekünk megnyugtató és követeléseinket teljesítő olyan nyilatkozatokat tehet és olyan javaslatokat ter­jeszthet elő, a melyekkel mi becsületes politi­kusokhoz illően, a nemzet szine előtt két év­tizeden keresztül folytatott harczunkat legitimál­juk és politikai reputácziónkat szalváljuk a tekin­tetben, hogy nem hiába, nem ok nélkül tettük a nemzet ellenálló képességét próbára — igen ter­mészetes, hogy akkor nem a napirend kérdése a döntő és nem kell, hogy kompenzáczió tárgyát képezze a véderő kérdése és a választójogi reform ; mi rendelkezésére fogunk állani annak a kormány­nak, a melynek különben is programmja, hogy az általános választói jogot meg kell alkotnia, és illetőleg a választási reformot ezen az alapon kell létesítenie, ha e tekintetben nekünk meghatáro­zott határidőbeli biztosíték nyujtatik. Igen, de a választójogi reform kérdése, mint prius, más szempontból is fontos. Az önök táborában sürün hangzik fel az az óhajtás, hogy a házszabály reformja is meg­történjék, természetesen, mély fájdalmamra, az önök által vallott értelemben. Én a magam részé­ről sohasem járulnék hozzá, nem is ajánlanám soha a t. képviselőháznak, hogy olyan házszabá­lyokat állapítson meg, a melyek a nemzeti ellen­állás lehetőségét csökkentenék. De a mit most mondok, s a mi a házszabályrevizióval kapcsola­tosan figyelembe veendő, azt méltóztassék a tör­vényekre alapitva a következőkben tudomásul venni. Először is a házszabályreviziót tiltja a tör­vény addig, a mig tart az ülésszak, a mig konkrét javaslatok napirenden vannak. Darvai Fülöp : Azokat vissza lehet vonni ! Polónyi Géza: Az 1848: IV. t.-cz. nem ok nélkül vette ezt föl. A házszabályrevizió vala­november lí-én, kedden. 205 mely meghatározott, konkrét törvény keresztül­vitelének czéljából alapjában ellenkezik az 1848. törvényhozással, mert ez a parlamentarizmusnak alapjaiból, sarkaiból való Mforgatása. Soha ne tegye meg egy parlament azt, hogy kapcsolatban ilyen vitákkal, vagy ezeknek alkalmából a szen­vedélyek tüzének élesztő hatása alatt tanácsko­zási rendjének ilyen vagy olyan módon való meg­változtatásához fogjon, a mit később nagyon meg­bánhat. De köztünk irott betűkben foglalt megállapo­dás is van, hogy a házszabályokat addig, mig az általános választójog elve alapján a reform meg nem alkottatott, nem érintjük. öanie! Gábor: Hol van az ? B. Podmaniczky Endre: A titkos fiókjában ? (Zaj. Elnök csenget.) Polónyi Géza : A házszabályoknak 252. §-a ; ez nem privát paktum, hanem méltóztatnak tudni, hogy a régi házszabályoknak csak 250. és 251. §-ai azok, a melyek kivétettek és csak a múlt cziklusra alkalmaztattak. A 252. §. nem ilyen, azonban, elég helytelenül, nem nyomatták ki a házszabályok­nak abban a kiadásában, a mely most kezeink közt van ; hanem a vörös füzetben, ott benne van. (Derültség a baloldalon.) Ez a paktum igy szól. Darvai Fülöp : Az nem áll fenn ! Az nem jog­forrás ! Polónyi Géza: A 183-ik lapon van, tessék megnézni! Darvai Fülöp : Nem jogforrás ! Polónyi Géza : A házszabály nem jogforrás ? Hát micsoda ? A Talmud a jogforrás ? (Derültség. Zaj.) Darvai Fülöp : Szellemes megjegyzés ! Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : Az van benne, hogy az álta­lános választói jogra vonatkozó törvényjavaslatok képviselőházi tárgyalásának befejezése után, de még azok törvényerőre emelkedése előtt . . . PlÓSZ Sándor : Ez nincs a mi házszabályunk­ban ! Polónyi Géza : Tessék megengedni, én tudok olvasni. Darvai Fülöp : De micsoda házszabály ez ? ! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Hisz ez a koaliczió alatt volt érvényben ! Polónyi Géza : A házszabályoknak azon ren­delkezése, a mely a 250. és 251. §-okat rendeli csak kivételeknek, csak a 250. és 251. §-t vonta ki a sürgősség tekintetében, ellenben a 252. §-t nem, ma is fennáll. (Ellenmondás jobbról.) Tessék elolvasni, a mit beszélek, és azután velem vitat­kozni. De engedelmet kérek, akár lett légyen akár­mennyi skrupulus ezen dologra nézve, akár nem : felolvasom, mint irott emlékét annak . . . (Fel­kiáltások jobbfelől: Emlék ! Az más .') Én, mint kötelező szabályt említem, a mely érvényben van. Méltóztassék megmutatni, hogy a házszabályok 252. §-ának ez a része mikor lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom