Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-236

ilö. országos iílés Í9Ü i általános vezetés, ellenőrzés, irányítás és szervezés az, a mi a hatáskörébe tartozik. És azért kérem az igen t. ministerelnök urat, — azt hiszem, ebben is fogja osztani véleményemet — hogyha meg van benne és az igen t. kormányban a haj­landóság arra, hogy a magyar aviatika érdekében áldozatot hozzon és erkölcsi támogatásban is akarja azt részesiteni, hogy akkor ne forgácsolja szét ezeket az erőket, mert csak az Aero-Klub erősitése utján fogja czélját elérni, s ezáltal fogja a magyar aviatikának a legnagyobb szolgálatot tenni és fog leginkább hozzájárni annak fejlesz­téséhez. A magyar Aero-Klub jelenleg bizony elég sanyarú pénzügyi viszonyok között van. Az évi budgetje körülbelül 22.000 korona. Hát képzel­hető az, hogy ezzel az igazán komikus összeggel csak megközelítőleg is meg tud felelni azon czé­loknak és feladatoknak, a melyekre ő hivatott ? Igaz, hogy a magyar Aero-Klub a múltban a kereskedelemügyi kormánynak jóindulatát birta. A boldogult kereskedelemügyi mimster ur, Hiero­nymi Károly, a Klubnak ajánlatára Székely és Zsélyi aviatikusoknak egyenként 3500 korona stipendiumot utalványozott és ezekkel külföldi tanulmányútra küldte őket. Azonfelül kilátásba helyezte egyik, a Klubhoz intézett leiratában azt is, hogy ha a magyar ipar pártolásáról van szó, ő az Aero-Klubot a legmesszebbmenőleg is haj­landó segélyezni és támogatni. Annak, hogy a magyar Aero-Klub ilyen sanyarú viszonyok között tengődik, igen szomorú következményei mutatkoznak a rákosi repülő­téren. Van nekünk egy lelkes, egy bátor, egy szor­galmas, pilótának készülő fiatalemberekből álló csapatunk; ezek nagyobbrészt teljesen vagyon­talan, szegény emberek, kizárólag önerejükre vannak utalva, ott hagyták rendes foglalkozásukat, azért, hogy az aviatikának szolgáljanak. Miután az anyagi lehetőségük nincs meg arra, hogy jó gépekkel kisérletezzenek, szégyenszemre a leg­rozogább gépekkel, a legócskább, elhasznált moto­rokkal kénytelenek kísérleteket végezni, és minden egyes alkalommal veszélyeztetik életüket, ha egy föíszállást megkoczkáztatnak. Vannak e pilóta­jelöltek közt nagyon sokan, a kik a mindennapi megélhetés keserves gondjaival kénytelenek küz­deni. Bocsánatot kérek, talán első pillanatra ugy látszik, hogy nem idevaló, de a dolog illusztrálá­sára és az illető körök direkt felkérésére kénytelen vagyok egy sajnálatos eseményre felhívni a t. ház figyelmét. Bizonyára nem kerülte el t. képviselő­társaim figyelmét, hogy ezelőtt néhány nappal egy lelkes sportférfiunak, Sacelláry György t. képviselőtársunknak egy dijára pályázván, a pilóta-jelöltek egyike, egy Kvasz nevű fiatal ember, megnyerte a dijat. Épen azért, minthogy az ő neve került ez­által előtérbe, ő róla kívánom a t. ház szíves tu­domására adni, és ezáltal a nagyközönségnek is, azt, hogy ez a szegény fiatalember, miután egy­KÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. XI, KÖTET. zepíember 2-án, szombaton. 49 általán nincs meg neki a lehetősége arra, hogy lakást fizessen, ott a hangárok mellett lévő kuko­riczásban tölti az éjszakáit, és mikor a hideg idő, illetőleg a tél beáll, a fűtetlen hangárokban, pokró­czokba takarózva alszik, (Mozgás.) és ne méltóz­tassék túlzásnak venni, hogy ha húst akar enni, akkor parittyájával az ott repülő varjakat lövi le és azok húsából főz varjulevest és pörköltet, (Derültség és mozgás.) és ha jól megy a dolga, akkor telik egy kis túróra vagy töpörtyüre vacsorára. Engedelmet kérek, szégyenletes állapot az. hogy így sínylődik egy fiatal ember, a ki minden külö­nösebb technikai képzettség nélkül ily tehetséget árult el, mert egyszerű mechanikus, és a kitűzött dijat megnyerte, ezáltal bizonyságát adta, hogy igenis támogatásra érdemes. Ha külföldi ember ezt hallaná, ez ugyan nem válnék dicsőségünkre. (Mozgás.) Epén ebből az indokból kifolyólag a magyar aeroklub látván a borzalmas visszamaradottságot, a szörnyű állapotot, a mely az aeorodTomban van, támaszkodva a boldogult kereskedelemügyi mi­nisternek a klubhoz intézett leiratára, illetőleg ígéretére, beadványt intézett a kereskedelemügyi kormányhoz az iránt, hogy a klubnak 25.000 K-át bocsásson rendelkezésére oly czélból, hogy ezen összegből rendes motorokat és rendes repülőgép­vázakat szerezzen be, hogy a szegény fiatal embe­rek, a kik maguk nem képesek a költséget viselni, a klub gépeivel, motoraival kísérletezhessenek. Azt hiszem, hogy a t, kormány ettől a kéréstől elzárkózni nem fog, mert ennek a kérésnek jogos­ságát, iparpártoló czélját és méltányosságát el­vitatni nem lehet, és azt hiszem, hogy a t. minister­elnök ur, ha szíves lesz interpellácziómra választ adni, bizonyára kedvező felvilágosítást fog adni. Sümegi Vilmos: Helyes, mi is hiszszükróla. Szmrecsányi György: E pontnál megint kény­telen vagyok Francziaország példájára mutatni, a nélkül, hogy követelném a teljes követését, mert hiszen távolról sem vagyunk oly anyagi helyzet­ben, mint a nagy és gazdag Francziaország. (Moz­gás.) A franczia állam ezekre a czélokra évenként 5—600.000 koronát utalványozott oly czélból, hogy azt különféle feltételekhez kötött dijakban a résztvevők között felhasználják és szétoszszák. Méltóztassék megbocsátani, ha kissé terjen­gősen adom elő a dolgokat, — igyekezni fogok rövid lenni — de okvetlenül meg kell még arról is emlékeznem, hogy az Aero-Klub mellett szükség van még egy nagy társadalmi szervezetre, a mely nem olyan exkluzív mint az Aero-Klub és a mely lehetővé tegye, hogy a legszélesebb rétegek is érdeklődjenek az aviatika ügye iránt, bevonas­sanak annak érdekkörébe és a külföldi példa után — a mint ez Franczia- és Németországban történik — megalakuljon a magyar géprepülők szövetsége. Tudjuk, hogy a franczia géprepülők szövet­sége sok százezer, a németeké egy millió tagot számlál. A magyar géprepülők szövetségének kel­lene tehát az Aero-Klubbal, mely az aviatikát vezeti és irányítja, parallel és sok tekintetben 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom