Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-236

,50 2ä6. országos ülés 1911 szeptember 2-án, szombaton. magát alárendelve haladnia, ennek a szövetség­nek volna feladata, hogy az aeronautikát kulti­válja, hogy magyar repülőgépek gyártását lehe­tővé tegye, hogy csekély tandijért tanítsa az ifjú­ságot, nyilvános előadásokat tartson, modell­versenyeket rendezzen, a tudományos léghajó­zást kultiválja és ezáltal a legbecsesebb szolgála­tokat tegye a meteorológiának is. Ez a szövetség legközelebb beterjeszti jóváhagyás végett alap­szabályait a t. rninisterelnök úrhoz, mint bel­ügyministerhez és én csak arra kérem a t. rninis­terelnök urat, hogy ezeket az alapszabályokat mielőbb hagyja jóvá és erkölcsi és a lehetőség sze­rint anyagi támogatását ettől a felette szükséges szervtől meg ne vonja. Nagy vonásokban voltam bátor előadni azo­kat a kívánalmakat, melyektől az illetékes szak­körök a magyar aviatika fejlődését várják. Na­gyon jól tudjuk és az illetők is tájékozva vannak róla, hogy nem birjuk az anyagi támogatást olyan mértékben, mint a külföldi államok, de ha a t. kormány jóindulattal fogja az ügyet ke­zelni, nem kétlem, hogy a társadalom is meg fog mozdulni, követni fogja a jó péklát és a ma­gyar aviatika abból az elmaradottságból, mely­ben most sínylődik, rövid idő alatt kiemelkedik. (.Ugy van! a baloldalon.) Méltóztassék még megengedni, hogy rámutas­sak azokra a visszás állapotokra, melyek a mai ehetetlen helyzetből származnak. Osztrák szom­szédaink felismerték már régen az aviatikának fontosságát. : Az osztrák kormány, az osztrák tár­sadalom, a közös hadügyminister mindent elkövet­nek, hogy az osztrák aeronautika fejlődjék és megfelelő helyet foglaljon el a többi államok között. Megalakult odaát az österreich-ungarische auto­plan Werke Wienerneustadtban, létesítették a Motor-Luítschiffahrtsgesellschaft gyárát, felszerel­ték a bécsújhelyi, a simmeringi és a fischamendi gyakorlótereket és aerodromokat, a hol kényel­mesen gyakorolhat az osztrák ifjúság, mely töme­gosen tódul oda. Itt képezteti ki a közös hadügy­miniszter a katonai pilótákat és — sajnos — ide kénytelenek jönni azok a magyar ifjak is, a kik­nek itthon nem adatik meg a mód arra, hogy a repülési technikát elsajátitsák. Hogy egy ilyen virágzó gyárral kapcsolat­ban aerodromot be lehet rendezni és hogy ez micsoda kitűnő jó üzlet, arra nézve felvilágosítást tudnak adni eg}'es magyar czégek is. a melyek ebben az osztrák vállalatban részt vesznek. Nem érdek nélküli dolog, azért méltóztassanak meg­engedni, hogy felhívjam az igen t. képviselőház és különösen a kereskedelmi kormány fig} r elmét arra, hogy miután ebben az Österreich-ungarische Autoplan-Werke-ben eszközli a hadügyminister a hadsereg számára a megrendeléseket és ezeket a megrendeléseket delegáczionális és képviselőházi határozatok folytán a kvóta arányában köteles teljesíteni, nehogy az a szemrehányás érhesse Magyarország részéről, hogy kizárólag osztrák gyárakat támogat, felhívásra a Weisz Manfréd, a Danubius-gyár és a Ganz-gyár beléptek ezen Österreich-Ungarische Autoplan-Werke részvény­társaságba, még pedig — hogy a stílszerűség meg­legyen — a közös kiegyezési kvóta arányában vesznek abban is részt. A látszat igy megvan és azzal az excuse-zel állhat elő a közös hadügyi kormányzat, hogy ebben a vállalatban magyar gyárak, még pedig tekintélyes nagy gyárak is vannak képviselve, tehát a delegáczionális határozaton sérelem egy­általában nem esett. Azt kérdem én : nem lehetett volna-e ezeknek a czégeknek segélyével egy kis jóakarattal ilyen gyárat nálunk megteremteni 1 Hát az igen t. hon­védelmi minister ur nem tudta volna a honvéd pilóták nevelésével kapcsolatosan ezt a kérdést, ha nem is a teljes megoldás felé, de legalább előre - vinni ? Hát mindig csak a külföldre kell mennünk, ; ha valamit tanulni, tapasztalni vagy látni akarunk ? Nálunk is megvan a létfeltétel, megvan az ember­; anyag hozzá és — a mint az Ausztriában létező ; gyár példája mutatja — megvan a vállalkozó szellem is. Ezek a magyar czégek ott részt vesznek gyárai apitásban. Miért mennek külföldre ? Nem tudják nálunk az illetékes vezető és szakkörökkel , egyetértőleg ezt a kérdést megoldani ? (Ügy van ! Ugy van ! balfelöl.) Én azt hiszem, hogy ha az igen t. kormány, a honvédelmi minister ur és a kereskedelmi minister ur ebben az irányban lépéseket fognak tenni, hogy itt egy honvédségi pilótaiskola alapittassék, a me­• lyet tessék azután a közös hadüg3*ministernek a közös hadsereg pilótáival is megerősíteni és itt Budapesten, nem a mint kilátásba helyezte, hogy majd valamikor Hajmáskérben vagy Örkényben fogja felállítani . . . Hazai Samu honvédelmi minister: Debre­czenben ! Szmreesányi György: Nagy tisztelettel visel­tetem ezen tősgyökeres és színmagyar város iránt, de engedelmet diérek, egy pilóta-iskolának, a melynek szüksége van a legmodernebb gyárakra és a legmodernebb technikai eszközökre, mégis csak leginkább Budapesten volna a helye. Ábrahám Dezső: Jó hely lesz az! Sümegi Vilmos: A fő, hogy meglegyen! (Mozgás jobbfelől.) Szmreesányi György : Abban az esetben, ha Rosenberg Gyula t. képviselőtársam képes Deb­reczenben felállítani olyan gyárakat, rnint a mi­lyeneket az osztrákok felállítottak Wiener-Neu­stadtban, akkor az meg fog felelni. De ahhoz méltóztassék Weisz Manfrédét kapaczitálni, hogy Debreczenben is állítson fel ilyen ipartelepet, ugy mint Wiener-Neustadtban az osztrákoknál. Ezért van, t. képviselőház, hogy a mi elmaradottságunk annál szembetűnőbb és azért van, hogy tehetséges, szorgalmas fiatalembereink kénytelenek idegenbe menni és miután szegény emberek, tudásukat, s hogy ugy fejezzem ki magamat, vakmerő bátor­' ságukab idegen gyárak szolgálatába szegődtetni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom