Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-287

2H7. országos ülés 1911 november 13-án, hétfőn. 187 kezében van, ne a központokban használtassák fel, hanem az egyháztagok adóterheinek könnyítésére fordittassék. Nem tartom egészséges állapotnak, hogy annak az egyháznak szegényebb sorsú tagjai, melynek óriási vagyon van a kezében, helylyel-közzel nagyobb egyházi adót legyenek kénytelenek fizetni, mint a protestáns egyház tagjai, melynek vagyona nincs. Nem tartom ezt egészséges állapotnak és én, a ki igazán őszintén akarom a katholikusoknak is az autonómiáját, mert ha az egyik felekezetnek van autonómiája, joga van ehhez a másiknak is, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) én, a ki a . jogok terén mindenkinek meg kivánom adni a magáét, ugy szeretném az autonómiát megvalósítva látni, hogy az a nagy vagyon az egyháztagokadójának csökkentésére használtassák, mert biztos vagyok benne, hogyha ez megtörténik, ha ezzel kapcsolatban az 1848 : XX t -czikk végreha/jtatik és a protestáns felekezeteknek egyházi adója államsegélylyel könnyittetik, előáll az a viszonosság, hogy az egyik vallásfelekezethez tartozónak nem kell nagyobb terhet viselnie, mint a másiknak. Ezzel együtt megszűnik a- szekularizáczió szükségessége is. Én, ismétlem, ezt a megoldási módot ajánlanám. Röviden még néhány dologról akarok megemlékezni. A földadókataszter kiigazításának kérdésére nem is szükséges részletesen kitérnem, mert senki sem tagadja Magyarországon, hogy az az aránytalanság és igazságtalanság, a mely ma a földadónál a kis- és a nagybirtokos között fenn áll, olyan hallatlan dolog, melyet elég erős szóval jellemezni sem lehet. Az aránytalanságokról először csak egyes eseteket hoztunk nyilvánosságra, mert még mi, kisgazdák sem képzeltük azt, hogy az uj osztályozás alkalmával oly óriási aránytalanságok derüljenek ki, mint a milyenek valóban kiderültek. A helyzet ugyanis az, hogy a kisgazda aránylag kétszer-háromszor, sőt ötször annyi adót fizet, mint a nagybirtokos. Most nem akarok támadásokkal élni, mert folyamatban van a földadókataszter kiigazítása, de arra felhívom a t. kormány figyelmét, hogy régebben a földadókataszter kiigazításánál megtörtént, hogy a nagybirtokos megreklamálta az osztályozást, mert tudta, hogy lehet megreklamálni, — a kisbirtokos azonban nem tudott róla — és akkor uj becslőt küldtek le, a ki újra osztályozta a földet és leszállitotta a fokozatot. Most ugyanaz a helyzet. Folyik a kiigazítás, ez helyes is, mert a legnagyobb igazságtalanságot szünteti meg ez a kataszteri kiigazítás. Magyarországon minden áron keresztül kell hajtani ezt a kiigazítást, de arra kérem a kormányt, — és fel is teszem róla igazán — hogy ha ilyen utóreklamáeziók jönnek, ezek nem fogják az igazságot megdönteni, mint a hogy megdöntötték az első kataszteri osztályozásnál. Ezek a kataszteri osztályozások roppant sok pénzébe kerülnek az államnak, és hosszú ideig tartanak. Én tudnék egy sokkal olcsóbb, egyszerűbb módot ajáidani, a mely nem is igen kerülne az államnak pénzébe, mert a közigazgatási • hatóságokkal el lehetne végeztetni. Szerintem az lenne az igazi kulcs, ha a föld bérértéke után vetnék ki az adót, és a bérérték után határoznák meg annak a földnek kataszteri értékét. Ma Magyarországon a földárak már annyira emelkedtek, a bérletek annyira elterjedtek, hogy nincs olyan községe vagy vidéke az országnak, a hol a föld bérértéke ne volna meghatározható. A földnek az a tiszta jövedelme, a mennyi bért fizetnek érte, nem pedig az, a mit felbecsül rá a kataszteri biztos. Ez a közigazgatás által végrehajtható igen olcsó dolog volna, és szerintem az volna a tiszta jövedelem igazságos megállapítása, hogy hol, ki mennyi bért kap a földjéért és mi a földnek bérösszege. Richter János: Hátha leszállítják a bérösszeget ? Szabó István (nagyatádi): Akkor kevesebb az értéke. Engedelmet kérek, Magyarországon meg van állapítva a régebbi törvények szerint a 25%%-os, ujabb törvényünk szerint a 20%-os adókulcs, de van törvényünk arról, hogy a földadó nem lehet több 70 milliónál. Ha tehát ezen a réven több adó folyik be, leszállítják a kulcsot. A kulcsot le kell szállítani, ha csak a törvényt meg nem változtatjuk, mert — a mint mondottam — a törvény kimondja, hogy a földadó nem emelkedhetik felül az emiitett összegen. Én azt hiszem, hogy ha mi a bérösszeg után adóztatnók meg az összes földterületeket, akkor nem 20, hanem 5%-os földadót kellene fizetni. Hogy kire biznók ennek megállapítását ? Mindenesetre a közigazgatósági hatóságokra lehet bizni ezeket a dolgokat. Erről különben lehet beszélni, de ennek megállapítása semmi esetre sem kerülne tizedrész költségbe sem, mint a mennyibe kerülnének a kataszteri uj felvételek egész Magyarország területén. T. képviselőház ! Felhívom még a kormány figyelmét az árvapénzek kezelésére. Az árvapénzek kezelését törvényeink szabályozzák és az eljárás itt az, hogy az árvapénzeket az árvaszéki hatóságok kiadják a takarékoknak, és ezek adják azután ezeket tovább kölcsön. Már most megtörténik, hogy valakinek az árva javára be kell fizetnie jókora összeget az árvapénztárba, ez átadja a takarékpénztárnak a pénzt, a takarék fizet érte 4, vagy 3%%-ot az árva javára, és az, a ki befizette azt a pénzt, felveszi ugyanabban a takarékban ugyanazt a pénzt 7 és 8%-os kamatra. Mi szükségünk van arra, hogy ezzel a takarékokat gazdagítsuk (Ugy van! balfelól.) és vagy az árváktól vegyük el a jövedelmet, vagy pedig a kölcsönvevővel fizettessünk nagyobb kamatot ? Felemlítem ezt a kérdést, mert csak országos törvénynyel lehet ezt a dolgot rendezni. Figyelmébe ajánlom ezt a kormánynak és kívánatosnak tartanám, hogy találjunk itt módot arra, hogy az árvapénzek ne közvetítő kézből, hanem közvetlen kézből jussanak a kölcsönvevőhöz, mindenesetre teljes garanczia mellett. (Helyeslés balfelöl.) 24*