Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-287

180 2h7. országos iUés itíll Lovászy Márton : Ilyen még nem volt soha ! Darvai Fülöp : Minden véleményt meg kell hallgatni! Lovászy Márton : Akkor a világ végéig el­tart, mert mindig lesz véleményeltérés. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: A midőn a ház volt igen t. elnöke bizonyos purparlékat folytatott velünk, és felvetették a kérdést, hogy nem lehet az ellenzékkel békét csinálni, mert nincs egy­öntetű álláspontjuk az általános választó jog tekintetében, akkor — azt hiszem, nem árulok el titkot, ha felemlítem — mindegyikünknek ajkán először is az a kérdés csúszott ki : hát van a kormánynak és a többségnek egyöntetű állás­pontja 1 (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Keresik a mi álláspontunkat, az övéket azonban nem keresik ! (Mozgás a jobb­oldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Ezt tartom én is : nálunk kerestek egyöntetű álláspontot, nekik azonban, a kiknek abban a perczben, a mint a kormányt átvették, kellett hogy legyen állás­pontjuk, nincsen álláspontjuk. Egy hang (jobbjelöl) : Ott van a feliratban, benne van ! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Itt van a helyzet betegsége. (Igazi ügy van I a szélsőbaloldalon.) Van egy kormány, a mely azt mondja : program­mom az általános, demokratikus választói jog. Van egy kormány, a mely ezzel megy a választá­sokba ; pártjának koronázatlan vezére pedig ugyanakkor kimegy ugyanazokba a választó­kerületekbe és argumentál és agitál a maga nagy tudásának és ékesszólásának egész erejével az álta­lános választói jog kormányzati programmja ellen. Lovászy Márton : Ilyen még a világon nem volt ! (Mozgás jobbjelől./ Gr. Batthyány Tivadar: Ez a kormány hir­deti, hogy a választói reformot meg akarja csinálni és követeli tőlünk, hogy higyjük el neki, hogy igazán az általános választói jogot akarja, és ugyan­akkor gróf Tisza István a főrendiházban, a delegá­czióban, a »Figyelő«-ben és mindenütt az általános választói jogot valami nemzeti szerencsétlenség­hirdeti. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: így nem lehet egy nagy kérdést, egy nagy problémát kezelni. (Igaz ! Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt csak egy ut vezet ki a helyzetből, ez az egy ut pedig az : kövessék •azt, a mit künn a nép már követ, a választói jog kérdésében tessék a pártszempontot félretenni ! Ott van az általános, egyenlő és titkos választói jog ligája, a melyben együtt ülünk olyanok, a kik az életben, a politikai szintéren minden más kér­désben a legnagyobb ellentétben állunk egymással szemben, ott azonban egy nagy gondolatért, a nép­parlamentért együtt küzdünk. Ugyanazt tapasz­taljuk már a kerületekben, a városokban, a vidé­ken is. Azokban a gyűlésekben, a melyeket mi tartunk, ma már nemcsak függetlenségiek, nem­november 13-án, hétfőn. csak függetlenségiek és szocziáldemokraták van­nak, de felvonulnak ar. összes pártárnyalatok, a leg­különbözőbb és legellentétesebb gondolkozásuak. (Felkiáltások a jobboldalon : Munkapártiak !) Sümegi Vilmos: Munkapártiak is! Gr. Batthyány Tivadar: Munkapártiak is, a kik e kérdésben egyetértenek. A transzformáezió­nak, a mely az országban történik, kell hogy visszhangja legyen az országgyűlésen is. A választó­jogellenesek az egyik oldalon, a népparlament hívei a másik oldalon : igy kell felsorakoznunk. Akkor lesz béke, mert kijelenthetem, hogy választó­jog nélkül véderőtörvényt nem kapnak. Ez az állás­pontom, e mellett harczolok, s nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Szabó István (nagyatádi) ! Szabó István (nagyatádi) : T. ház ! A költség­vetési vita tárgyalásánál pártom nevében kívá­nok felszólalni, és igen röviden az előttem szólt t. képviselőtársam, gróf Batthyány Tivadar beszé­dének utolsó részével kívánok foglalkozni. (Hall­juk I a bal- és a szélsőbaloldalon.) Előttem szólt t. képviselőtársam igen szépen és igen kereken kifejtette, megindokolta az általá­nos, egyenlő és titkos választójog szükségességét és a mostani választójog tarthatatlanságát. Ma, midőn a társadalmi rétegek mind nagyobb és na­gyobb erővel dobják magukat egyesületek, szövet­kezetek, szövetségek révén nemcsak a politikai, de a gazdasági életre, és a társadalmi rétegek min­denféle fajtája igyekezik a politikai életen kivül is a társadalmi és gazdasági életben megszerezni az előnyöket, igyekezik mindegyik biztosítani a maga és hozzátartozói jövendőjét és jobb exisztencziáját, akkor, a mikor e törekvéseknek koronája mégis csak a törvényhozás, az országgyűlés, akkor a leg­nagyobb igazságtalanság volna az, hogy azt a nép­réteget, a mely mindenkinek, a társadalom minden osztályának úgyszólván két keze ujjaival kaparja ki a mindennapi kenyeret, éppen az a népréteg, a mely legjobban rá van utalva, hogy szövetkezzék ő is, társuljon egyesületekbe, a mely leginkább van ráutalva, hogy a politikai téren is érvényesítse jo­gait, mondom, hogy épen az a népréteg, a mely legjobban meg van terhelve, és a mely legjobban szorul rá a képviseletre, kirekesztessék a politikai jogokból, és épen ezt a réteget foszszuk meg a le­hetőségtől, hogy ebben az életküzdelemben a tár­sadalmak erős törekvéseiben magát kellően védel­mezni tudja. Gr. Batthyány Tivadar: A magyar kisgazda ! Szabó István (nagyatádi): Az általános, egyenlő, titkos választójog ellen sokat hoznak fel. Én azonban a legnagyobb indokot abban látom, a mit gróf Tisza Istvántól is hallottunk, hogy első­sorban az intelligenczia uralmát akarja minden áron biztosítani. Gróf Batthyány Tivadar nagyon szépen, gyönyörűen illusztrálta, hogy mi az intelli­genczia uralma és mily intelügencziára van szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom