Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-287

287, országos ülés 1911 novemb r í'i-án, hélfdn. 179 déke bir választójoggal. (TJgy van! a szélsőbal­oldalon.) Midőn tehát mi a választói jogot refor­málni akarjuk, igenis a magyar elemet akarjuk erősbiteni és pedig tetemesen s a nélkül, hogy a jogegyenlőségen bármely irányban is sérelmet ejtenénk, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De ott van a kerületek beosztásának kérdése. Méltóztassék megnézni a kerületek mostam be­osztását. Mathematikai és geometriai pontosság­gal keresztülvitt uj kerületi beosztás már egy­magában legalább 30 kerülettel javítja meg a magyar nemzeti álláspontot, (ügy van! a szélső­baloldalon.) Pedig én nem akarok jogtalanságot elkövetni. Tudom azonban azt is, hogy egyszerűen mathema­tikai és geometriai számtételek alapján a kerülete­ket beosztani nem lehet; tudom, hogy ott a megyei, a közigazgatási beosztásra és igen sok más ténye­zőre is figyelemmel kell lenni. Én ugy szoktam a kerületek beosztásának kérdését magam előtt fel­állítani, hogy megcsinálom azt a nélkül, hogy jog­talanságot követnék el, a nemzeti érdeknek tete­mes kidomboritására és megerősítésére és a nélkül, hogy olyan disparitásokat vinnék az életbe, a minő­ket pl. Ausztriában vittek keresztül akkor, midőn ott az általános, egyenlő és titkos választói jogot megvalósították. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hátra van még/a választói jog általánositásá­nak kérdésénél az intelligenczia vezetésének a problémája. Hát én végigcsináltam az ellenzékiség­nek és a kormánypártiságnak a szerepét és tapasz­taltam nem egyeseknél, de igen sokaknál a követ­kezőt (Halljuk !) : Midőn a régi szabadelvű párt volt uralmon, a vezető intelligencziának egy bizo­nyos tekintélyes része ott tapsolt a szabadelvű­párti kormányoknak. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Midőn a koaliczió került uralomra, annak első idejében az alkotmánypártot tekintették annak, a mely leghatalmasabb, tehát felcsapott az a vezető intelligenczia alkotmánypártinak. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Elfordultak önöktől I) Sümegi Vilmos: Mindig az ellenzékiségtől fordulnak el! Gr. Batthyány Tivadar: Ne kívánják, hogy ne­veket emlitsek ! Azután jöttek a függetlenségi pár­tok. Midőn a függetlenségi párt kettévált, tippeltek, hogy melyik kerülhet felül és az a volt szabadelvű, majd alkotmánypárti azután hozzánk jött. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És midőn gróf Khuen­Héderváry Károly itt egy munkapártot alapított meg a kormányhatalommal a kezében, igen sokan a tisztelt vezető intelligenczia köréből odaállottak az önök háta mögé és orthodox 67-es munka­pártiakká lettek. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) B. Madarassy-Beck Gyula: Kiábrándultak ! (Zaj.) Szmrecsányi György: Munkapárti parasztot még sohasem láttam ! (Mozgás és zaj jobbfelöl és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Az a különös, hogy az az intelligens ur mindig akkor ábrándul ki valaki­ből, midőn az ellenzékre jön és mindig azokért lelkesül, a kik a kormányon vannak. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Az ilyen vezető intelligen­cziára fütyülök ; nem akarom, hogy az ilyen vezető embernek befolyása legyen, a minthogy nincs is befolyása a népre. (Élénk helyeslés és taps a szélsö­baloldalon.) Igenis az az intelligens ember, a ki a maga hatáskörében tiszteletreméltó állást foglal el; a ki törődik a nép széles rétegeivel; a ki ki­megy a nép közé dolgozni a népért: meg fogja tartani a vezetést, akár száz, akár ötezer választó lesz egy választókerületben. (Ugy van ! a szélső­baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) És ha az intelligenczia e része megtartja, a minthogy megtartja a vezetést, ez helyes, de az intelligencziának azt a részét, a mely csak hatalommal vagy pénzzel tud vezetni, azt én igenis ki akarom akolbólítani, ki akarom pusztítani a vezetésből. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Méltóz­tassanak megengedni, hogy a midőn utalok azokra a nehézségekre, a melyek itt a kibontakozás körül felmerülnek, még egy különös momentumra hívjam fel becses figyelmüket, a mely már az igen t. kormány specziális eljárását illeti. (Halljuk ! Halljuk I) Gróf Tisza István abban az előbb idézett főrendiházi beszédében többi között ezeket mondja (olvassa): »És nézze meg bárki, a ki nem a rubrikákból és a statisztikából gondolkodik — mert ez a végtelen csapás ma, hogy legnagyobb részünk a gyakorlati élet nagy problémáit is a statisztikai táblázatokból akarja eldönteni.« Igaza van t. képviselőtársamnak. Már most bejön ide egy kormány, a mely maga köré egy többséget akar gyűjteni és azt mondja: én az általános, demokratikus választói jognak vagyok a hive, de az a végtelen csapás éri a nemzetet, — gróf Tisza István szavaival élve — hogy ez a kor­mány szintén arra a tévútra tér gróf Tisza István helyes felfogása szerint, hogy ők csak rubrikákból, statisztikákból tudnak boldogulni. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az a végtelen csapás ér bennünket, hogy az igen t. kormány azt mondja : én addig, mig a statisztikát a kezembe nem kapom, nem tudom megállapítani a választói jog főbb alapelveit sem. (Mozgás a jobboldalon.) Ugyanakkor, a mikor a t. kormány erre a Tisza Istvánnak is nézete szerint helytelen álláspontra helyezkedik, hogy t. i. a statisztikából és nem az életből akarja meriteni a tanulságait, ugyanez a kormány egy szép napon köriratot ir különböző testületekhez, a melyek kisdedóvással és egyebekkel foglalkoznak, és azt mondja : én kormány, nem vagyok képes statisz­tika nélkül véleményt alkotni magamnak, ti tes­tületek azonban, elismerem, okosabbak és gya­korlatiabbak vagytok mint én, adjatok ti nekem tanácsot és alkossatok véleményt. (Derültség bal­felől.) 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom